SOMOGY Megtépett plakátot lobogtat a szél a faluszéli buszmegállóban, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő-jelölt néz mosolyogva a Kazsokba érkezőkre. A faluban beljebb még két jobbikos hirdetésbe botlunk – éppen ennyi voksot kapott a párt jelöltje a községben, ahol a 149 szavazóból 137-en a Fidesz-KDNP jelöltjét ikszelték be, vagyis a Witzmann Mihály a szavazatok 92 százalékát söpörte be.
– Nézzék meg, mennyit fejlődött a falu az elmúlt években – mondja a kerítésre könyökölve Mosóczki Istvánné. – Tiszta új a kultúrház, az orvosi rendelő, végre aszfaltos út vezet a temetőbe, épült szép ravatalozó, meg járda, ahol eddig csak kitaposott ösvény vezetett. De a képviselő támogatta a tánccsoport fellépéseit is, s többször is eljött a faluba, beszélgetett az emberekkel. Nem úgy a baloldal jelöltje, vagy épp a jobbikos aspiráns, akiket csak a plakátokról ismerünk.
A 300 lakosú falu romák lakta részén Bodnár Renáta éppen az udvarra kirakott mosógép mellett áll, amikor beköszönünk. Egy pillanatig sem tagadja, akárhányszor kellene szavaznia, mindig Witzmannra tenné az ikszet.
– Amikor négy éve képviselő lett, eljött bemutatkozni a faluba – állítja az asszony. – De nem ám csak a polgármesterhez, hanem bekopogott a házakba. Hozzánk is benézett, a gyerekek kint játszottak az udvaron, csupa kosz volt mindegyik, de megsimogatta őket, lepacsizott velük.
A hatgyerekes nő hozzáteszi, egyedül Witzmann gondoskodik a szegényekről, akikből akad elég a településen: a három év alatti gyereket nevelők havonta, ahol nagyobbak a csemeték, negyedévente kapnak csomagot egy alapítványtól, s ezt a képviselő intézte nekik.
– Eleinte utalványt osztottak, most 11 kilós pakkokat – mondja. – Liszt, cukor, olaj, lekvár, kakaó, háztartási keksz, tartós tej, háromféle tészta van benne. Higgye el, sok helyen e nélkül nem lenne mit enni hó végén.
– Alapítványi pénzből vigéckedik Witzmann – morogja a Petőfi utcában egy férfi, s hamar kiderül, a nyolc MSZP-szavazó egyikébe botlottunk. – halmozottan hátrányos helyzetű falu szegény emberei amúgy is kapnának csomagot a máltaiaktól vagy az Ökumenikus Segélyszervezettől, de itt úgy adják be nekik, mintha a Fidesz adná. A polgármester is ráerősít erre, ha jön Witzmann, hajbókol neki. Parancsba nem adta, hogy kire kell szavazni, de azt azért elhintette, hogy addig van közmunka, míg ez a kormány van hatalmon.
A Petőfi utca egyik kertjéből üvölt az Egészséges Fejbőr, éppen a csodaszarvasról dalol az énekes.
– Tibor napot tartanak – int a ház felé az út szélén üldögélő három fiatal egyike, akiről kiderül, szintén a kormánypártokra voksolt. – Orbán köcsög volt, köcsög is lesz, de legalább nem engedi be a migránsokat. Még csak az kellene, hogy az üres házakba idejöjjenek.
Próbálnánk kideríteni, mi hozná éppen Kazsokra a menekülteket, de a fiatalok csak ingatják a fejüket.
– Egy téglát nem raktak le ebben az országban, tehát ne is akarjanak itt élni! – harciaskodik egyik társa.
