Drágán adná Orbán a céges áramot

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:21
Szolgáltatóválasztás - A vállalkozónak nem mindegy kitől vásárol áramot, a versenyképességét is befolyásolhatja a néhány forin
Ma már szinte egy cég se vásárol a piacinál közel 50 százalékkal drágább állami tarifán áramot.

A rezsiharcban az Orbán-kormány mintha teljesen elfeledkezett a lakosságon kívüli vevőkörről, azaz a cégekről – deríthető ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által most frissített árampiaci adatbázis elemzésével. Lapunk számításai szerint, míg szabad piaci alapon a cégektől kilowattóránként 14,4 forintot kérnek az áramkereskedők, addig az ugyanerre vonatkozó állami - „egyetemes szolgáltatási” - tarifa 21,2 forint. (Ez csak az áram mint termék ára, rendszerhasználati és egyéb díjtételek, illetve áfa nélkül.) Tekintve, hogy ma már minden – a legkisebb, jellegében akár a lakosságéhoz hasonló - cég is áttérhet az egyetemes szolgáltatásiról a szabad piaci tarifára, a vállalkozások közül elvétve – a legkevésbé aktívak – fizetnek egyetemes szolgáltatási árszinten. Tavaly a lakosságon kívüli fogyasztók áramforgalmának mindössze 0,4 százalékára rúgott az állami tarifán elkelt mennyiség.

A háztartások frontján egész más a helyzet. Ott tavaly átlag 14,3 forintos ár jött ki. Miután a Magyar Telekom kivonult a lakossági energiaszolgáltatásból, a lakossági fogyasztók közül szinte senki se maradt a szabad piacon, ráadásul tőlük az állami szintnél többet – 15 forintot – kértek a termékért. A lakosság 10,7 TWh-s fogyasztása a cégek 26,2 TWh-jának csak valamivel több mint harmadára rúg. A lakossági forgalom 2,4, a céges pedig 2,9 százalékkal nőtt.

Az adatokból az is leszűrhető, hogy a cégek piaci alapú áramtariáfája – a hagyományos versenyalapú árszint – 2016 elejéig jóval magasabbra, körülbelül 16,5 forintra rúgott a háztartások 14,5 forintos tarifájához képest. A céges díj 2016 végére ugyanakkor a lakossági árszint alá esett. A tavalyi év augusztusáig a két érték körülbelül együtt haladt. Azt követően viszont a szabad piaci ár – a nemzetközi fejlemények mentén – ismét emelkedésnek, míg a lakossági csökkenésnek indult. (Utóbbi mérséklődést a lakosság nem érzi, mivel a többi tétel növelése révén a fizetendő díj 2014 óta változatlan.) A két ár egyszerű összevetése némiképp megtévesztő lehet: míg ugyanis a piaci tarifán a versengő kereskedők elvben tetszőleges hasznot számolhatnak el, addig az állami díj elvben „haszonmentesített”. A piaci áremelkedés ugyanakkor némiképp kétségkívül csökkenti a lakossági díjcsökkentési nyomást. Igaz, az Orbán-kormány az elmúlt évek során egyetlen rezsitétel esetében se kívánt érvényesíteni.

Tavaly 2,3 százalékkal, 44-ről 45 terawattórára nőtt a hazai áramforgalom – derül ki az adatokból. A behozatal aránya egy százalékkal, 28,9 százalékról 28,6 százalékra mérséklődött. Szlovákiából érkezik a legtöbb áram – 9,5 TWh -, de jelentős az osztrák és az ukrán import is. A legtöbb, közel 5 TWh-nyi áramot Horvátország felé értékesítettük.

A nukleáris hátterű áramtermelés 1 százalékkal bővült, az annak körülbelül harmadára rúgó szénalapú 11 százalékkal visszaesett, a földgázzal előállított áram mennyisége 21 százalékkal bővülve megközelítette a szenet. A teljes termelés mindössze 2,5 százalékára rúgó megújulós termelés tavaly 6 százalékkal visszaesett, míg a hasonló nagyságrendű „egyéb” kategória 23 százalékos bővülést mutat.

Nem lakossági áramár* (forint/kilowattóra)
Év                                                      Piaci                                         Állami
2013                                                   19,2                                         22,4
2014                                                   17,7                                         21,8
2015                                                   7,1                                           21,6
2016                                                 14,8                                           21,5
2017                                                 14,4                                          21,2
* rendszerhasználati és egyéb díjak nélkül, nettó
Forrás: mekh.hu, Népszava-számítás



Szerző

Ismét drágul a tankolás

Publikálás dátuma
2018.04.16. 19:56

Emeli bruttó 2 forinttal a benzin és bruttó 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. szerdán - értesült az MTI piaci forrásból.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 369 forintra, a gázolajé 377 forintra nő. Az üzemanyagok ára legutóbb március 30-án változott, a benzin 2 forintos emeléssel 367 forintra, a gázolaj 3 forintos emeléssel 371 forintra drágult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Szerző

Május végéig tilos kifogni a keszegféléket

Publikálás dátuma
2018.04.16. 18:43
Illusztráció/AFP
Hamarosan ívnak a keszegfélék, ezért április 16-án elkezdődik a garda, a domolykó, a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg, a paduc és a márna fajlagos fogási tilalmi ideje, ami május 31-én éjfélig tart - figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

A hivatal arra is felhívja a horgászok és halászok figyelmét, hogy a fajlagos fogási tilalmi idő alá tartozó halakat, valamint azokat, amelyek beazonosítása nem egyértelmű, a fogást követően haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult. 

Április 27-ig még tart a balin, a sügér és a fogassüllő fajlagos tilalmi ideje is, a kősüllő pedig egészen június 29-ig védelmezett, ezért ezeknek a halfajoknak a horgászata tilos - emlékeztet a Nébih.

Szerző