"Magyar Nemzet 80" - A rektor kizárta a sajtót az egri konferenciáról

Publikálás dátuma
2018.04.12. 15:05
A szerző fevétele
Egerben vagyunk, a Kepes Központban, amely homlokzatán a "Farti partus" - A végzet háza feliratot viseli.

- Vicc...

- Akár az állásomat veszélyeztetve is elérem, hogy ne zárják ki a sajtót...

- Ez egy tudományos konferencia. Miért kéne elzárni?

- Mi az, hogy csak magánszemélyek vehetnek részt?

Egerben vagyunk, a Kepes Központban, amely homlokzatán a "Farti partus" - A végzet háza feliratot viseli. Itt rendezte meg az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézete és kommunikációs tanszéke a "Magyar Nemzet 80" című tudományos konferenciát április 12-én csütörtökön. A szakmai eseményt hónapok óta szervezték, s eredetileg az egyetem egyik campusa adott volna helyet az egész napos eseménynek, amely a nagy múltú lap történetét volt hivatott bemutatni. Ám szerda este a szervezők azt az utasítást kapták - szavaik szerint közvetve a rektortól -, hogy egy új helyszínre, a Kepes Központba vigyék át a berendezéseket. Reggel pedig a rendezvényre érkező előadókat, hallgatókat, s az újságírókat a bejáratnál már "A konferencia nem sajtónyilvános. Megértésüket köszönjük!" feliratú tábla"köszöntötte".

A szerző fevétele

A szerző fevétele

Az egyetem sajtószóvivője a bejártnál azzal fogadta az újságírókat, hogy hangfelvételt készíteni, tudósítani és fényképezni tilos, legfeljebb magánszemélyként ülhetnek be a konferenciára. Szavai szerint az egyetem rektora - írjuk ki a nevét: Liptai Kálmán - azért döntött így, mert a lap bezárása után politikai színezetet kapott volna a rendezvény, s túl nagy volt iránta a sajtó érdeklődése. Azt azonban a sajtószóvivő nem tiltotta meg, - s nem is tilthatta -, hogy magánszemélyként részt vegyünk a konferencián , s tájékoztassuk a sajtót - vagyis magunkat - az itt elhangzottakról. Most tehát ezt tesszük.

Kiszivárogtatunk, s úgy tűnik, ezt teszik jelenlévő kollégáink is.

Nagyjából harmincan-negyvenen vagyunk az előadóteremben, többségük újságíró, sokan "nemzetesek".

Az előadóterem bejáratánál zavarodottság és értetlenség, az előadók az újságírókkal beszélgetnek, s magánemberként a fentebb idézett mondatokat hallani. Odáig azonban senki sem jut el az előadók közül, hogy a diszkriminatív és meglehetősen kínos incidens után - Magyar Nemzet történetéről épp a sajtó nem tudósíthat, hát hol élünk? - visszalépjenek, lemondják az előadást vagy legalább szolidaritásból kikérjék maguknak az eljárást. Legalábbis a konferencia első két órájában ilyesmi nem történt. Széchenyi Ágnes médiakutató bejelentette: ha "áthallásos" , a mára reflektáló mondatokat mondana, azt tudományos kutatóként teszi, nem az egri egyetem félállású tanéraként.

Ezt megelőzően egyedül Pethő Tibor, a Magyar Nemzet alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzet munkatársa köszöntőjéből derült ki, hogy az újság, aminek történetéről beszélnek, a konferencia reggelén már nem jelent meg, az utolsó példányt szerdán vehették kezükbe az olvasók.

"Egy terrortámadás sokkja volt, s a mai napig az van rajtunk" - idézte a főszerkesztő-helyettes, György Zsombor szavait. Hozzátette: egy publicisztika köszöntötte volna a konferenciát, abból az alkalomból, hogy egy régi és egy új szerkesztőség találkozik, erre azonban már nem került sor. - Az események ismertek. Hadd idézzem Körmendy Zsuzsa publicistát, Esterházy Péter könyveinek szerkesztőjét a tegnapi lapból: "Csütörtökön már nem lesz Magyar Nemzet az újságos standokon. De lesz folytatás, ebben biztos vagyok. A halálos ítélet nem lehet politikai termék."

