Kétharmados sajtóvész - Veszélyben a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2018.04.10 23:42
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Simicska Lajos nem tudja tovább finanszírozni teljes médiabirodalmát, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió az LMP-s Ungár Péterhez kerülhet. A Hír TV csökkentett üzemmódban folytatja.

Legyalulta a szabad médiát a Fidesz

Iszonyú revansot vett a valaha "kiegyensúlyozatlan médiaviszonyokról" panaszkodó Fidesz: a közmédiát és a vidéki sajtót teljesen, az országos médiumok jó részét elfoglalta és Orbánt feltétlenül támogató politikai propagandaeszközzé alakította, vagy bezáratta.

Közmédia

A kétharmados hatalom 2010 után nekilátott, hogy teljesen "fideszesítse" az adófizetők tízmilliárdjaiból fenntartott közmédiát. 2011 után több hullámban több száz újságírót bocsájtottak el az állami rádióból, televízióból, távirati irodától. Ezután ezek az orgánumok fő-fő Fidesz szócsővé vált, ellenzéki képviselőket alig szerepeltetnek, ha igen, akkor is negatív összefüggésben, ugyanakkor korlátlan teret adnak a kormány, illetve a vezető kormánypárt kampányainak.

TV2

2016 elején vette meg nagyrészt állami hitelekből a korábban kaszinókoncessziókkal is támogatott Andy Vajna kormánybiztos a német ProSieben-től a TV2-t. Bár Vajna hiteles, családoknak szóló tévét ígért, a TV2 híradója, a "Tények" a kormánypárti revolver és fake-news média része lett, rendszeresen közöl az ellenzékről durva lejárató riportokat.

Napi Gazdaság

A gazdasági napilapot 2013 nyarán vette meg a Fidesz agytrösztjének tudott Századvég az akkor még Fidesz-közeli (ám idővel ellenségnek nyilvánított) Spéder Zoltán érdekeltségétől. Végül 2015-ben a név is megszűnt, a Napi Gazdaság helyett Magyar Időkké keresztelték az új orgánumot.

Népszabadság bezárása

2016 októberében, a Mediaworks tulajdonosa, Heinrich Pecina "üzleti okokra" hivatkozva bezáratta az országosan legnagyobb, ugyanakkor a kormánnyal szemben kritikus Népszabadságot. A lapcsalád később Mészáros Lőrinc kezére jutott.

Figyelő

Az oknyomozó írásairól ismert, patinás közéleti-gazdasági hetilap felett 2016 végén borult be az ég, amikor a csődbe ment kiadóvállalat - egyes hírek szerint baráti áron - Schmidt Mária volt Orbán-főtanácsadó, a Terror Háza igazgatója kezébe került. Azóta a hetilap is besorolt az állami hirdetésekkel teletömött, kormánnyal szemben kritikátlan orgánumok közé.

Origo.hu

A korábbi legnagyobb hírportál Origo-nál a lavinát a Magyar Telekomhoz tartozó cégvezetés indította el, amikor elbocsátotta a mások mellett Lázár Jánosról is előnytelen cikkeket közlő szerkesztőt. A hírportál végül 2017 nyarán a jegybankelnök Matolcsy György fiához, Matolcsy Ádámhoz került és mára a Habony Árpád által alapított propagandamédiával kéz a kézben üzemel.

Megyei laphálózat

2017 végére a teljes vidéki nyomtatott sajtópiacot Orbán-kegyencek vásárolták fel. Az osztrák spekuláns Heinrich Pecina cége, a Mediaworks előbb bekebelezte a vidéki laphálózat zömét adó Pannon Lapok Társaságát, majd a Mediaworks Orbán gazdasági mindenese, Mészáros Lőrinc kezére került. Andy Vajna közben megszerezte a Kisalföldet és a Délmagyarországot, míg Pecinához közel álló cégé lett a Kelet-Magyarországot lefedő Russmedia. - Batka Zoltán

Szerző
2018.04.10 23:42

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39