"Magyar Nemzet 80" - A rektor kizárta a sajtót az egri konferenciáról

Publikálás dátuma
2018.04.12 15:05
A szerző fevétele
Egerben vagyunk, a Kepes Központban, amely homlokzatán a "Farti partus" - A végzet háza feliratot viseli.

- Vicc...

- Akár az állásomat veszélyeztetve is elérem, hogy ne zárják ki a sajtót...

- Ez egy tudományos konferencia. Miért kéne elzárni?

- Mi az, hogy csak magánszemélyek vehetnek részt?

Egerben vagyunk, a Kepes Központban, amely homlokzatán a "Farti partus" - A végzet háza feliratot viseli. Itt rendezte meg az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézete és kommunikációs tanszéke a "Magyar Nemzet 80" című tudományos konferenciát április 12-én csütörtökön. A szakmai eseményt hónapok óta szervezték, s eredetileg az egyetem egyik campusa adott volna helyet az egész napos eseménynek, amely a nagy múltú lap történetét volt hivatott bemutatni. Ám szerda este a szervezők azt az utasítást kapták - szavaik szerint közvetve a rektortól -, hogy egy új helyszínre, a Kepes Központba vigyék át a berendezéseket. Reggel pedig a rendezvényre érkező előadókat, hallgatókat, s az újságírókat a bejáratnál már "A konferencia nem sajtónyilvános. Megértésüket köszönjük!" feliratú tábla"köszöntötte".

A szerző fevétele

A szerző fevétele

Az egyetem sajtószóvivője a bejártnál azzal fogadta az újságírókat, hogy hangfelvételt készíteni, tudósítani és fényképezni tilos, legfeljebb magánszemélyként ülhetnek be a konferenciára. Szavai szerint az egyetem rektora - írjuk ki a nevét: Liptai Kálmán - azért döntött így, mert a lap bezárása után politikai színezetet kapott volna a rendezvény, s túl nagy volt iránta a sajtó érdeklődése. Azt azonban a sajtószóvivő nem tiltotta meg, - s nem is tilthatta -, hogy magánszemélyként részt vegyünk a konferencián , s tájékoztassuk a sajtót - vagyis magunkat - az itt elhangzottakról. Most tehát ezt tesszük.

Kiszivárogtatunk, s úgy tűnik, ezt teszik jelenlévő kollégáink is.

Nagyjából harmincan-negyvenen vagyunk az előadóteremben, többségük újságíró, sokan "nemzetesek".

Az előadóterem bejáratánál zavarodottság és értetlenség, az előadók az újságírókkal beszélgetnek, s magánemberként a fentebb idézett mondatokat hallani. Odáig azonban senki sem jut el az előadók közül, hogy a diszkriminatív és meglehetősen kínos incidens után - Magyar Nemzet történetéről épp a sajtó nem tudósíthat, hát hol élünk? - visszalépjenek, lemondják az előadást vagy legalább szolidaritásból kikérjék maguknak az eljárást. Legalábbis a konferencia első két órájában ilyesmi nem történt. Széchenyi Ágnes médiakutató bejelentette: ha "áthallásos" , a mára reflektáló mondatokat mondana, azt tudományos kutatóként teszi, nem az egri egyetem félállású tanéraként.

Ezt megelőzően egyedül Pethő Tibor, a Magyar Nemzet alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzet munkatársa köszöntőjéből derült ki, hogy az újság, aminek történetéről beszélnek, a konferencia reggelén már nem jelent meg, az utolsó példányt szerdán vehették kezükbe az olvasók.

"Egy terrortámadás sokkja volt, s a mai napig az van rajtunk" - idézte a főszerkesztő-helyettes, György Zsombor szavait. Hozzátette: egy publicisztika köszöntötte volna a konferenciát, abból az alkalomból, hogy egy régi és egy új szerkesztőség találkozik, erre azonban már nem került sor. - Az események ismertek. Hadd idézzem Körmendy Zsuzsa publicistát, Esterházy Péter könyveinek szerkesztőjét a tegnapi lapból: "Csütörtökön már nem lesz Magyar Nemzet az újságos standokon. De lesz folytatás, ebben biztos vagyok. A halálos ítélet nem lehet politikai termék."

Hatalmas botrányt okozott Huth Gergely a Pestisrácok főszerkesztője, aki egy operatőrrel a nyomában zavarta meg a konferenciát. Hangosan félbeszakította az épp előadást tartó Szerető Szabolcsot, a megszüntetett Magyar Nemzet munkatársát, s fennhangon elkezdte a "fejére olvasni" korábbi írásainak egy-egy mondatát. A láthatóan provokációnak szánt akciót a szervezők nem tudták megakadályozni, Huth fennhangon darálta papírra irt mondatait. Az "esemény" nemcsak a lap jelenlevő munkatársait dúlta fel. Martin József az egyetem társadalomtudományi tanszékének prominens képviselője s a konferencia házigazdája megkérdezte, hívjon-e rendőrt vagy önként távoznak az esemény megzavarói. Tiltakozásképp pedig valamennyi előadó és a hallgatóság is elhagyta a helyszínt. Később, miután újra folytatódott a konferencia, György Zsombor annyit tett hozzá a történtekhez:  Huth Gergely Simicska Lajos idejében lett "valaki",  most pedig a pesti srácok nevét bitorló propagandaoldal vezetője. Szégyen, hogy a kormányoldal újságírói akkor boldogok, ha mások vérét vehetik vagy szenvedését nézhetik, de ez őket minősíti - tette hozzá.

