Rejtélyes húsevőfekély-járvány Ausztráliában

Publikálás dátuma
2018.04.16 17:33
Illusztráció/Shutterstock
Fotó: /
Rejtélyes húsevőfekély-járvány miatt aggódnak az orvosok a délkelet-ausztráliai Victoria államban, ahol az elmúlt négy évben 400 százalékkal nőtt a leginkább Afrikára jellemző Buruli-fekély eseteinek száma - írja az MTI a BBC alapján.

A Medical Journal of Australia című folyóiratban publikált írásukban az orvosok az ausztrál kormány támogatását kérik a betegség és okainak kutatásához. Victoria államban tavaly rekordot jelentő 275 új esetet regisztráltak, ami 51 százalékos emelkedést jelent 2016-hoz képest. Az orvosok egyelőre nem tudják, hogy mivel lehetne megakadályozni a bőrbetegség tovább terjedését.

A fertőző betegségekre specializálódott Daniel O'Brien szerint a Mycobacterium ulcerans által okozott betegség "ijesztően gyakorivá" vált a régióban és "egyre súlyosabb" eseteket produkál. A szakértő szerint egyelőre nem tudni, hogy a trópusi területekre jellemző betegség hogyan terjedt el ennyire a mérsékelt éghajlatú Victoria államban.

"Senki sem érti, hogy mi történik és mi áll a járvány hátterében. Vannak elképzeléseinek, de nincs határozott javaslatunk. Ez egy kész rejtély" - mondta O'Brien a BBC Newsnak. A szakértő szerint az elméletek kiterjednek az eső, a termőföld típusa és a vadállatok szerepére is. A hatóságok tavaly például a helyi oposszumok ürülékében bukkantak rá a baktérium nyomaira.

"A probléma az, hogy nincs időnk leülni és kényelmesen elbeszélgetni minderről, mert a járvány mostanra ijesztő méreteket öltött" - jegyezte meg O'Brien.

Victoria állam egészségügyi hatóságai ez idáig több mint egymillió ausztrál dollárt költöttek a betegség kutatására és felvilágosító kampányokat is indítottak. Ausztrália esetében néhány évvel ezelőttig leginkább Queensland állam trópusi régióiban fordult elő a betegség, és alkalmanként más államokból is jelentettek eseteket.

A Buruli fekély leginkább Nyugat-Afrika gyéren lakott vidékeire, Közép-Afrikára, Új-Guineára, Latin-Amerikára és Ázsia trópusi területeire jellemző. A fejlődő országokban a vizenyős területekkel és állóvizekkel van összefüggésben a betegség, Ausztráliában azonban a part menti régiókból jelentették az esetek nagy részét.

A Mycobacterium ulcerans által kibocsátott mérgek elpusztítják a bőrsejteket, az apró vérereket és a bőr alatti zsírt, fekélyek kialakulásához és bőrveszteséghez vezetve. A fekély idővel nagyobbá válhat és akár maradandó torzulást is okozhat. A betegség általában a végtagokat érinti, de az arcot és a test egyéb területeit is megtámadhatja. A Buruli-fekélyt nehéz kezelni és a felépülési idő gyakran 6-12 hónapig is eltart. Sok páciensnek helyreállító műtétre is szüksége van.

Az orvosok nem tudják, hogy miként terjed a betegség, de a környezet és a termőtalaj is a gyanúsítottak közé tartozik. Egyesek szerint szúnyogok hordozzák a baktériumot.

Szerző
2018.04.16 17:33

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10