Mégis elítélte emberiség elleni bűneiért Seseljt az ENSZ

Publikálás dátuma
2018.04.11. 17:58
Vojislav Seselj. Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
A korábbi felmentést visszavonva tíz év börtönre ítélte emberiesség elleni bűncselekmények miatt Vojislav Seselj ultranacionalista szerb politikust szerdán az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), írja az MTI.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróság 2016 márciusában bizonyíték hiányában a vádpontok mindegyike alól felmentette, majd szabadlábra helyezte Seseljt. Az ügyészség fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen.

Az MICT a Szerb Radikális Párt elnökének távollétében hirdette ki a másodfokú ítéletet, amelynek értelmében Seselj így is szabadlábon maradhat, miután több mint 11 évet már letöltött korábban a Nemzetközi Törvényszék börtönében.

Seselj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége. A most 63 éves Seseljt azzal vádolták, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, az SRS-t vezető politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához. 2003-ban önként adta fel magát.

Az ultranacionalista politikust egyebek mellett a szerbiai horvát népcsoport tagjainak deportálása és üldöztetése miatt találták bűnösnek, a többi vádpont alól azonban felmentették. Ő korábban mindössze annyit közölt: "nem érdekli" az ítélet.

Az MICT a hágai Nemzetközi Törvényszék megbízatásának tavaly december 31-i lejárta után vette át annak fennmaradó ügyeit.

Szerző
Frissítve: 2018.04.11. 18:22

Kiderült, a Kongresszus nem is érti a Facebookot

Publikálás dátuma
2018.04.11. 17:27
Demonstráció - Egy civil csoport száz életnagyságú papírfigurát állított fel a Capitolium előtt, ezzel hívják fel a figyelmet a
Botrány nélkül élte túl a szenátusi meghallgatást Mark Zuckerberg a Facebook igazgatója. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a szenátoroknak fogalmuk sincs, mi volt a probléma a közösségi oldallal.

Az elnökválasztási kampányt is érintő adatszivárgási botrányt követően az amerikai kongresszus meghallgatta a Facebook első emberét. Bár sokan arra számítottak, hogy alaposan megszorongatják, Mark Zuckerberg botrány nélkül megúszta. A vezérigazgatót azért rendelték a Kongresszus elé, hogy számot adjon a Cambridge Analytica-botrány miatt felmerült aggasztó adatbiztonsági kérdésekről. A politikai elemző cég 87 millió Facebook-felhasználó adataihoz férhetett hozzá jogtalanul.

A keddi meghallgatáson kiderült, a törvényhozók gyakorlatilag írástudatlanok, amikor a 21. századi technika kerül szóba - írja a CNN. Ezért a meghallgatás központi témája az volt, hogyan érvényesülnek a személyiségi jogok a szociális médiában, hogyan történik az adatok felhasználása és a visszaélés azokkal.

Dianne Feinstein szenátor azt kérdezte Zuckerbergtől, milyen intézkedéseket tett/tesz annak érdekében, hogy megakadályozza külföldiek beleavatkozását a választásokba. „Az elsődleges céljaim egyike, hogy ezt a dolgot rendbe tegyük. Nagyon bánom, hogy lassan azonosítottuk azt, ahogy az oroszok az információkat machinálták. Hagyományos támadásokat vártunk, az újfajta információs visszaélésekre nem számítottunk. Vannak emberek Oroszországban, akiknek az a munkájuk, hogy kihasználják a rendszereinket, más internetes hálózatokat és rendszereket. Be kell fektetnünk abba, hogy ezeket jobban kezeljük” – válaszolta. Elmondta, új mesterséges intelligencia eszközöket fejlesztettek ki, hogy eltüntessék a hamis fiókokat, amelyek nem csak az amerikai novemberi időközi választásokon lesznek használatban, hanem már a brazíliai, a mexikói, a pakisztáni, a magyar és az indiai választások idején is működnek.

A nem túl tájékozott szenátorok az esetek többségében arról kérdezgették Zukerberget, hogyan működik a Facebook. „Hogyan tud működtetni egy üzleti modellt, ha a felhasználók nem fizetnek a szolgáltatásért?” – kérdezte Orrin Hatch. „Szenátor, hirdetéseket futtatunk” – hangzott Zuckerberg válasza.

John Kennedy pedig olyan intézkedéseket kért számon az adatok törlésével kapcsolatban, amit a cég már megtett.

Demonstráció - Egy civil csoport száz életnagyságú papírfigurát állított fel a Capitolium előtt, ezzel hívják fel a figyelmet a Facebookon lévő százmillió hamis fiókra Fotó: AFP/ELENI PADDEN/CROWDSPARK

Demonstráció - Egy civil csoport száz életnagyságú papírfigurát állított fel a Capitolium előtt, ezzel hívják fel a figyelmet a Facebookon lévő százmillió hamis fiókra Fotó: AFP/ELENI PADDEN/CROWDSPARK

A szenátorok értetlensége lehetővé tette Zukerberg számára, hogy ne kelljen szembenézni olyan kérdésekkel, amelyek arra vonatkoztak volna, hogy milyen mértékben monitorozza a Facebook az információkat, és miért nem tájékozódhatnak jobban a felhasználók arról, hogyan bánnak az adataikkal. Tudatlanságuk lehetővé tette Zukerberg számára, hogy visszatérjen kedvenc témáihoz: ahhoz, hogy vállalja a felelősséget, és kijavítja a hibákat. Nem kérdeztek rá, miért nem tette ezt évekkel ezelőtt.

