Előfizetés

Nem kérnek a régi Jobbikból

Semmilyen problémától nem félek a Jobbikon belül – nyilatkozta a pártelnöki poszt várományosának tartott Sneider Tamás.

A párt elnökségének elhúzódó, három napon át tartó ülése után sem derült ki, hogy kit látna szívesen a párt vezetősége a lemondott Vona Gábor helyén. A testület nyilvánosan senkit nem nevezett meg, ugyanakkor Sneider Tamást – aki az előző ciklusban az Országgyűlés alelnöke volt – többen esélyesként említették lapunknak.

Bár csütörtöki számában a kormánypárti Magyar Idők is azt írta, hogy Sneider lehet a befutó, a jelek szerint nem szándékosan terjesztett téves információról van szó. Az elnökségből és a frakcióból kiszorított Novák Előd is komolyan számol Sneider Tamással, akit facebookos bejegyzésében – nem feltétlenül pozitívum értelemben – Vona legközelebbi bizalmasának minősített, és azért bírált, mert nem tudja integrálni a tagságot.

Sneider Tamás érzékeltette, hogy kész elvállalni az elnökséget, de nem éli meg tragédiaként, ha mást választ meg a tisztújító kongresszus. Sneider éppen szőlőt metszett, amikor elértük telefonon. „Egy biztos, nálunk senki nem kapaszkodik az elnöki tisztségért” – mondta. Az elnökjelöltséggel kapcsolatban szerinte hétfőn várható érdemi fejlemény.

Szabó Gábor pártigazgató a tisztújítással összefüggésben semmilyen kérdésünkre nem válaszolt. Volner János eddigi frakcióvezető – aki elméletileg szintén szóba jöhet elnökiként – nem reagált megkeresésünkre. A Hír TV-ben azt mondta, hogy több név is felmerült: bárki lesz az elnök, nagy összegben fogadna rá, hogy a Jobbik nem fog visszafordulni a néppártosodás útjáról. Volner közlése szerint a parlamenti mandátumáról lemondó Vona Gábor tanácsadóként folytatja.

Név nélkül megszólaló jobbikosok lapunk kérdésére úgy vélték, hogy Toroczkai Lászlónak – aki jelezte: elindulna az elnöki posztért – nincs elegendő támogatottsága a pártban.

Jobbikhoz kötődő hír: Morvai Krisztina EP-képviselő bejelentette, hogy hiába akarja visszahívni a Jobbik elnöksége, mivel ilyen lehetőséget a jog nem ismer, mandátuma lejártáig, 2019 júliusáig tisztségében marad.

Tanárok, civilek kerültek feketelistára

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.04.13. 07:06

"Nem félünk, és bármivel is próbálkoznak, nem fogunk meghátrálni. Folytatjuk a munkánkat, és képviseljük azokat az értékeket, amelyeket a magyar kormány már rég elfelejtett" - válaszolt az Amnesty International arra, hogy tanárok, emberjogi civileket, oknyomozó újságírók, nem közszereplő adminisztratív dolgozók nevét tartalmazó listával jelentkezett az Orbán-közeli milliárdos, a Terror Házát igazgató Schmidt Mária kezébe került Figyelő. A kormányszócső főszerkesztője, a századvéges és Habony-üzlettárs Lánczi Tamás szerint a stílszerűen fekete háttérre nyomtatott listán szereplő személyek mindannyian "Soros zsoldosai", így a kormány ellenségei. A feketelista-ügy sajátossága, hogy a Figyelőnek egy családi cégen keresztül társtulajdonosa Schmidt Márai fia, az LMP elnökségi tag Ungár Péter is. A 444.hu megkérdezte volna Ungárt, hogy mi a véleménye a résztulajdonában lévő lap feketelistázásáról, azonban az ellenzéki politikus csak annyit mondott: "köszönöm a kérdésed, szia", majd lecsapta a telefont. A politikus később az Indexnek annyit tett hozzá, hogy nem ért egyet a lap cikkével, illetve nem származott haszna a Figyelőből, továbbá nem hajlandó kiszállni a hetilapot is tulajdonló családi cégéből.

