Magyar Nemzet bezárás - Ungár tovább hallgat

Publikálás dátuma
2018.04.11 22:35
Fotó: Szalmás Péter

Egymásnak ellentmondó hírek terjednek arról, mikor dől el a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió sorsa. A lapunkhoz eljutott leginkább pesszimista információ szerint akár az év végéig is elhúzódhatnak a tárgyalások, de hallottunk olyan verziót is, hogy – legalábbis a Magyar Nemzet újraindításáról – már a jövő héten megállapodás születhet

A fideszes kétharmadot hozó parlamenti választás után Simicska Lajos alaposan leépítette médiaportfóliáját. A Lánchíd Rádió kedden éjjel elhallgatott, a Magyar Nemzet szerdán jelent meg utoljára, a Heti Válasz némi haladékot kapott, hogy befektetőt találjon. Az LMP-s Ungár Péter megerősítette, hogy mindhárom sajtóorgánumra vételi ajánlatot tett.

Rejtély, hogy Simicska az üzleti pozícióját is rontva miért zárta be a Magyar Nemzetet, ha valóban kész eladni, és nem akar végleg lakatot tenni a szerkesztőségre. Simicska környezetéből azt a kevéssé kielégítő tájékoztatást kaptuk: fontos szempont volt, hogy a munkatársak megkapják a végkielégítésüket. Az előfizetői díjakat mindenesetre visszafizetik.

A Lánchíd Rádió frekvenciaengedélye ősszel lejár, a rádió egyik munkatársa azt mondta lapunknak: „tudtuk, hogy a hosszabbításra nincs esélyünk”. Értesülésünk szerint a Lánchíd Rádió adott esetben egy másik frekvencián folytathatja. Kerestük Ungár Pétert, de az LMP-s politikus tartja magát ahhoz, hogy egyelőre nem nyilatkozik. Így nem tudni, összességében mekkora összeget szán a befektetésre, és azt sem, külön is megvásárolná-e valamelyik sajtótermék tulajdonjogát.

Azt kívánjuk, ne legyen rá szükség, de ha mégis idáig jutnak, a Sajtószakszervezet minden tőle telhető segítséget megad a Magyar Nemzet és a Lánchíd rádió erre igényt tartó újságíróinak munkaügyi tárgyalásaikhoz – áll a szervezet szolidaritási közleményében.

A volt népszabadságosok Facebook-oldalán pedig ez szerepel: „A Népszabadság és a Magyar Nemzet története sok tekintetben különbözik, de egy szempontból mindenképpen ugyanaz: mindkét patinás lapot politikai okokból, méltatlan körülmények között, egyik pillanatról a másikra zárták be. Magától értetődik, hogy mi, a felszámolt Népszabadság volt munkatársai szolidaritást vállalunk a Magyar Nemzetnél dolgozó kollégáinkkal, és kívánjuk, hogy minél előbb megnyugtatóan rendeződjön a lap sorsa!”

Ha a Magyar Nemzet visszatér a tradícióihoz, az újság sorsa valamilyen formában meg fog oldódni Németh Szilárd szerint. A Fidesz alelnöke a Heti Tv-ben arra a kérdésre, hogy mi lesz az utcára kerülő újságírókkal, azt válaszolta, szerinte a lapban nem újságírók dolgoztak, illetve nem csak újságírók. Majd kifejtette, ez nem a kormány problémája, mert nem jó dolog, ha a politika belekavar a média életébe.

Szerző

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.