– Van itt elég szegény, nem kell, hogy nekik kevesebb jusson, mert idehozzák az idegeneket – veszi át a szót a harmadik. – Addig nyugi van, amíg a Fidesz van. Megmondta a tévé, ha nem Orbán marad, hatvanmillióan jönnek be. (Vas András)
KAZSOK - A Somogy megyei faluban is a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot
*
BARANYA – Nem akarunk migránsokat! Ezért szavaztunk a Fideszre. Így összegezte az egyik mecseknádasdi ivóban egy öt fős férfitársaság legidősebb tagja és hangadója, a 64 esztendős Péter, hogy miért voksolt a másfélezer lelkes baranyai falu többsége Orbán mandátumának meghosszabbítására. A cimborák egyetértését élvező Péter elmondta, hogy a közelmúltban lett nyugdíjas, előtte húsz éven át Németországban dolgozott, s neki rossz tapasztalatai voltak a migránsokról: nem beszéltek németül, nem tudtak semmilyen szakmát, nem sok hasznukat vették abban az üzemben, ahol fémmunkásként ő is dolgozott. Megjegyeztem, hogy Németországban 4 millió török él, egykor ők és felmenőik gazdasági menekültek voltak, s ma nélkülük németföldön leállna az ipari termelés – Péter legyintett, hogy az más. Később arról kérdeztem, hogy biztos-e abban, hogy a migránsok Magyarországra akarnak jönni, ő és társai bólogattak, hogy igen, hisz a tévé, a rádió és az újságok is bemondták.
Mecseknádasd a mohácsi választókörzethez tartozik, itt Hargitai János, a kormánypártok színeiben megszerezte az érvényes szavazatok csaknem 58 százalékát. Tudni kell, hogy a mohácsi körzetben a baloldalnak szinte semmi esélye, errefelé ugyanis sok az olyan falu, ahol a német származású családok vannak többségben, s az őslakosok utódai nem bocsátják meg a szocialistáknak a háború utáni kitelepítéseket. Ezt ismerve is meglepő lehet, hogy azokban a falvakban, ahol ma is nagy számban élnek németajkúak, a Fidesz hatalmas fölénnyel nyert. Mecseknádasdon például a helybéliek 56 százaléka voksolt a Fideszre, a szomszédos Ófaluban pedig 71 százaléka.
A mecseknádasdi huszonévesek és középkorúak negyede-harmada Ausztriába és Németországba ingázik. Közülük kevesen jöttek haza szavazni, állítják a mecseknádasdiak, így a választás itteni eredményét az átlagosnál erősebben befolyásolta az idősebb korosztály politikai véleménye. Az ausztriai Welsben gipszkartonozó Róbert se szavazott, a 42 éves, kétgyermekes férfi kéthetente jár haza, és nem tartotta fontosnak, hogy a választásra időzítse a visszaútját. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy a migránsoktól való félelem meghatározó volt a mecseknádasdiak voksolásában. Ezt a faluszerte általam leszólított helybéliek is sorra megerősítették.
Az idősek kivétel nélkül félnek a migránsoktól, volt, aki üzent a kint dolgozó fiának, hogy jöjjön haza, nehogy az üresen álló házába menekülteket költöztessenek. Azt se tagadták a nádasdiak, hogy a tízezer forintos rendkívüli nyugdíjpótlék és a 12 ezer forintos fűtéskompenzáció is erősítette a szimpátiát az Orbán-kormány iránt.
Az 54 esztendős, három gyermeket nevelő, traktorosként dolgozó Ádámot meglepte a választás eredménye, a baloldalhoz húzó férfi a mérhetetlen korrupció miatt azt várta, veszít a Fidesz.
– A nádasdiak nem hitték el a korrupcióról szóló híreket – mondta Ádám. – Érthető, egy sváb faluban nincsenek bűncselekmények, itt nyitva hagyhatja az ember a kaput, ezért a nádasdiak azt gondolták, a politikusok se lopnak. Meg hát a nádasdiak az M1-et nézik, meg a Kossuth rádiót hallgatják, azokba sosem beszélnek a kormánytagok korrupciójáról.
