Tartanak az ügyvédek új polgári kódextől

Publikálás dátuma
2018.04.16 07:06
AKADÁLYPÁLYA - Nem könnyű eljutni a bírósági tárgyalásig FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Alátámasztják a friss statisztikák a korábbi félelmeket: valóban egyre nehezebb dolga van annak, aki polgári perben keresné az igazát.

Messzemenőkig igazolja a bírósági statisztika lapunk február eleji megállapításait, mely szerint az idén január 1-től bevezetett új polgári perrendtartás a szokásosnál is nehezebb feladat elé állítja a peres feleket és jogi képviselőiket, de magukat a bíróságokat is. A számok egyértelműen mutatják, hogy az új eljárásrendtől tartva a jogi képviselők igyekeztek tavaly év végén beadni kereseteiket, növekvő terhet róva így a bíróságokra, idén év elején viszont lényegesen lecsökkent a beadott polgári peres ügyek száma, ami enyhítette a bíróságok terheit. Februári cikkünkben e változásokat a Népszavának nyilatkozó ügyvédek vetítették előre.

Az Országos Bírósági Hivatal által (OBH) április 12-én közzétett ügyforgalmi adatok jól mutatják, hogy idén januárban több mint 19 százalékkal, februárban pedig csaknem 25 százalékkal kevesebb polgári peres ügy érkezett a bíróságokra az előző évihez viszonyítva. Leginkább a Győri Törvényszéken csökkent az ügyszám, ott idén januárban mindössze 311, februárban pedig 282 beérkezett polgári peres ügyet regisztráltak, szemben a 2017-es 434, illetve 437 üggyel. Az OBH nemcsak a tavalyi és az idei évkezdeti (2017, illetve 2018 januárja és februárja), hanem az év végi adatokat (2016, illetve 2017 utolsó három hónapját) is összevetette. Ebből jól látszik, hogy 2017 végén nagyon sokan indítottak keresetet, az érkező polgári peres ügyek száma minden törvényszéken kiugróan magas volt: 2016 decemberéhez képest tavaly az utolsó hónapokban csaknem 40 százalékkal több új ügyet regisztráltak. A legnagyobb mértékű növekedés az Egri Törvényszéken volt tapasztalható: ide 2016 decemberében 293 polgári kereset érkezett, a múlt év utolsó hónapjában viszont már 517.

Az országosan is legleterheltebb, magasan a legtöbb ügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszéken is érvényesül a tendencia: a 2016 decemberi 3050-nél tavaly év végén ezerrel több, 4086 polgári peres beadvány érkezett. 2017 elejéhez viszonyítva pedig, amikor az első két hónapban 3463, illetve 2922 ügyet regisztráltak, idén lényegesen alacsonyabb – januárban 2834, februárban pedig 2223 – volt a beadványok száma. S bár erre nem térnek ki, nyilvánvaló, hogy az OBH statisztikája csak a befogadott ügyek számát tartalmazza, a bíróságok által visszautasított keresetekét nem. Márpedig idén év elején az ügyszám csökkenéssel párhuzamos minden bizonnyal nőtt az elutasított beadványok száma, hiszen az új polgári kódex egyik lényeges eleme, hogy részletesen szabályozza a keresetlevéllel szembeni követelményeket, és szigorúbban kezeli a nem szabályszerű beadványokat.

Polgári pert csak keresetlevél benyújtásával lehet indítani, de különbség van például a járásbírósághoz és a törvényszékhez beadandó kereset között. Magánszemély január 1-től járásbíróságon csak egy több mint húszoldalas formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, amelyet nem egyszerű kitölteni. Akkor sem könnyebb a perindítás, ha valaki jogi képviselővel vág bele, ilyen esetekben is az eddiginél részletesebb formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni. Ráadásul a törvényszékeken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, jogtanácsot kell megbízni. A bíróság azonnal visszautasítja azt a keresetlevelet, amelyet nem jogi képviselő útján nyújtottak be. Ugyanakkor az ügyvéd felelőssége, hogy a keresetlevél mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak és ez anyagi értelemben is igaz: a bíróság által visszadobott ügyekben is ki kell fizetni az eljárási illetéket, s bár a számlát az ügyfél kapja, mivel a védő hibázott, neki illik befizetni az összeget.

A bíróságokra évente érkező mintegy 1,5 millió ügy legnagyobb részét épp a polgári (és közigazgatási) jogviták teszik ki. Ahhoz képest hogy kétéves előkészítő munka előzte meg az új polgári perrendtartás életbe lépését, számos részlet máig tisztázatlan. Az év elején a lapunknak nyilatkozó ügyvédek leginkább azt kifogásolták, hogy nem egyszerű megtalálni és azonosítani azokat a formanyomtatványokat, amelyeket a különböző ügyekben be kell nyújtani, ráadásul ezek a hivatalos dokumentumok sokszor csak december utolsó napjaiban készültek el. Az ügyvédek a szervezett oktatásokon így semmiféle szemléltető-anyagot nem kaptak, s használatukat sem próbálhatták ki a gyakorlatban.

