Összegyúrná a baloldalt az MSZP

Publikálás dátuma
2018.04.13 07:04
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Akár új nevet és logót is kaphatnak a választási vereség után a szocialisták. A megújulástól oldaluk egybekovácsolását várják.

Vasárnap katasztrofális vereségbe futott bele a baloldali ellenzék, így – 2014-hez hasonlóan – ezúttal is megkezdődött a gondolkodás arról, hogyan változtassanak a politikájukon. Az új stratégia kialakítására azonban nem túl sok idejük maradt, egy év múlva ugyanis már európai parlamenti választást tartanak, jövő ősszel pedig már önkormányzati választások lesznek.

Lapunk információi szerint abban egyetértés van az MSZP-n belül, hogy teljesen új brandre lesz szükség, az azonban még nem dőlt el, hogy lecserélik a nevet is, vagy csak megpróbálják újrapozicionálni magukat. - Ezt nem politikusok döntik majd el, hanem kommunikációs szakemberek – mondta egyik szocialista forrásunk.

Az ugyanakkor egészen biztos, hogy nem új pártot hoznak majd létre. - Az elmúlt nyolc évben számos új mozgalom és párt jött létre, ezek mégsem értek el semmit. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum Mozgalom is nagy reményekkel tört be, de végül nem jutott be a parlamentbe – mutatott rá az egyik szocialista vezető.

A tervek szerint az MSZP központi stratégiája az lesz, hogy megpróbálják „kinyitni a párt kapuit” a többi baloldali ellenzéki formáció előtt. - Felül kell írni a mostani választási struktúrát, ez a sokpólusú baloldal elbukott – magyarázta másik forrásunk, aki szerint a baloldali pártokon kívül bevonnák a szakszervezeteket, az ellenzéki civileket vagy akár olyan embereket is, akik eddig nem voltak pártpolitikusként ismertek. – Észre kell venni, hogy azt a „baromkodást”, amit a választás előtti hónapokban, sőt években művelt az ellenzéki oldal, be kell fejezni, közösen kell a többi párttal gondolkodnunk a jövőről. Meg kell győzni új embereket arról, hogy adják az arcukat és a nevüket ehhez az újraformálódó baloldali unióhoz – hangoztatják sokan a párton belül.

Lapunk információi szerint a legfontosabb kérdések várhatóan a júniusi tisztújításig eldőlnek, így az új vezetés már azzal a mandátummal kezdene dolgozni, hogy létre kell hozni ezt az összefogást.

Kérdéses ugyanakkor, hogy mire terjed majd ki ez a "baloldali unió". Az szinte biztos, hogy az MSZP-Párbeszéd szövetség megmarad majd. Lendvai Ildikó volt pártelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, a Párbeszéddel való alkalmi kapcsolatot házassággá kell változtatni. – A Párbeszédnek ez az életbemaradás egyik eszköze, az MSZP-nél pedig kizárja, hogy csak a kényelmi szempontok érvényesüljenek – indokolt Lendvai. A volt elnök szerint ugyanakkor azonnal indítani kell egy olyan mozgalmat, amely a három legtámadottabb célpontot próbálja megvédeni: az önkormányzatiságot, a civil világot és a megmaradt szabad médiát.

A Párbeszéden kívül azonban várhatóan megpróbálnak nyitni az Együtt politikusai és az LMP irányába is. A Demokratikus Koalícióval kapcsolatban viszont már távolságtartóbb az álláspont, sokan azt mondták, nem azért szakadt a párt, hogy most újra összejöjjenek. A későbbi választásokon viszont továbbra is együttműködnének.

Az ellenzék megosztottságának következményeit egyébként jól mutatja a HVG-ben megjelent adatsor, amely szerint összesen 21 körzetet adott át a baloldali ellenzék a Fidesznek csak azért, mert nem fogott össze. A feles többséget viszont akkor sem lehetett volna megakadályozni, ha a Jobbikkal is megállapodnak, ebben az esetben egyébként további 8 körzetet nyerhetett volna az ellenzék.

A Botka László által korábban emlegetett árulókkal kapcsolatban arra számítanak forrásaink, hogy erre is megoldást jelenthet majd a tisztújítás. - A választási kampányban sok minden letisztult, láttuk, hogy ki az, aki befele dolgozik és ki az, aki kifele – hangsúlyozták.

Nagyobb átalakulásra számít Ujhelyi István európai parlamenti képviselő is, aki Facebook-posztjában arról írt, hogy „az EP-választáson (amely főpróba a rá nem sokkal következő önkormányzati választásokhoz) a baloldali, demokratikus, Európa-párti erőknek közös ernyő alá kell rendeződniük” – közölte.

Karácsony Gergely az MSZP-Párbeszéd volt miniszterelnök-jelöltje is arról beszélt az ATV-ben, hogy szerinte már készülni kell 2022-re, és „alulról, az alapoktól kell elkezdeni a demokratikus ellenzéki oldal építését”. Ugyanakkor kijelentette: nem lehet mindent elölről kezdeni, mert a mostani pártok is értéket képviselnek. Karácsony egyébként tett egy konkrét - egyben ismerős - javaslatot is: a XV. és a VIII. kerületben időközi választás lesz, szerinte ezeken a helyeken előválasztásra lenne szükség.

2018.04.13 07:04

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20