Előfizetés

Evakuálások kezdődtek - Szíria újabb támadástól retteg

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.04.13. 07:32
Aleppóban sátortáborokban helyezik el a Dúmából és Gútából érkezett több ezer embert Fotó: AFP/Huseyin Nasir/Anadolu Agency
Egyre veszélyesebbé válik a helyzet Szíriában, miután Donald Trump amerikai elnök szerdán, a Twitteren légicsapásokkal fenyegette meg Damaszkuszt.

António Guterres ENSZ-főtitkár felhívást intézett a világszervezet Biztonsági Tanácsa öt tagjához. Figyelmeztette őket, tegyenek meg mindent azért, hogy ne legyen még nagyobb baj. A portugál diplomata aggodalmát fejezte ki a BT megosztottsága miatt. „Folyamatosan nyomon követtem a grémiumban zajló fejleményeket és sajnálattal kellett megállapodnom, hogy a Biztonsági Tanács nem tudott megállapodásra jutni Szíria kérdésében” – közölte a világszervezet elnöke. Mint mondta, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az ENSZ célja véget vetni a szíriai nép szörnyű szenvedéseinek.

A BT keddi ülésén Oroszország a várakozásoknak megfelelően vétót emelt az Egyesült Államok által benyújtott határozati javaslat ellen, amelyben elítélték volna a damaszkuszi rezsimet a múlt heti - feltételezhetően - vegyifegyver-támadás miatt. A többiek megvétóztak viszont két orosz javaslatot. Az ENSZ BT csütörtökön, lapzártánk után is folytatta az egyeztetéseket Szíriáról.

Donald Trump elnök szerdán megtorlást helyezett kilátásba a vélelmezett vegyifegyver-támadás miatt, s óva intette a Bassár el-Aszad elnököt támogató Oroszországot. Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov is aggodalmát fejezte ki, hogy destabilizálódhat a helyzet az amúgy is törékeny régióban. Vaszilij Nebesszja, Oroszország ENSZ-nagykövete szerint „nagyon szomorú események előtt állhatunk”. Alekszander Szasszipkin, az ország libanoni külképviselet-vezetője pedig azt közölte, nemcsak az esetleges amerikai rakétákat semmisítik meg Szíria felett, hanem azokat az objektumokat is, ahonnan kilőtték azokat. Ez nyílt konfrontáció rémképét festi fel, s azt jelzi, valóban robbanás fenyeget. Ugyanakkor a Kreml tegnap azt közölte, hogy Szíria kapcsán megmaradtak a kommunikációs csatornák az Egyesült Államokkal.

Evakuálások Damaszkuszban
A brit kormány tegnap rendkívüli ülésen tárgyalt a szíriai konfliktusról. London tengeralattjárók készenlétbe helyezéséről döntött, lehetővé téve ezzel egy Szíriával szembeni légitámadást. Franciaország szintén támadást tervez, az erről szóló döntés a következő napokban születhet meg. Párizsban előzőleg azt közölték, a támadás nem Aszad szövetségesei ellen irányul. Damaszkuszban szinte kész tényként kezelik az amerikai légicsapást: több damaszkuszi épületből megkezdték az emberek evakuálását.

Később Sarah Sanders, fehér házi szóvivő megismételte: Washington szerint Aszad elnököt és Moszkvát is felelősség terheli a Dúma elleni támadásért. Hozzátette azonban, hogy még nem született végleges döntés egy Szíriával szembeni rakétatámadásról. Amerikai idő szerint szerda este Jim Mattis védelmi miniszter és a most a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) vezető külügyminiszter-jelölt, Mike Pompeo tárgyalt a Fehér Házban az esetleges további lépésekről. Utóbbi úgy vélte, kemény magatartást kell tanúsítani Oroszországgal szemben. Pompeo szenátusi meghallgatásán annak a véleményének adott hangot, hogy az oroszok agresszív fellépése Washington túl puha politikájának következménye. Utalt arra, az Egyesült Államok további lépéseket tervez az orosz kormányzattal szemben, egyebek mellett újabb orosz diplomatákat utasíthat ki. Pompeo szerint Trump nemzetbiztonsági stratégiájában joggal nevezték az Egyesült Államokra veszélyes államnak Oroszországot. Ugyanakkor azt is közölte, folytatni kell a „nehéz” diplomáciai lépéseket.