Újabb Handó-baki
Az év elején indult új polgári (és közigazgatási) perrendtartás körüli zavarok vélhetően nem emelik az OBH-elnök Handó Tünde amúgy is romló megítélését. Megírtuk, mára nemcsak az igazságszolgáltatás szereplői, de a kormánypártok is elégedetlenek Szájer József feleségének munkájával. Erre utal, hogy információnk szerint több, Trócsányi László igazságügyi miniszter tárcája által készített tervezet jár körbe a bírák között. Ezek között van olyan, amely en bloc megszüntetné az OBH-t és a minisztérium alá rendelné a teljes bírósági igazgatást.
Az elmúlt időszakban kétharmad hiányában ezek az iratok tervezetek is maradtak, ám a mostani ciklusban a Fidesz-KDNP minősített többsége birtokában már módosíthatja az amúgy épp általuk megálmodott bírósági rendszert, illetve a releváns törvényeket. Erre valószínűleg megvan a szándék is, hiszen a közelmúltban számos kormánypárti politikus bírálta a bíróságok egyes ítéleteit, különösen az úgynevezett elszámoltatási perekben született felmentő ítéleteket, de a választási ügyekben hozott, számukra hátrányos döntéseket is kifogásolták.

Szerző
2018.04.16 07:06

Vaklárma volt a ferihegyi lezárás - Nem került radioaktív anyag a levegőbe

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:14
Illusztráció, korábbi felvétel
Fotó: Népszava/
Nem volt külsérelmi nyom, nem sérült meg az a konténer, ami miatt szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőteret - mondta Salik Ádám, az OKI Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának fizikusa csütörtökön az MTI-nek.
Salik Ádám kifejtette, a helyszíni mérések megerősítették, hogy radioaktív anyag nem került a levegőbe, az izotópot szállító konténer sértetlen. Hozzátette: az ijedtségre az adta az okot, hogy a konténer a környezeténél melegebb volt, ez azonban a szakember szerint természetes, amikor - mint most is - nagy mennyiségű radioaktív anyagot szállítanak. Mint mondta, a konténerben 465 terabecquerel (TBq) mennyiségű irídium-192 izotópot szállítottak.
Szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőtér 2B terminálját egy túlmelegedett, izotópot tartalmazó csomag miatt. A szakember jelezte, az egészségügyben és az iparban használatos radioizotópok szállítására a legmagasabb fokú biztonsági követelmények vonatkoznak:
a csomag elvileg akkor sem sérülhet meg, ha 30 percig 800 Celsius-fokú égésnek teszik ki, de a csomagolásnak ki kell bírnia, ha 9 méterről egy 500 kilogrammos súlyt ejtenek rá.
Az Izotóp Intézet Kft. munkatársa, Kaszás Gábor szerda este azt közölte az MTI-vel, hogy hozzájuk tartozik a szállítmány. A cég hangsúlyozta, hogy sugárzó anyag szállítása esetén természetes az ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedés, vagyis álláspontjuk szerint semmi rendellenes nem történt.
2018.08.16 17:14
Frissítve: 2018.08.16 17:42

Múmiák találkozója Budapesten (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.16 15:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megnyílt Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban a Világ Múmiái kiállítás, amelyen mumifikálódott tetemek mellett alapos ismereteket kapunk arról, hogyan igyekeztek ez elmúlt évezredekben az emberek megküzdeni az elmúlással.
Az első mumifikálásokat a természet végezte: oxigénmentes lápokban, forró száraz sivatagokban, hideg és jeges hegyekben őrződtek meg emberek és állatok tetemei. Az első múmiakészítők a dél-amerikai csincsorro törzs tagjai voltak, akik időszámításunk előtt ötezerben - két ezer évvel az egyiptomiak előtt - már mumifikáltak csecsemőket, gyermekeket, szoptatós anyákat, a későbbi időkben pedig már minden halottjukat így temették el. A legismertebbek, és ha lehet mondani a legnépszerűbbek, az egyiptomi múmiák voltak, szuvenírként szállították őket Európába. Angliában például felbontásuk teadélutánok eseménye volt, gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Tudjuk, hogy az egyiptomiak hite szerint az örök élet feltétele az épségben megőrződött test, mumifikálási technikájukat jól ismerjük, nemrégiben tártak fel olyan műhelyt, ahol fennmaradtak szerszámaik, eszközeik. 
De nem csak a történelem előtti időkből, és az ókorból maradtak fenn múmiák; a kiállításon - amelynek létrehozásában komoly részt vállaltak a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is - láthatók néhány száz évesek is. Nálunk a leghíresebb ilyen lelet, a váci Fehérek templomának kriptájában megtalált, természetes módon mumifikálódott 265 holttest. Közülük az Orlovits család három tagját láthatjuk a kiállításon. A természetes emberi kíváncsiság kielégítése mellett a múmiák tanulmányozása fontos tudományos feladat: rengeteg ismeretet hordoznak az elmúlt korok embereinek táplálkozási szokásairól, betegségeiről, életmódjáról. Fotók: Vajda József 
Szerző
2018.08.16 15:36
Frissítve: 2018.08.16 16:05