Új szezon, régi pávatánc

Publikálás dátuma
2018.04.16 07:04

Fotó: /

A kétharmados Fidesz-siker birtokában hosszú ideig zárójelbe kerül minden olyan típusú kérdés, amely azt firtatja, hogy milyen támogatottsága van az Orbán-kormány intézkedéseinek. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, szociálpszichológus szerint ugyanis a miniszterelnök és pártja azt fogják mondani: mindenre igent mondtak a választók.

A 2010-2015 közötti időszakból már láthattuk – emlékeztetett –, hogy a miniszterelnök és a Fidesz az íratlan szabályokat is figyelmen kívül hagyva, az ellenzékkel a legkisebb mértékben sem működött együtt. Kedvükre változtatták az alaptörvényben kétharmados, illetve sarkalatos törvényként meghatározott jogszabályokat.

Érdemes megemlíteni azonban, Orbán Viktor többször nyilvánvalóvá tette belső körének, hogy tulajdonképpen már csak a nemzetközi politizálás érdekli, a hazai belpolitika már nem izgatja különösebben. Jelzésértékű az is, hogy nem volt még olyan miniszterelnök Magyarországon, aki annyit találkozott volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint Orbán.

– Az Orbán-rendszer logikájában, mentalitásában, céljaiban jóval közelebb áll akár az orosz, akár a török kormányhoz, mint a nyugat-európai kabinetekhez – vélekedett Krekó, aki szerint nem tartunk még az említett országok szintjén, de az irány egyértelmű. Orbán viszont pontosan tudja, hogy a gazdaság nagyjából stabil állapota nem a Keletnek, hanem a Nyugatnak köszönhető. – Az EU-nak sok előnye van, amelyeket a miniszterelnök maximálisan ki akar használni – indokolta a szakértő és egy közelmúltbeli példát is említett, a Szkripal-ügyet.

– Fogcsikorgatva és nyögvenyelősen kiutasított a kormány egy orosz diplomatát. Persze a belpolitikai narratíva a kormánysajtóban az volt, hogy ez egy CIA által elkövetett gaztett és „szegény” Oroszország az áldozat – vázolta a szakértő a miniszterelnök pávatáncát. Az viszont látszik, hogy ha Nyugat és a Kelet közötti választás elé állítják konkrét ügyekben az országot, akkor Orbán tudja, hogy az Európai Néppárt és az uniós tagság milyen fontos számára. Épp ezért Krekó szerint nem számíthatunk egyértelmű Keletre-tolódásra az elkövetkező időszakban. Arról se feledkezzünk meg – folytatta a szakértő – hogy Amerikával is javítani akarja a viszonyt Orbán. Márpedig Oroszország és Kína sarkalatos kérdései az amerikai külpolitikának. A Political Capital ügyvezető igazgatója arra számít, hogy a miniszterelnök megpróbálja a Nyugattal való kapcsolatát javítani és annyira fog csak Keletre gravitálni, amennyire ez engedi. Arra a kérdésünkre, hogy miként tudja javítani a viszonyt, ha közben vegzálja a civileket és elfoglalná a szabad média maradékát, Krekó azt mondta: a külpolitikai és a belpolitikai szempontok teljes ellentmondását látjuk, nem tudjuk, hol lesz ennek a feloldása. – Hiszen Orbán Viktor tovább akarja szilárdítani az erősödő, tekintélyelvű rendszerét – mondta a szakértő.

A Fidesz sima győzelme, több ellenzéki pártvezetőt, illetve jövendőbeli országgyűlési képviselőt elsodort. Gőgös Zoltán szocialista politikus például azzal indokolta visszavonulást, hogy "nem akarok olyan szerepet játszani, mint az orosz, vagy török ellenzékiek". – Ennél bölcsebb megfogalmazása ennek a dilemmának nincs, jó, hogy ezt egy magyar ellenzéki politikus megtette – vélekedett Krekó, hozzátéve: bizonyos szempontból már most is ez a helyzet. – Ne legyünk álnaivak: a Fidesznek erős érdekeltségei vannak az ellenzéki pártokban – jelezte a szakértő. A voksolás alapján ráadásul az is bebizonyosodott, hogy amikor a pártok önzéséről van szó, az képes felülírni az Orbán-kormány – legalább – kétharmadának megakadályozását.

2018.04.16 07:04

Avarkeszi Dezső: Választás 2018 (2.)

Publikálás dátuma
2018.05.26 09:40
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /

2018. április 8-án általános országgyűlési képviselő-választást tartottak Magyarországon. A választás során a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. Jelen írás célja megvizsgálni azt, hogy a jogszabályi környezet, a jogállamiság, a demokrácia helyzete, a kampány, a szavazást megelőző és a szavazásnapi események alapján szabad és tisztességes volt-e ez a választás. (Az írás első része a Szép Szó május 19-i számában jelent meg.)