Trump szerda este Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetést – közölték ankarai források. A közlemény szerint meghallgatták egymás álláspontját, részleteket azonban nem közöltek. Megbeszélésük annak fényében különösen érdekes, hogy a NATO-tag Ankara és Moszkva kapcsolata jelentősen javult az eltelt másfél évben.

Közben orosz közlések szerint a szíriai kormányerők teljes egészében bevették a lázadók főhadiszállását, Kelet-Gútát. A múlt héten feltételezhetően vegyifegyver-támadással sújtott Dúma városának egyik épületére kitűzték a szíriai kormány zászlaját. Jurij Jevtusenko orosz tábornok szerint ez azt jelenti, hogy a damaszkuszi kormány átvette az irányítást a régió felett. A képsorokat az orosz állami televízió mutatta be. Ebben ünneplő embereket lehetett látni. Jevtusenko, aki a szíriai felek megbékélését célzó orosz központ vezetője, kifejtette, ez jelentős esemény Szíria történelmében.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az előző nap Dúmába küldött orosz katonai rendőrség megkezdte a járőrözést a városban. „Mától álltak munkába az orosz katonai rendőrség egységei” – hangzik a minisztérium közleménye, amelyet a RIA Novosztyi ismertetett. A dokumentum szerint „a jog és a rend betartását ellenőrzik”. Az elmúlt napokban több ezren hagyták el a korábban a lázadók által uralt várost. Dúma evakuálását orosz közvetítéssel szervezték meg.

Carter imádkozik
Jimmy Carter arra figyelmeztette utódát, nehogy katonai akciót indítson Szíria vagy a világ bármely más válságövezete ellen. A volt amerikai elnök szerint még egy kisebb katonai csapás is veszélyes lehet. Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, imádkozik, hogy Donald Trump ne vezesse háborúba országukat, ne túlozza el és ne élezze ki azokat a kihívásokat, amelyek Észak-Koreával, Oroszországgal vagy Szíriával kapcsolatban felmerülnek. A 93 éves egykori demokrata párti elnök régóta bírálja utóda külpolitikáját. Azzal viszont egyetértett, hogy Trump hajlandó találkozni az észak-koreai vezetővel.

Gázos ügyek Ukrajnában

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.04.13. 07:31
Porosenko elnök elégedettnek látszott Merkel közlései után Fotó: AFP/Kay Nietfeld/DPA
A gazdasági nehézségekkel küzdő Ukrajna számára létfontosságú az orosz gáztranzit. Angela Merkel reménykeltő kijelentést tett az Északi Áramlat-2 ügyében.

Jelentős változást jelentett a korábbi német álláspontban Angela Merkel kijelentése, miszerint „Az orosz földgáz tranzitja Ukrajnának bevételi forrás és stratégiai ügy, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül “nem lehetséges” az Északi Áramlat-2 megvalósítása”. A német kancellár a módosulni látszó berlini álláspontot az ukrán elnök keddi berlini látogatása utáni sajtótájékoztatón ismertette. Közölte azt is, hogy nemcsak Petro Porosenkonak, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is elmondta mindezt egy nappal korábban, amikor hétfőn telefonon beszéltek.

Merkel bejelentése azért keltett meglepetést, mert az Északi Áramlat-2 terve, illetve a már megvalósult 1-es vezeték körül évek óta folynak a viták. Nemcsak Ukrajna, hanem a balti államok és Lengyelország is elfogadhatatlannak tartják, hogy az északi vezeték Ukrajnát kikerülve a Balti tengeren át direkt szállítson Németországba, ám Berlin mindeddig következetesen politikamentes gazdasági beruházásnak tekintette az ügyet és figyelmen kívül hagyta az érintettek aggályait. A projekt ellenzői szerint az Északi Áramlat-2 nem szolgálja az európai földgázellátás diverzifikálását, elmélyíti az Európai Unió, különösen pedig a közép- és kelet-európai országok energiafüggőségét Oroszországtól. Az is megfogalmazódott, hogy Németország ezzel a befektetéssel elárulja a közös európai érdekeket.