A megtámadott civil szervezetek közül többen is válaszoltak a kormányhetilap uszítására. A Helsinki Bizottság közleménye visszataszítónak, hazugnak nevezte a feketelistázást, aminek célja a megfélemlítés. Válaszul az interneten "kúllista2018" néven nyilvános csoport alakult, ahová azok iratkozhatnak fel, akik közösséget vállalnak a civilekkel. A CEU közleményben tudatta: elítéli az egyetemi oktatók, újságírók és a civil szervezetek munkatársainak listázását. "A CEU oktatói és kutatói kiváló tudósok, akik tudományos munkásságuk és oktatói kvalitásaik alapján érdemelték ki kinevezésüket" - fogalmaztak.

Közben a Fidesz-propaganda bevett szokása szerint a többi kormányközeli orgánum is elkezdte közölni a listát, köztük az origo.hu is, amely így saját korábbi kollégáit, köztük a hírportált megalapító és 13 éven át azt vezető Weyer Balázst is feketelistára tette.

Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök közvetlenül a választások előtt nyilatkozta a közrádiónak, hogy a kormány név szerint ismeri és szemmel tartja azt a kétezer embert, akik szerinte "Soros" katonái. Akkor azt írtuk, Orbán csak blöffölt, mert ilyen tömeget a nemzetbiztonsági szervek nem tudnak szemmel tartani. A civilek ellen hergelő miniszterelnök segítségére siető Figyelőnek is csak arra futotta, hogy az internetről találomra összeszedje a "sorosistának" minősített szervezetek munkatársait, köztük egyszerű adminisztratív dolgozókat, könyvelőket is. Azonban a cikk "írója", Csanády András - ilyen név nem szerepel a Figyelő impresszumában az állandó munkatársak között - elég felületesen dolgozott, mivel több, időközben elhunyt személyt is listára tett. A sorban ott szerepel Demszky Gábor volt főpolgármester, a CEU tanári kara, köztük volt miniszterek, mint Balázs Péter, Bokros Lajos, vagy az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila.

A propagandalap ugyanígy feketelistára tette a "spekuláns emberei" név alatt a jogvédő, és a menekülteket, hajléktalanokat segítő, korrupcióellenes civil szervezetek dolgozóit. Mint arról korábban írtunk, a magyar civil szervezetekkel szemben külföldi ügynököket vetett be a hatalom. Egy izraeli hátterűnek vélt biztonsági cég nyomozói fedőtörténettel kerestek meg több civilt, majd az egyikükkel készült beszélgetések egy része a kormány napilapjában, a Magyar Időkben jelent meg. A lejárató akció minden bizonnyal a kormány "Stop, Soros!" törvényjavaslatának ágyazna meg, amit az elsők között fogadhatnak majd el az új Országgyűlés megalakulása után. A terv szerint a hatóságok által "migránssegítőknek" bélyegzett személyek kitilthatók a határövezetből.

Bosszúpereket indíthatnak a 24.hu ellen
"Nehéz nem leszámolásként értelmezni" - írta facebook bejegyzésében Baksa Roland, a 24.hu oknyomozó újságírója, hogy a kétharmad megszavazása után szinte azonnal több, kormányzati hátterű cikk kapcsán jogi eljárások indulhatnak vele szemben.
A szerző úgy tudja, hogy az MKB-Pénztár jogi lépésekre készül, mert a hírportál közzétette a cégbíróságon őrzött, ilyenformán nyilvános közgyűlési jegyzőkönyvük egyik részletét. Egy volt helyettes államtitkár pedig most, a választások után kezdett el jogi eszközökkel nyomást gyakorolni egy fél évvel korábbi cikkük miatt.

Összegyúrná a baloldalt az MSZP

Lőrincz Tamás, Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.04.13. 07:04
Fotó: Tóth Gergő
Akár új nevet és logót is kaphatnak a választási vereség után a szocialisták. A megújulástól oldaluk egybekovácsolását várják.

Vasárnap katasztrofális vereségbe futott bele a baloldali ellenzék, így – 2014-hez hasonlóan – ezúttal is megkezdődött a gondolkodás arról, hogyan változtassanak a politikájukon. Az új stratégia kialakítására azonban nem túl sok idejük maradt, egy év múlva ugyanis már európai parlamenti választást tartanak, jövő ősszel pedig már önkormányzati választások lesznek.

Lapunk információi szerint abban egyetértés van az MSZP-n belül, hogy teljesen új brandre lesz szükség, az azonban még nem dőlt el, hogy lecserélik a nevet is, vagy csak megpróbálják újrapozicionálni magukat. - Ezt nem politikusok döntik majd el, hanem kommunikációs szakemberek – mondta egyik szocialista forrásunk.