Átjelentkezés

A választási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy azok a választópolgárok, akik a szavazás napján Magyarországon, de nem a lakcímük szerinti szavazókör területén tartózkodnak, a tartózkodási helyükön szavazzanak. Erre a célra minden településen (Budapesten minden kerületben) kijelölnek egy szavazókört. Néhány fővárosi kerületben már 2014-ben is gondot okozott az átjelentkezéssel szavazók nagy száma. Nem volt ez másképpen idén sem. A budapesti 2. számú választókerület kijelölt szavazókörében 10764 volt az átjelentkezéssel szavazók száma, az 1. számú választókerületben ugyanez 10285, a 8-asban 8199, a 7-esben 7865, az 5-ösben pedig 7695. Ezt a terhelést nehezen, vagy egyáltalán nem bírták az érintett szavazatszámláló bizottságok. Voltak olyan helyek, ahol este hétkor, a hivatalos záráskor még hosszú sorok kígyóztak az utcán beengedésre várva. Ez jobb felkészüléssel, átcsoportosítással megelőzhető lett volna. Így viszont néhány helyen csak órák múlva fejeződött be a szavazás, aminek – mint látni fogjuk – egyéb negatív következménye is lett.

Szavazólappal kapcsolatos hibák

Nemcsak az átjelentkezéssel szavazók, illetve a külképviseleteken megjelentek nagy száma okozott nehezen megoldható problémát a szavazatszámláló bizottságoknak és a külképviseleti választási irodáknak. Számos esetben előfordult, hogy nem a megfelelő szavazólapokat adták át a választópolgároknak. Keveredtek az egyéni és a listás szavazólapok, vagy akár a nemzetiségi szavazólapok is. Az egyik legkirívóbb hiba a Baranya megyei 2. számú választókerület egyik komlói szavazókörében történt, ahol telefonhívásra(!), az üzenetet félreértve, 8 szavazólapon kihúzták a Demokratikus Koalíció egyéni jelöltjének nevét, és ezeket a szavazólapokat így adták át a választópolgároknak.

Amennyiben egy szavazókörben több választópolgárnak két egyéni vagy két listás szavazólapot adnak át, és ők nem észlelve a hibát mindkettőt kitöltik, és bedobják az urnába, a szavazatszámlálás során valamelyik fajtából többet találnak, mint ahányan megjelentek szavazni, a többletnek megfelelő számú szavazatot minden jelöltnél, illetve listánál érvénytelennek kell nyilvánítani. Ez sok jelölt, illetve lista esetén jelentősen megnövelte az érvénytelen szavazatok számát. Hogy csak a legkirívóbb példákat említsük: Biatorbágyon a listás szavazatok 33,33, Dejtáron 49,22, Fulókércsen 37,89, Pécsudvardon 51,18, Porván 32,88, Tiszarádon 36,08 százaléka lett érvénytelen. A csúcstartó Bogdása, ahol a listás szavazatok 91,67 százaléka(!) vált érvénytelenné.

Szervezett szállítás, szavazatvásárlás

Korábban szigorú szabályok tiltották a kampánytevékenységet a szavazás napján, és az azt megelőző napon. A kampánycsend intézménye néhány kivételtől eltekintve megszűnt. Ilyen kivétel a szavazás napján a választási gyűlés tartásának tilalma, a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belüli kampány tilalma, valamint a szavazóhelyiséghez történő szervezett szállítással kapcsolatos jogi szabályozás. Ez utóbbi megsértésével kapcsolatban számos hír érkezett, ezek közül a legnagyobb port az ukrán-magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása verte föl, amiről a Hír TV számolt be, és amelynek vizsgálata alapján a Kúria megállapította a törvénysértést.

A Kúria egy másik ügyben azt állapította meg, hogy a pécsi 040-es számú szavazókörben  sérültek az eljárási törvénybe foglalt, a választás tisztasága, az önkéntes részvétel, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi rendelkezések. A bíróság bizonyítva látta egy választópolgár meghatározott irányú szavazat leadására vonatkozó, anyagi juttatással összefüggő kijelentésének elhangzását. Ez a bizonyos irány a Fidesz volt…

Szavazatszámlálás

Számos szavazókörben előfordult, hogy egy jelöltre, illetve listára adott szavazatokat a jegyzőkönyvben (és így a választási informatikai rendszerben) másik jelöltnél, illetve pártnál tüntették fel. Így például a fővárosi IV. kerületben a DK, Baján a MSZP-Párbeszéd listás szavazatai "tűntek" el. A Jobbik Pálfiszegen 14, Sárospatakon 144 szavazatot vesztett így.

Adattartalom rögzítése

Az eljárási törvény szerint a szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti. Számos helyen nem tették lehetővé, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai az adatrögzítéskor jelen legyenek, ellenőrizzék annak törvényességét. Holott a választási bizottságok (köztük a szavazatszámláló bizottságok) törvényben meghatározott elsődleges feladatai közé tartozik a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása.