Frissítve: 2018.04.12 21:08

2,3 milliárd forintot költ idén "űrtevékenység" fejlesztésére a kormány

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:16
Egyre inkább jóslatnak tűnik az MKKP-féle vicc a felcsúti űrközpontról.
Fotó: Facebook / Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Hogy a rengeteg közpénz pontosan hol és hogyan fogja szolgálni a tudományt, vagy legalább a magyar gazdasági fejlődést, még nem világos.
2 321 600 000 forintot kap idén a magyar űrkutatás és űrtevékenység fejlesztése, szúrta ki a hétfői Magyar Közlönyben a 444.hu. Az indoklás szerint az űrkutatás a magyar gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazat.
Bő két hete beszélt a magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Ferencz Orsolya arról, hogy szükséges az ágazat bőkezűbb támogatása - lobbizása sikeresnek tűnik. Múlthéten az derült ki: a Ferenczet is kinevező Szijjártó Péter javaslatára Magyarország megpályázza a 2020-as űrhajós világkongresszus rendezését. A rendezvény előzetes költségvetése mintegy 315 millió forint.

Búcsú Baló Györgytől

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:10
1947-2019
Fotó: RTL Klub
Életének 72. évében elhunyt Baló György. A jelenkori magyar televíziózás egyik legnagyobb, s mindenképpen meghatározó egyénisége volt. * Abból, hogy január elején bejelentette, kénytelen szüneteltetni műsorát az RTL Klubon, lehetett tudni, hogy nagy a baj. Nyomós indok nélkül sosem adta volna föl, hogy segítsen eligazodni a nézőknek világunk – és benne Magyarország – dolgaiban. Bárhol dolgozott, bármit is csinált, mindig ez vezérelte. Neki nem voltak álkérdései, kordában sem nagyon lehetett tartani, mert úgy gondolta, az embereknek ismerniük kell az igazságot, még ha az egyes politikusoknak, vagy nyilatkozóknak kínos is.  Már a Rákóczi gimnáziumban – ahol két évfolyammal járt felettem – látszott, hogy nem lesz könnyű ember. Később sem volt egyszerű vele dolgozni. A munkában nem ismert tréfát. És maximalista volt. Ezt tanulta otthon, szerkesztő-újságíró szüleitől és aztán ezt fejlesztette tovább. Szigorú volt, mint kérdező, szigorú önmagával és munkatársaival. És mégis, a nagy többség nagyon szeretett vele műsort készíteni, pontosan azért, mert tudták, nála nincs mellébeszélés. Renoméjáért – ha kellett - megküzdött elnökökkel és főszerkesztőkkel, de politikusokkal és azok sleppjeivel is. Ezért volt sikeres, bármit is csinált. Kipróbálta magát minden műfajban, nemcsak a politikában. A Magyar Televízióban – ahol a leghosszabb időt töltötte – vezetett választási műsorokat, politikai háttérműsorokat, még sportprogramokat is az olimpiák idején, de volt csatornaigazgató és kulturális igazgató is. A TV Híradónál kezdett a 70-es évek elején és már akkor kísérletezett azzal, hogyan tudja tágítani a határait. Minden helyzetben tisztességes és becsületes maradt, hű újságírói hitvallásához. Kapott díjakat – többek között Pulitzer emlékdíjat és Príma Primissimát is -, de egy jó műsor, egy érdekes beszélgetés talán még ezeknél is többet jelentett számára. Egyetlen nagy szakmai kudarca nem mint műsorkészítőt, hanem mint az Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. vezérigazgatóját érte. Az RTL-lel és a TV2-vel szemben ugyanis 1997-ben alulmaradt az országos frekvenciákért kiírt pályázaton. Utólag egy interjúban azt mondta, „nevetnivalóan hiszékeny, vagy inkább negatív jelzővel élve: dilettáns” volt.”Azt gondoltuk – fűzte hozzá -, hogy meg kell írni a legjobb pályázatot és a legtöbb pénzt ajánlani, és ez elég lesz”. Ez a tapasztalat nyilván segítette abban, hogyan beszélgessen a továbbiakban politikusokkal. S bár kétszer is indult az MTV elnöki posztjáért, de ne tekintsük kudarcnak, hogy a kuratórium sosem választotta meg, inkább szerencsének. Hiszen így megmaradhatott műsorkészítőnek és abban sokkal jobb volt. Ezzel elérte, hogy a neve már közönségvonzó műsorcím is lett. Az utóbbi négy évben az RTL Klubon jelentkezett a Magyarul Balóval című program, minden hétköznap, hogy megkönnyítse a nézők tájékozódását napjaink zűrös politikai és közéleti ügyeiben. Ha őt néztük, sok kérdés hirtelen világosabbá vált, egyszerű magyarázatokat kaptunk, talán néhány rejtélyre is fény derült. Mostantól az itt maradottakra hárul a felelősség, hogy igyekezzenek magyarul írni, műsort csinálni, tájékoztatni. Baló Gyuri olyan örökséget hagyott ránk, aminek – az ő szellemében – nehéz lesz megfelelni.  
Frissítve: 2019.03.18 21:13