Macron diplomáciai offenzívája

Publikálás dátuma
2018.04.16. 11:51
FOTÓ: FRANCOIS GUILLOT / AFP / POOL

Franciaország egyre aktívabb diplomáciát folytat a szíriai válság kapcsán. Párizs hétfőn határozattervezetet nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. Az AFP hírügynökség által ismertetett dokumentum független mechanizmusra tesz javaslatot, amely lehetővé teszi a másfél héttel ezelőtti dúmai vegyifegyver-támadás részleteinek feltárását. Tisztázni kell – hangoztatja a tervezet -, melyik fél állt az akció mögött. A szíriai ellenzék szerint egyértelműen Bassár el-Aszad erői hajtották végre, a Damaszkuszt támogató Oroszország viszont azt állítja, az ellenzék „színházáról” volt szó. A támadás hatására az Egyesült Államok szövetségeseivel rakétatámadást intézett magyar idő szerint szombat hajnalban szíriai objektumok ellen. A szövetségesek közlése szerint a vegyifegyver-készlet megsemmisült.

A francia javaslatban mindemellett azt követelik, tegyék lehetővé a segélykonvojok bejutását a válság sújtotta övezetbe. A tervezetről ma kezdődik a vita, egyelőre azonban kérdés, mikor szavazhat róla a világszervezet legfőbb grémiuma. Jean-Yves Le Drian külügyminiszter azt közölte, most az a legfontosabb, hogy menetrendet állapítsanak meg a súlyos válság megoldására. Franciaország diplomáciai aktivitását jelzi, hogy az ország az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával már szombaton határozattervezetet nyújtott be a dúmai borzalmak kivizsgálására.

Frank-Walter Steinmeier német elnök felszólította Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, tegyenek közös békekezdeményezést. „A nagyhatalmak felelőssége is nagyobb. Fontos első lépést kellene tenni a jó irányba. Ezzel Putyin és Trump tartozik a világnak” – hangoztatta a német államfő.

Az iszlamista felkelők távozása után a szíriai kormányerők átvették a teljes ellenérzést Kelet-Gúta felett. A damaszkuszi kormány szerint a térséget „megszabadították a terroristáktól”. Észak-Szíriában mindeközben vasárnap késő este nagy robbanás történt azon a területen, amelyen iráni csapatok állomásoznak. Nem közölték, mi okozta a detonációt. Hírek szerint fegyverraktár robbanhatott fel.

Szerző
Témák
Szíria Macron

Összecsapások Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.04.16. 11:38
FOTÓ: ARTHUR SATOUR / CROWDSPARK

Összecsapások sora történt a hétvégi franciaországi tüntetéseken. A megmozdulásokon a résztvevők Emmanuel Macron elnök kormányzatának reformjaival szemben tiltakoztak. Két tüntetésen, Nantes-ban és Montpellier-ben összecsapásokra került sor a tüntetők és a rendőrség között. Összesen kilenc rendőr sérült meg. A megmozdulások radikálisai üzleteket támadtak meg. Gérard Collomb belügyminiszter elítélte a randalírozók túlkapásait.

A dél-franciaországi Montpellier-ben szélsőbaloldaliak csaptak össze a rendőrökkel. A belügyi tárca közlése szerint 51 személyt vettek őrizetbe. A nyugat-franciaországi Nantes-ban akkor törtek ki összecsapások, amikor a rendőrség megkezdte egy baloldali aktivisták által elfoglalt épület kiürítését. A megmozdulások radikális résztvevői tárgyakat kezdtek dobálni a rendfenntartókra. A belvédelmi erők könnygázt és vízágyút vetettek be, 12 személyt vettek őrizetbe.

Szerző

Djukanovic nyerte a montenegrói elnökválasztást

Publikálás dátuma
2018.04.16. 10:43
FOTÓ: SAVO PRELEVIC / AFP

Ismét Milo Djukanovic Montenegró elnöke. Az ország belpolitikáját több mint két és fél évtizede meghatározó politikus a vártnál biztosabban nyert, a szavazatok 53,9 százalékával. Bár az amúgy széthúzó, különböző irányzatokat magában foglaló ellenzék ezúttal képes volt közös jelölt indítására, az egykor az ország észak-atlanti integrációját bíráló Mladen Bojanicot indította, ez sem volt elég a Balkán őskövületének is nevezett politikussal szemben.

Djukanovic májusban veszi át az elnöki tisztséget az eddigi államfőtől, Filip Vujanovictól, aki szintén a kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) tagja. Az egykor a balkáni cigarettacsempészet keresztapájának tartott Djukanovic egyszer már volt hazája államfője, 1998-2002 között. A kormányfői posztot pedig négy ízben töltötte be (1991-1998, 2003-2006, 2008-2010, 2012-2016). Az eltelt 27 évben öt olyan esztendő volt, amikor nem töltött be fontos tisztséget, ám amikor nem volt a hatalomban, a háttérből akkor is ő irányított.

Milo Djukanovic 53,9 százalékos eredményt ért el a vasárnapi voksoláson, ami azt jelenti, hogy már az első fordulóban elnökké választották. A DPS központja előtt ünneplő tömeg gyűlt össze közvetlenül azután, hogy az állami televízió az első eredményeket közölte. „Ez a megerősítése annak, hogy Montenegró folytassa útját az uniós integráció felé” – fejtette ki győzelmi beszédében hívei előtt. Az 530 ezer választásra jogosult montenegrói állampolgár 64 százaléka élt szavazati jogával. 2013. A részvétel hasonló volt, mint 2013-ban, akkor azonban Filip Vujanovic kisebb fölénnyel, 51,21 százalékos eredménnyel győzött.

Az ellenzék jelöltje, Mladen Bojanic messze várakozások alatt szerepelt, mindössze 33,4 százalékkal lett második. A politikus elismerte vereségét. „Montenegró ezt az utat választotta. Ellenfelem kifosztotta az államot” – közölte. Első ízben indult női jelölt, a szociáldemokraták által indított Draginja Vuksanovicra 8,1 százalék adta a voksát. Mindössze 2,7 százalékot kapott az oroszbarát Marko Milacic.

A választást felügyelő CEMI, illetve a CDT iroda egy sor szabálytalanságot tárt fel a voksolás során. Néhány szavazókörben fel is kellett függeszteni a voksolást. Az ellenzék szerint több helyütt szavazatvásárlás történt. Ez volt a harmadik elnökválasztás a 620 ezres balkáni országban a függetlenség 2002-es elnyerése óta. Bár Montenegró nem elnöki köztársaság, a hatalmat a kormány gyakorolja, Djukanovic győzelme sosem tekinthető jelképesnek.

Szerző