Kétharmados sajtóvész - Veszélyben a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2018.04.10 23:42
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Simicska Lajos nem tudja tovább finanszírozni teljes médiabirodalmát, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió az LMP-s Ungár Péterhez kerülhet. A Hír TV csökkentett üzemmódban folytatja.

Legyalulta a szabad médiát a Fidesz

Iszonyú revansot vett a valaha "kiegyensúlyozatlan médiaviszonyokról" panaszkodó Fidesz: a közmédiát és a vidéki sajtót teljesen, az országos médiumok jó részét elfoglalta és Orbánt feltétlenül támogató politikai propagandaeszközzé alakította, vagy bezáratta.

Közmédia

A kétharmados hatalom 2010 után nekilátott, hogy teljesen "fideszesítse" az adófizetők tízmilliárdjaiból fenntartott közmédiát. 2011 után több hullámban több száz újságírót bocsájtottak el az állami rádióból, televízióból, távirati irodától. Ezután ezek az orgánumok fő-fő Fidesz szócsővé vált, ellenzéki képviselőket alig szerepeltetnek, ha igen, akkor is negatív összefüggésben, ugyanakkor korlátlan teret adnak a kormány, illetve a vezető kormánypárt kampányainak.

TV2

2016 elején vette meg nagyrészt állami hitelekből a korábban kaszinókoncessziókkal is támogatott Andy Vajna kormánybiztos a német ProSieben-től a TV2-t. Bár Vajna hiteles, családoknak szóló tévét ígért, a TV2 híradója, a "Tények" a kormánypárti revolver és fake-news média része lett, rendszeresen közöl az ellenzékről durva lejárató riportokat.

Napi Gazdaság

A gazdasági napilapot 2013 nyarán vette meg a Fidesz agytrösztjének tudott Századvég az akkor még Fidesz-közeli (ám idővel ellenségnek nyilvánított) Spéder Zoltán érdekeltségétől. Végül 2015-ben a név is megszűnt, a Napi Gazdaság helyett Magyar Időkké keresztelték az új orgánumot.

Népszabadság bezárása

2016 októberében, a Mediaworks tulajdonosa, Heinrich Pecina "üzleti okokra" hivatkozva bezáratta az országosan legnagyobb, ugyanakkor a kormánnyal szemben kritikus Népszabadságot. A lapcsalád később Mészáros Lőrinc kezére jutott.

Figyelő

Az oknyomozó írásairól ismert, patinás közéleti-gazdasági hetilap felett 2016 végén borult be az ég, amikor a csődbe ment kiadóvállalat - egyes hírek szerint baráti áron - Schmidt Mária volt Orbán-főtanácsadó, a Terror Háza igazgatója kezébe került. Azóta a hetilap is besorolt az állami hirdetésekkel teletömött, kormánnyal szemben kritikátlan orgánumok közé.

Origo.hu

A korábbi legnagyobb hírportál Origo-nál a lavinát a Magyar Telekomhoz tartozó cégvezetés indította el, amikor elbocsátotta a mások mellett Lázár Jánosról is előnytelen cikkeket közlő szerkesztőt. A hírportál végül 2017 nyarán a jegybankelnök Matolcsy György fiához, Matolcsy Ádámhoz került és mára a Habony Árpád által alapított propagandamédiával kéz a kézben üzemel.

Megyei laphálózat

2017 végére a teljes vidéki nyomtatott sajtópiacot Orbán-kegyencek vásárolták fel. Az osztrák spekuláns Heinrich Pecina cége, a Mediaworks előbb bekebelezte a vidéki laphálózat zömét adó Pannon Lapok Társaságát, majd a Mediaworks Orbán gazdasági mindenese, Mészáros Lőrinc kezére került. Andy Vajna közben megszerezte a Kisalföldet és a Délmagyarországot, míg Pecinához közel álló cégé lett a Kelet-Magyarországot lefedő Russmedia. - Batka Zoltán

Szerző
2018.04.10 23:42

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12