Részben módosította a szejm az igazságügyi reformot, amely de facto teljhatalmat ad a kormánypártnak, s nem biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását. Az Európai Bizottság figyelmeztetett arra, hogy a törvény veszélyezteti a bíróságok függetlenségét, ami alapvető fontosságú egy jogállamban.
A módosítások a bíróságok szervezetéről, az országos igazságügyi tanácsról, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényre vonatkoznak, változnak az alkotmánybíróságról szóló törvény végrehajtási előírásai is – írja az MTI. A tavaly júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek.
Az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően enyhülnek a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó előírások. A 65 éves korhatárt elért bírák további foglalkoztatásáról nem az államfő, hanem az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) döntene, ez szintén lépést jelent a bírói függetlenség megerősítése irányában. A legfelsőbb bíróság esetében egyaránt 65 évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát. A vonatkozó törvényt tavaly decemberben fogadták el, ennek értelmében a legfelsőbb bíróság női tagjait 60 éves, a férfiakat pedig 65 éves korban nyugdíjazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére. A nők esetében a 65 éves kor nem lenne kötelező érvényű, ők a Lengyelországban hatályos általános szabályoknak megfelelően 60 éves korban is nyugdíjba vonulhatnak, ha így döntenek.
A kormányzó populista, nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt azt állította, hogy a módosítások során figyelembe vették az Európai Bizottság ajánlásait. Az ellenzék, valamint az ország legfelsőbb bírósága azonban úgy véli, csak kozmetikázták a törvényt, annak valódi lényege nem változott. A legfelsőbb bíróság még a parlamenti szavazást megelőzően kifejtette, „a módosítások nem azt a célt szolgálják, hogy lezárják a jogállamisággal kapcsolatos vitát, hanem csak azt a képzetet akarják kelteni, hogy pontot akarnak tenni a válság végére”. Az ellenzék pedig rámutatott, miután az országos igazságszolgáltatási tanácsban az igazságügyi miniszterhez közel állók találhatóak, ezért az egész törvénymódosítás csak színjáték.
A PiS 2015-ös hatalomra kerülése után a saját érdekeinek megfelelően alakította át az igazságszolgáltatást. Válaszként az Európai Bizottság fennállása során első ízben megindította a nukleáris opciónak is nevezett 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a demokratikus alapértékek megsértése miatt. Végső esetben akár megvonhatják a lengyelek szavazati jogát az Európai Unióban. Erre azonban csekély az esély, mert a magyar kormány többször jelezte, szolidáris Lengyelországgal és megvétózna egy ilyen döntést. Az Európai Bizottság eredetileg márciusig adott határidőt a lengyeleknek arra, hogy rendezzék a kérdést.
Az alsóházi szavazás után a szenátusnak is meg kell szavaznia a módosításokat, erre lapzártánk után került sor. Ezt követően Andrzej Duda lengyel elnöknek három hete van arra, hogy aláírja a jogszabályt vagy megvétózza azt. Valószínűtlen azonban, hogy az elnök nem írná alá a törvényt, hiszen előzőleg hivatalvezetője, Krzysztof Szczerski jó kompromisszumos javaslatnak nevezte azt, s azt közölte, az Európai Bizottság térfelére került a labda, hogy „folytatni kívánja-e a vitát, ami az egész európai közösséget gyengíti”. A vita azonban várhatóan nem zárul le, hiszen a hatalmi ágak szétválasztása továbbra sem biztosított. Nemrégiben erre utalt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki a törvénymódosítást ugyan a jó irányba tett lépésnek nevezte, ám azt is közölte, hogy ezzel még messze nem állítják helyre a jogállamiságot. „Egy jogrendszer nem mehet szembe csak egy kicsit az alkotmánnyal” – mutatott rá.