Talán Kamala Harris kérdései helyezhették némi nyomás alá, amikor arról érdeklődött, miért nem tette közzé már 2015-ben, adataikat megosztották a Cambridge Analyticával, miért várt ezzel addig, amíg a média feltárta az ügyet ebben az évben. „Tud-e arról, hogy a vezetőségben foglalkoztak-e egyáltalán azzal, tájékoztassák a felhasználókat”. ,,Nem vagyok benne biztos, hogy folyt megbeszélés erről" - hangzott a válasz.

Az ügyvédek és a tanácsadók láthatólag alaposan felkészítették Zuckerberget, nyugodt volt és uralta a beszélgetést, bűnbánóan és tisztelettudóan fogadta a kérdéseket. Annak, hogy nem viselte meg különösebben a meghallgatás, akkor adta jelét, amikor kétórányi kérdésözön után felajánlották neki a szünetet. Erre azt mondta: „Egy kicsit még folytathatjuk”. Magabiztos fellépésének hatása már az első szünet idején megmutatkozott, a cég részvényeinek értéke majdnem 5 százalékkal, mintegy három milliárd dollárral emelkedett.

Változások a jövőben
A "nagyobb profilok" tulajdonosainak igazolni kell majd a nevüket valamilyen kormányzati azonosítóval, és a hirdetések futtatásához egy levélben elküldött kódot is meg kell majd adni - ez utóbbival szűrnék ki, hogy egy orosz amerikainak adja ki magát.
Továbbá az Egyesült Államokban a felhasználók több információt láthatnak majd a politikai hirdetésekről, például ki adta fel, mennyit fizetett érte, ki pontosan a célközönség és hányan látták eddig a reklámot.
Ez utóbbi egy régi adóssága lenne a cégnek, az offline térben ugyanis már a 70-es évek óta jelölni kell a politikai hirdetéseket, az online hirdetéseket azonban egészen eddig elfelejtette szabályozni a Kongresszus.

Szerző

30 év után találtak rá egy hadifogolyra Afganisztánban (videó)

Publikálás dátuma
2018.04.11. 17:22
Kép: Youtube/TCH
Véletlenül rátalált egy ukrán tudományos kutatócsoport egy harminc évvel ezelőtt eltűnt, már halottnak hitt ukrán veteránra Afganisztánban, aki még szovjet katonaként esett hadifogságba - számolt be a hihetetlen történetről a TSZN ukrán hírtelevízió alapján az MTI. Hónapokon belül hazatérhet szülőfalujába, ami az egyetlen, amire korábbi életéből emlékszik.

A férfival az expedíciós csoport Kandahár tartományban találkozott. A riport szerint eredeti nevére nem emlékszik, nem tud sem ukránul, sem oroszul, ezért tolmács segítségével beszélgettek vele. Arra az egyre viszont határozottan emlékezett a férfi, hogy a nyugat-ukrajnai Voliny megyében születetett.

A vélhetően szovjet veterán idő közben iszlám hitre tért Afganisztánban, és Amredin néven mutatkozott be nekik, tette hozzá a riportban Andrij Kadun geofizikus, az ukrán kutatócsoport vezetője.

Visszatérve Ukrajnába a csoport kutatni kezdett, és kiderítették, hogy valóban harminc éve eltűntnek nyilvánítottak egy fiatal férfit, aki Voliny megye Nova Hlusa nevű aprócska falvában született, és szovjet katonaként az afganisztáni háborúban hadifogságba esett. Sorsáról azóta sem tudtak semmit, holtteste nem került elő.

Édesanyja húsz évig várta vissza fiát Afganisztánból, míg tíz évvel ezelőtt beletörődött, hogy minden bizonnyal már nem él, ezért síremléket állíttatott neki a falu temetőjében. A kutatók megmutatták a férfiról Afganisztánban készített felvételt az idős édesanyának. A reményvesztett asszony azt mondta, harminc év elteltével már nem teljesen biztos abban, hogy a férfi valóban az ő halottnak hitt fia. A férfi faluban élő rokonai, régi iskolatársai közül azonban többen állították, hogy az illető egyértelműen a halottnak hitt veterán, akit Ihor Bilokurovnak hívnak.

A faluból származók közül egyébként csak hárman vettek részt szovjet katonaként az afganisztáni háborúban, közülük egy halálát korábban hivatalosan megerősítették, ketten viszont most is eltűntként szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban.

A riport szerint a férfi haza szeretne térni. Ez várhatóan az afganisztáni ukrán nagykövetség segítségével egy hónapon belül meg is történhet. A külképviseleten ugyanis azt ígérték, ennyi idő alatt elkészítetik neki az ehhez szükséges iratokat és vízumot.

Szerző