Hogy mitől változott hirtelen Merkel és Berlin álláspontja, az egyelőre nem világos, de amint az AFP francia hírügynökség fogalmazott, ez újabb potenciális feszültségforrás kialakulását sejteti. Ugyanakkor egyelőre nem ismert az sem, mennyire „örülnek” a német nagyvállalatok az új álláspontnak.

A legnagyobb német energetikai cégek ugyanis támogatják a projektet és részesei annak. Tavaly decemberben a Stralsund Bányászati Hatóság kiadta az építési engedélyeket az Északi Áramlat-2 német vizeken történő építésének megkezdéséhez, ezzel elindulhatott az első, 35 km-es szakasz építése. Márciusban az utolsó akadályok is elhárultak a Gazprom elől, a vezeték bővítése pedig azt jelentené, hogy többszörösére nőne Németország orosz gázimportja. Az északi Áramlat-2 mintegy 55 milliárd köbméter orosz gázt juttatna Németországba Ukrajna megkerülésével.

Hogyan látja Porosenko?
Az ukrán államfő keddi berlini vizitje előtt a Handelsblatt német lapnak adott interjújában leszögezte, az Északi Áramlat-2-vel Oroszország valójában gazdasági és energetikai blokád alá kívánja helyezni Ukrajnát.

Az új gázvezeték-páros kiépítése azonban nem csak azt eredményezné, hogy egyetlen útvonalra terelődne az Európának szánt orosz gáz 80 százaléka, illetve, hogy a Gazprom 40-ről 60 százalékra növelné részesedését a német piacon, hanem egyben azt is, hogy Ukrajna elesne a GDP-jének 2 százalékát kitevő jövedelemforrástól, ami végképp összeroppanthatná az ukrán gazdaságot. Szakértői becslések szerint Ukrajna évi 3,5 milliárd dollárt veszíthet az orosz gáztranzit megszűnése miatt.

2017-ben 93,5 milliárd köbméter orosz gáz ment át az ukrán vezetékeken, ami az elmúlt hét év legjobb mutatója. Csakhogy a Gazprom néhány hete váratlanul bejelentette, felbontja a 2019 végéig érvényes tranzitszerződést. Moszkva ezt büntetésnek szánta, válaszul arra, hogy a stockholmi gazdasági bíróság (amelyhez Ukrajna és a Naftogaz fordult) döntése nyomán a Gazpromnak 2,6 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie az ukrán Naftogaznak, amiért alulteljesítette a szerződésben rögzített tranzitszállításokat.

Bár Oroszország valamilyen szinten vélhetően fenn kívánja tartani az ukrán tranzit lehetőségét, de ha eredeti formájában valósul meg az Északi Áramlat-2, használatba veszik az ugyancsak startra kész Török Áramlatot, akkor ez leginkább csak a környező országok kiszolgálására korlátozódna. Ez a jelenlegi mennyiség 10, maximum 15 százalékát jelentené (legalábbis a Gazprom vezér, Alekszej Miller szerint), egyben halálos csapást mérne az ukrán gazdaságra.

Északi Áramlat-2
- Kiindulási pontja az oroszországi Viborg, végpontja pedig a németországi Greifswald.
- 2 új vezetékpárral bővül a Balti-tengeren jelenleg is húzódó vezeték, amelynek kapacitása évi 55 milliárd köbméter.
- A beruházás résztvevői: az orosz Gazprom, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie.

Zuckerberg: az én adataimat is ellopták

Publikálás dátuma
2018.04.12. 20:16
Fotó: AFP/Saul Loeb
A Facebook-vezér második napi meghallgatása már keményebbnek bizonyult, sokszor csak azt tudta mondani, majd a munkatársai utánanéznek. Zuckerberg elkerülhetetlennek nevezte az internet szabályozását.

Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatásának első napján még megúszta a hozzá nem értő provokációkkal, a Képviselőház Kereskedelmi Bizottsága előtt azonban már komolyabb érvekkel találkozott. A legnagyobb visszhangot az a szerdai kijelentése kapta, hogy még az ő adatait is átadták a Cambridge Analyticának a 87 millió más felhasználóéval együtt. A CNN szerint nem tudta vagy akarta elárulni, mennyi adatot gyűjt a Facebook a felhasználóktól és az általuk látogatott helyekről. Eziránt sok szenátor érdeklődött, de a válasz mindannyiszor csak annyi volt, a munkatársai majd utánanéznek. A legközelebb akkor jutott az őszinte beismeréshez, amikor Kathy Castor kérdésére válaszolva elmondta, a Facebook akkor is gyűjtött adatokat, amikor a felhasználók nem is voltak bejelentkezve a platformra. A kérdés azért fontos, mert a Facebooknál tárolt adatok mennyisége a cég üzleti alapjának meghatározója: 40 milliárd dollár bevételük származik ugyanis évente abból, hogy a felhasználókról szerzett információkat felhasználva, célzott reklámlehetőségeket tudnak értékesíteni. Ha leállnának ezeknek az adatoknak a gyűjtésével, az aláásná a vállalat üzleti alapjait.

A meghallgatás alatt Zuckerberg mindannyiszor megpróbálta lerázni azokat a megjegyzéseket, miszerint a Facebook eladná az adatokat. Mint mondta, ők csak felhasználják a gyűjtött adatokat ahhoz, hogy célzott reklámokat tudjanak vetélytársaiknál jóval hatékonyabban közvetíteni. Ugyanakkor a Cambridge Analytica-botrány kirobbanását követően a közvéleményt és a képviselőket is egyre inkább foglalkoztatja a kérdés, hogyan bánik a Facebook az információkkal. Az, hogy Zuckerberg nem válaszolt egyértelműen arra, mire terjednek ki az adatok, amiket a Facebook gyűjt, azért érdekes, mert azok mindenki számára hozzáférhetők saját oldalának egyik menüpontjában.

Amikor Sara Ashley O'Brien a CNN egyik újságírója letöltötte 14 évre visszanyúló Facebook-tevékenységének adatait, meglepve vette észre, hogy sok egyéb személyes információ között elhunyt nagyanyjának egykori telefonszámát, miközben ő sohasem használta a közösségi oldalt.

Ugyanakkor új fiók létesítésekor, amikor elfogadjuk a feltételeket, megengedjük, hogy a Facebook adatokat gyűjtsön azokról a webhelyekről is, amelyeket meglátogatunk, beleértve az ott és a velük kapcsolatos helyeken végzett online tevékenységet is. Az, hogy ezekről Zuckerberg nem beszélt az lehet az oka, hogy nem akart erről felvilágosítást adni.

A Facebook vezér hajlandónak mutatkozott a "bizonyos fokú" szabályozás elfogadására. "Az internet fontossága világszerte erősödik, s úgy gondolom, hogy a szabályozás bizonyos formái elkerülhetetlenek" - fogalmazott a Facebook-vezető. Majd hozzátette, hogy bár a szabályozás szükséges, de nagyon kell vigyázni arra, hogy milyen lesz ez és hogyan alkalmazzák.

Az EU-ban már májusban életbe lép a digitális adatok gyűjtését, felhasználhatóságát szabályozó új törvény, amely a személyes adatok védelmének legátfogóbb szabályozása az internet születése óta, amely megadja a polgároknak a jogot, hogy megtudják, milyen adatokat tárolnak róluk és töröltethessék azokat. Úgy tűnik, azonban az amerikai kongresszus még messze van attól, hogy egy hasonlót elfogadjon.

Kétmilliárd dollárt bukhat
Kétmilliárd dollárral csökkenhet az éves árbevétele a Facebooknak a Cambridge Analytica botrány miatt, a facebookozók 15 százaléka emiatt fogta vissza facebookos tevékenységét - mondja Daniel Ives, a GBH Insights elemzője a NCBC beszámolja szerint. Miután a Facebook bevételeinek gyakorlatilag egésze hirdetésekből, reklámokból jön, ezért lehet maga a szolgáltatás ingyenes a felhasználónak. Sheryl Sandberg, a Facebook ügyvezető igazgatója szerint olyan új modellt hozhatnak létre, amelyben a reklámmentes (az adatokat ilyen célra egyáltalán nem használó) Facebookra elő lehet majd fizetni, ugyanakkor egy teljesen ingyenes verzió is mindig elérhető lesz azoknak, akik nem tudnának előfizetni a szolgáltatásra - írja a privatbankar.hu.