A sztárság árt az állatoknak

Publikálás dátuma
2018.04.18. 12:10
Illusztráció: pexels.com
A népszerűség nagy átok bizonyos állatok, például az oroszlánok, elefántok és tigrisek számára, amelyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján, és így az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé - írta az MTI a PLOS Biology című folyóiratban megjelent tanulmány alapján.
Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján, valamint a Disney és a Pixar animációs filmjeinek borítóin - írta a BBC News. Az eredmények szerint a tíz legkarizmatikusabbnak tartott állat a tigris, az oroszlán, az elefánt, a zsiráf, a leopárd, a panda, a gepárd, a jegesmedve, a farkas és a gorilla. 

Egy önkéntesekből álló csapat Franciaországban egy héten át dokumentálta, hogy hányszor találkozik ennek a tíz állatnak a virtuális másaival. Az önkéntesek naponta átlagosan 4,4 oroszlánnal futottak össze logókon, rajzfilmekben, magazinokban és egyéb felületeken, ami azt jelenti, hogy az emberek valószínűleg kétszer-háromszor több "virtuális" oroszlánnal találkoznak évente, mint amennyi valójában él Nyugat-Afrikában. Courchamp szerint ennek jelentős tudat alatti hatása lehet, noha erre egyelőre nincsen közvetlen bizonyíték. "Úgy gondolom, hogy mivel az emberek az életük minden napján látnak zsiráfokat és oroszlánokat, öntudatlanul is azt hiszik, hogy sok él belőlük" - mondta a szakember.

Annak ellenére, hogy a médiában ekkora súllyal jelennek meg, a tízes listán szereplő állatok közül kilenc sebezhetőként, veszélyeztetettként vagy súlyosan veszélyeztetettként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. Amikor a kutatók arról kérdezték a résztvevőket, hogy szerintük egyes állatok veszélyeztetettek-e, igencsak meglepő eredményt kaptak. A válaszadók majdnem fele például még csak fenyegetettnek sem gondolta a súlyosan veszélyeztetett gorillát. 

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Sarah Durant biológus szerint ugyanakkor más tényezők is befolyásolhatják, hogy az emberek mit gondolnak egy faj természetvédelmi besorolásáról, és hogy milyen mértékben vállalnak szerepet a természetvédelmi erőfeszítésekben. "Azt gondolom, hogy nagyon sok ember érezheti gyakran nyomasztónak mindezt, mert a problémák hatalmasak" - tette hozzá a londoni Zoológiai Társaság tagja. Courchamp szerint hatékony megoldás lehet például, ha a természetvédelmi erőfeszítéseket a sebezhető vagy veszélyeztetett állatok képeinek reklám vagy más célú felhasználásából eredő pénzekkel támogatnák. Mint elmondta: "a Lacoste például nemrég olyan kampányt csinált, amelyben veszélyeztetett állatok sziluettjeivel helyettesítette a logóját".

A tízes listán szereplő néhány állat esetében nagyon szorít az idő. Ökológusok előrejelzései szerint fenntartható természetvédelmi erőfeszítések híján az elefántok egy évszázadon belül kipusztulhatnak a vadonban. A gepárdok száma pedig akár 70 százalékkal is csökkenthet, miközben az állatok már most az eredeti élőhelyük mindössze 9 százalékára szorultak vissza Afrikában.

Szerző

Elengedik a meleg keselyűpár fiókáját

Publikálás dátuma
2018.04.17. 15:00
Illusztráció: AFP
Szabadon engedik az amszterdami állatkert két fakó keselyűjét (Gyps fulvus), amelyek közül az egyiket két, évek óta tartós párkapcsolatban élő hím keselyű nevelt fel.

Az Artis állatkert Szardíniára költöztette át az intézményben tavaly áprilisban és májusban világra jött madarakat, amelyek egyelőre egy madárházban élnek a szigeten, hogy legyen idejük hozzászokni az új környezetükhöz - írta az MTI a BBC News alapján.