Hatalmas botrányt okozott Huth Gergely a Pestisrácok főszerkesztője, aki egy operatőrrel a nyomában zavarta meg a konferenciát. Hangosan félbeszakította az épp előadást tartó Szerető Szabolcsot, a megszüntetett Magyar Nemzet munkatársát, s fennhangon elkezdte a "fejére olvasni" korábbi írásainak egy-egy mondatát. A láthatóan provokációnak szánt akciót a szervezők nem tudták megakadályozni, Huth fennhangon darálta papírra irt mondatait. Az "esemény" nemcsak a lap jelenlevő munkatársait dúlta fel. Martin József az egyetem társadalomtudományi tanszékének prominens képviselője s a konferencia házigazdája megkérdezte, hívjon-e rendőrt vagy önként távoznak az esemény megzavarói. Tiltakozásképp pedig valamennyi előadó és a hallgatóság is elhagyta a helyszínt. Később, miután újra folytatódott a konferencia, György Zsombor annyit tett hozzá a történtekhez:  Huth Gergely Simicska Lajos idejében lett "valaki",  most pedig a pesti srácok nevét bitorló propagandaoldal vezetője. Szégyen, hogy a kormányoldal újságírói akkor boldogok, ha mások vérét vehetik vagy szenvedését nézhetik, de ez őket minősíti - tette hozzá.

Szerző
Frissítve: 2018.04.12. 21:08

Elnézni az állatkínzást? - Az állatvédelmi főfelügyelő felmentését követelik

Publikálás dátuma
2018.04.12. 15:04
Shutterstock illusztráció
A Nébih országos állatvédelmi főfelügyelője, dr. Pallós László állatorvos felmentését kéri civil állatvédők panaszai alapján a Magyar Állatjólléti Alapítvány. Közleményük szerint Pallós több mint egy évtizede egyik legfőbb akadályozója a civil szervezeti jogok érvényesülésének a hazai állatvédelemben.

Tavaly ősszel Pallós tudott arról, hogy magyarországi cirkuszokban fél szemére vak indiai elefánt szerepel, továbbá, hogy az elefánt tartási körülményeinek vizsgálatát indítványozták, mégsem intézkedett a civilek kérelmére az ügyben. Az intézkedés elmaradásának nemzetközi visszhangja is van.

Pallós ezen felül kerékkötője az állatok tartós kikötése megszűnésének, szerinte nem az a közvetlen, azonnali cél, hogy minden kutya végleg lekerüljön a láncról. Ennek a hatósági állatorvosi szemléletnek is betudható, hogy tavaly nyáron Jászberényben két láncra vert kutya is elpusztult a tűző napon, továbbá, hogy a gencsapáti gyepmester az állatnak egészségkárosodást okozva tartott egy németjuhász kutyát láncon.

A Pallós-féle kormányzati állatvédelem fenntartása a jövőben még komolyabb károkat okozhat az élővilág védelemben, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésében, ezért a Nébih határozott intézkedését, dr. Pallós László menesztését indítványozzuk - zárul a dokumentum. 

Szerző

Elnézni az állatkínzást? - Az állatvédelmi főfelügyelő felmentését követelik

Publikálás dátuma
2018.04.12. 15:04
Shutterstock illusztráció
A Nébih országos állatvédelmi főfelügyelője, dr. Pallós László állatorvos felmentését kéri civil állatvédők panaszai alapján a Magyar Állatjólléti Alapítvány. Közleményük szerint Pallós több mint egy évtizede egyik legfőbb akadályozója a civil szervezeti jogok érvényesülésének a hazai állatvédelemben.

Tavaly ősszel Pallós tudott arról, hogy magyarországi cirkuszokban fél szemére vak indiai elefánt szerepel, továbbá, hogy az elefánt tartási körülményeinek vizsgálatát indítványozták, mégsem intézkedett a civilek kérelmére az ügyben. Az intézkedés elmaradásának nemzetközi visszhangja is van.

Pallós ezen felül kerékkötője az állatok tartós kikötése megszűnésének, szerinte nem az a közvetlen, azonnali cél, hogy minden kutya végleg lekerüljön a láncról. Ennek a hatósági állatorvosi szemléletnek is betudható, hogy tavaly nyáron Jászberényben két láncra vert kutya is elpusztult a tűző napon, továbbá, hogy a gencsapáti gyepmester az állatnak egészségkárosodást okozva tartott egy németjuhász kutyát láncon.

A Pallós-féle kormányzati állatvédelem fenntartása a jövőben még komolyabb károkat okozhat az élővilág védelemben, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésében, ezért a Nébih határozott intézkedését, dr. Pallós László menesztését indítványozzuk - zárul a dokumentum. 

Szerző