Az is előfordult, hogy még a helyi választási irodához való bejutásban is akadályozták a szavazatszámláló bizottságok tagjait. Budapest 2. számú választókerületében például a helyi választási iroda által kiadott kézikönyv a törvényi szabályozással ellentétben azt írja elő, hogy a "(…) jegyzőkönyvvezető a két fajta eredményjegyzőkönyv mind a két példányának végleges elkészülte után az SZSZB elnökével a szavazási anyagokat beszállítja a Polgármesteri Hivatalba." Sőt, az idézett útmutatás még azt is kimondja, hogy a "(…) taxiba csak az elnök és a jegyzőkönyvvezető ülhet be."(!).

A választási honlap leállása

Április 8-án, a szavazás napján a reggeli órákban példátlan dolog történt, összeomlott a választások hivatalos honlapja. Ezt a Nemzeti Választási Bizottság is törvénysértésnek minősítette: "A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Iroda megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt, a választási eljárás nyilvánossága alapelvét, a Ve. 42. §-át és az 57. § (3) bekezdését azzal, hogy átmenetileg a választások hivatalos honlapján nem voltak elérhetők a választási szervek elérhetőségi adatai, a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje és a Nemzeti Választási Iroda elnökének vagyonnyilatkozatai. A Nemzeti Választási Iroda megsértette továbbá a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 51. § (3) bekezdését azzal, hogy a választások hivatalos oldalán a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai nem elérhetők."

Az esemény valóban példátlan a rendszerváltás óta megrendezett választások történetében. Egy több százmillió forintért (a pontos összeg nem ismerhető) rendszer pont azon a napon omlott össze, amikor a legfontosabb feladatait kellett volna ellátnia. Bár már előtte is voltak figyelmeztető jelek. A választás előtti péntek délután az átjelentkezési kérelmek megnövekedett száma miatt a választási portál látogatói már átirányításra kerültek közvetlenül a https://kerelem.valasztas.hu/vareg/ oldalra. A portál teljes adattartalmának visszaállítása csak kilenc nappal később, április 17-én történt meg.

A választási eljárás nyilvánossága

A választási eljárás törvényben garantált alapelvei között szerepel az eljárás nyilvánossága. A választási eredménnyel kapcsolatos szabályokat tartalmazó fejezet kimondja, hogy a választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák. Ez a szavazás befejezését követően még órákig nem történt meg. Néhány, az átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörben este hétkor még hosszú sorok várakoztak a szavazóhelyiség előtt az utcán. A Nemzeti Választási Iroda úgy döntött, hogy nem lehet adatot közölni addig, amíg minden szavazókörben be nem fejeződik a szavazás. Ennek hivatkozási alapja az eljárási törvény 150. §-a volt. Ez azonban csak az ún. exit poll nyilvánosságra hozatalát tiltja, a nem hivatalos eredményekét nem. Ezért sokakban merült föl az a (hitelesen azóta sem cáfolt) gyanú, hogy a nyilvánosság tájékoztatástól történt elzárásának oka nem a törvény volt. Ráadásul, amikor már kezdett tarthatatlanná válni a helyzet, megváltozott a korábbi döntés, nem kellett megvárni, hogy befejeződjön mindenhol a szavazás, csak azt, hogy az utcán várakozókat "betolják" az épületen belülre. Ezután már gyorsan jöttek az adatok, szinte már a végeredmény: a kormánypártok újabb kétharmadot szereztek. Az eredmény megszületett, a kétely megmaradt. A Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 37 százaléka szerint elcsalták a választást, 25 százalékuk szerint ez befolyásolta az eredményt.

Az írás elején föltettük a kérdést, szabad és tisztességes volt-e a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás. A fenti megállapítások alapján a föltett kérdésre egyértelmű választ lehet és kell adni: a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás nem volt szabad és tisztességes.

2018.05.26 09:40

Hány harmad?

A parlamenti helyek kétharmadának birtoklására alapozva Orbánék 2010 óta igyekeznek azt a közérzületet kelteni, hogy az ország kétharmada támogatja őket. A vezér legutóbbi, többedik „háromharmados” nyilatkozatának is ez volt a célja. Orbán propagandája sokakra hat, láthattuk ezt az elmúlt hónapokban is. Az ellenzéknek is bele kellene végre tanulnia a propaganda használatába, hiszen ez egy semleges eszköz, szolgálhat jó célokat is.

Orbán fenti törekvésével szemben például az ellenzéknek minden lehetőséget (országgyűlési felszólalást, sajtónyilatkozatot, stb.) meg kellene ragadnia arra, hogy hirdesse: az idei országgyűlési választáson Orbán pártjára és annak egyéni jelöltjeire a választáson résztvevőknek kevesebb mint a fele, a választásra jogosultaknak pedig kb. az egyharmada szavazott, vagyis csak egy kisebbség áll mögöttük.

Témák
kétharmad
2018.05.25 08:26