Egy 37 éves vendéglős is úgy látta, a közszolgálati médiára hallgatva szavaztak a falubelijei. A férfi ekképp beszélt a választásról:
– Orbán a migránsozással nyert. Itt is azzal, és ez egy őrület. Kérdeztem néha a nádasdiakat: bedőltök ennek a dumának?! De hát mi is migránsok utódai vagyunk. Az őseink gazdasági menekültként jöttek ide az 1700-as évek elején. Meg aztán most is kint dolgozik száz nádasdi külföldön, ők ott gazdasági migránsok, de hiába, hittek a közszolgálati tévének, hogy ide akar jönni több százezer migráns, és tönkreteszi az országot, és ettől csak az Orbán védhet meg minket. Elbutította őket a közszolgálati média.
Mielőtt még elhagytam volna a falut megálltam a község fölé emelkedő Mecsek oldalában, a nádasdi temetőnél. A sírkert árpádkori temploma mögött megtaláltam azt a négy kőkeresztet, amely alatt ott pihennek a falu első német telepesei. (Ungár Tamás)
*
BORSOD Még be se kanyarodunk Mezőkövesd felől a tardi útra, máris "orron vág" egy hatalmas tábla, ami útfelújítást ígér, 2018-ra. Pár kilométer múlva újra ugyanez a tábla, s ezt látjuk majd, mikor Bogács irányába elhagyjuk a falut. Út még nincs, de a helyiek hiszik, hogy lesz, elvégre a főutcájukat is megcsinálták, nem olyan régen.
– Nézze meg, olyan, mint a sztráda! – büszkélkedik egy idős asszony. A Fideszre szavazott, akárcsak 464 társa. Hogy miért? Ez a 66 éves nyugdíjas asszony például azt mondja azért, mert neki a kormány adott húsvétkor és karácsonykor is egy kis pluszpénzt, "a Bözsit", ahogy errefelé az Erzsébet utalványokat becézik, és igaz, hogy ötvenezer forint a nyugdíja – "meg a papáé se éri el a kilencvenet" –, de ezt a pénzt be tudják osztani. Az asszony újságot hord ki, ami plusz húszezret hoz a konyhára.
Molnárné Gál Erzsébet közmunkás is a Fideszre szavazott. Az esztergályos végzettségű ötvenhat éves asszony évek óta nem talál rendes munkát, s már nem is bombázza a cégeket önéletrajzokkal. Négy éve az önkormányzat alkalmazza, ötvennégy ezer forintot kap havonta. – Isten bizony meg lehet élni ennyi pénzből, hiába hüledeznek a pesti emberek ezen – bizonygatja, Számolni kezdünk együtt, fűtés, villany, víz, telefon, erre elmegy vagy harmincezer, marad napi nyolcszáz forint főként élelemre, mert ruhára és szórakozásra nemigen költ. – Szűkös, de beosztom – mondja. Hozzáteszi, Tállai András, a térség korábbi és most áprilisban újraválasztott képviselője minden eseményen ott van Tardon, a legkisebbre is eljön, ha tud, még ha csak pár percre is. Neki fontos, hogy megbízzon egy politikusban, márpedig a jobbikosok túl fiatalok, azokra nem bízná az országot, baloldali embert meg errefelé nem is nagyon látnak.
Pelyhe Miklós és Pelyhe Mónika is a kormánypártra szavazott, a férfi büszkén mondja, hogy nekik ez a kormány 2,2 millió forintos CSOK-ot adott, a fideszes önkormányzat további 350 ezres kamatmentes hitellel segített, így nekik első körben csak ötvenezer forintot kellett saját erőként betenni. Most végre van házuk, ahová hosszú évek albérletezése után a három gyerekükkel beköltözhettek. – Ha semmi másért, már csak ezért is megérdemelték a szavazatunkat – mondja a családfő, aki a közeli pulykafeldolgozóban kapott munkát. Nekik a tévében elhangzó korrupciós milliárdok semmit sem jelentenek, az ő kis életük rendben van, s nem irigylik a másét. (Doros Judit)