Az ugyanakkor egészen biztos, hogy nem új pártot hoznak majd létre. - Az elmúlt nyolc évben számos új mozgalom és párt jött létre, ezek mégsem értek el semmit. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum Mozgalom is nagy reményekkel tört be, de végül nem jutott be a parlamentbe – mutatott rá az egyik szocialista vezető.

A tervek szerint az MSZP központi stratégiája az lesz, hogy megpróbálják „kinyitni a párt kapuit” a többi baloldali ellenzéki formáció előtt. - Felül kell írni a mostani választási struktúrát, ez a sokpólusú baloldal elbukott – magyarázta másik forrásunk, aki szerint a baloldali pártokon kívül bevonnák a szakszervezeteket, az ellenzéki civileket vagy akár olyan embereket is, akik eddig nem voltak pártpolitikusként ismertek. – Észre kell venni, hogy azt a „baromkodást”, amit a választás előtti hónapokban, sőt években művelt az ellenzéki oldal, be kell fejezni, közösen kell a többi párttal gondolkodnunk a jövőről. Meg kell győzni új embereket arról, hogy adják az arcukat és a nevüket ehhez az újraformálódó baloldali unióhoz – hangoztatják sokan a párton belül.

Lapunk információi szerint a legfontosabb kérdések várhatóan a júniusi tisztújításig eldőlnek, így az új vezetés már azzal a mandátummal kezdene dolgozni, hogy létre kell hozni ezt az összefogást.

Kérdéses ugyanakkor, hogy mire terjed majd ki ez a "baloldali unió". Az szinte biztos, hogy az MSZP-Párbeszéd szövetség megmarad majd. Lendvai Ildikó volt pártelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, a Párbeszéddel való alkalmi kapcsolatot házassággá kell változtatni. – A Párbeszédnek ez az életbemaradás egyik eszköze, az MSZP-nél pedig kizárja, hogy csak a kényelmi szempontok érvényesüljenek – indokolt Lendvai. A volt elnök szerint ugyanakkor azonnal indítani kell egy olyan mozgalmat, amely a három legtámadottabb célpontot próbálja megvédeni: az önkormányzatiságot, a civil világot és a megmaradt szabad médiát.

A Párbeszéden kívül azonban várhatóan megpróbálnak nyitni az Együtt politikusai és az LMP irányába is. A Demokratikus Koalícióval kapcsolatban viszont már távolságtartóbb az álláspont, sokan azt mondták, nem azért szakadt a párt, hogy most újra összejöjjenek. A későbbi választásokon viszont továbbra is együttműködnének.

Az ellenzék megosztottságának következményeit egyébként jól mutatja a HVG-ben megjelent adatsor, amely szerint összesen 21 körzetet adott át a baloldali ellenzék a Fidesznek csak azért, mert nem fogott össze. A feles többséget viszont akkor sem lehetett volna megakadályozni, ha a Jobbikkal is megállapodnak, ebben az esetben egyébként további 8 körzetet nyerhetett volna az ellenzék.

A Botka László által korábban emlegetett árulókkal kapcsolatban arra számítanak forrásaink, hogy erre is megoldást jelenthet majd a tisztújítás. - A választási kampányban sok minden letisztult, láttuk, hogy ki az, aki befele dolgozik és ki az, aki kifele – hangsúlyozták.

Nagyobb átalakulásra számít Ujhelyi István európai parlamenti képviselő is, aki Facebook-posztjában arról írt, hogy „az EP-választáson (amely főpróba a rá nem sokkal következő önkormányzati választásokhoz) a baloldali, demokratikus, Európa-párti erőknek közös ernyő alá kell rendeződniük” – közölte.

Karácsony Gergely az MSZP-Párbeszéd volt miniszterelnök-jelöltje is arról beszélt az ATV-ben, hogy szerinte már készülni kell 2022-re, és „alulról, az alapoktól kell elkezdeni a demokratikus ellenzéki oldal építését”. Ugyanakkor kijelentette: nem lehet mindent elölről kezdeni, mert a mostani pártok is értéket képviselnek. Karácsony egyébként tett egy konkrét - egyben ismerős - javaslatot is: a XV. és a VIII. kerületben időközi választás lesz, szerinte ezeken a helyeken előválasztásra lenne szükség.