A mostani madarakkal együtt tizenkettőre nőtt azoknak a fakó keselyűknek a száma, amelyek a Life Under Griffon Wings elnevezésű természetvédelmi projekt keretében találtak új otthonra Szardínián. A most átköltöztetett dögevő madarak egyikét két hím keselyű nevelte fel, amely évek óta tartós párkapcsolatban él az amszterdami állatkertben.

Az intézmény munkatársai a keselyűröpde padlóján találtak rá tavaly egy tojásra, amelyet először egy keltetőgépbe tettek, majd később áthelyezték a fészekbe, amelyet a két hím közösen épített. A pár tagjai egymást váltva ültek a tojáson, amíg abból ki nem kelt a fióka. A két apamadár később ugyancsak egymást váltva etette a kicsit a visszaöklendezett táplálékkal. Az állatkertben akkor öt év óta először született keselyűfióka.

A Szardíniára költöztetett másik madarat heteroszexuális szülők nevelték fel, amelyek egy spanyolországi közúti balesetben sérültek meg és kerültek az állatkertbe. Az intézmény igazgatója, Rembrandt Sutorius személyesen utazott el az északnyugat-szardíniai Porto Conte Természetvédelmi Parkba, hogy elengedje a madarakat, amelyek etetéséről eleinte még a park munkatársai gondoskodnak.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az Európában honos keselyűk megóvására irányuló erőfeszítések azután láttak napvilágot, hogy a madarak száma csökkeni kezdett az 1970-es években, elsősorban azon mérgezett állati tetemek miatt, amelyeket a gazdák helyeztek ki a földjeikre, hogy megöljék a ragadozókat. Egy 2013-as madárszámláláskor mindössze 30 keselyűpárt találtak Szardínián.

Szerző

Kisállatgyűjtés helyett szemétszedésre buzdít a Budakeszi Vadaspark

Publikálás dátuma
2018.04.17. 12:10
Illusztráció: Facebook/Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark szakemberei arra kérik a természetjárókat, hogy ne szedjék össze a fűben csendesen várakozó, „árvának” vagy „magukra hagyottnak” vélt kisállatokat. A csöppségek ugyanis legtöbbször nem szorulnak segítségre, sőt összeszedésük könnyen az állat pusztulásához vezethet – olvasható a Budakeszi Vadaspark honlapján és Facebook-oldalán.

A tavasz beköszöntével és a természet újjászületésével az „erdei bölcsődék” is egyre népesebbé válnak, így túrázás, kirándulás során mind gyakrabban lehet kis vadállatokra bukkanni. A Budakeszi Vadaspark munkatársainál épp a napokban adtak le egy erdőben „talált” kis vadmalacot, egy nyestkölyköt és egy kismókust, de a vadonban talált őzgida, madárfióka, vagy kis sün sem ritka ilyenkor. Az újszülötteket jelenleg édesanyjuk helyett a vadaspark munkatársai nevelgetik és kecsketejjel táplálják, ami jócskán eltér a természet rendjétől, ezért a szakemberek azt kérik, ne szedjük össze az árvának hitt kisállatokat.

Arra is kérik a természetjárókat, hogy az áprilistól júniusig tartó időszakban fokozott éberséggel járjanak, hiszen ilyenkor születnek többek között a madárfiókák, a kis sünök és az őzgidák is. A gondoskodó édesanya távollétében a jóhiszemű állatrajongóknak könnyen megeshet a szívük a fűben csendesen várakozó, „árvának” vagy „magukra hagyottnak” vélt kicsinyeken, akiket első felindulásból előszeretettel simogatnak, pátyolgatnak, netalántán haza is visznek. A kisállat „elhagyatottságának” megítélése azonban a tapasztalt és kompetens állatgondozó szakember feladata, hiszen ezek a csöppségek legtöbbször nem szorulnak segítségre, sőt, összeszedésük könnyen az állat pusztulásához vezethet.

Az őzeknél és a szarvasoknál például az anya csak rövid időre hagyja magára a gidát, emberi beavatkozást (óvatlan simogatást, ölbe vételt) követően, az idegen szag miatt előfordulhat, hogy végleg elhagyja kicsinyét, így az éhen hal.

A mókusok az erdők világán túl kifejezetten kedvelik a zsúfoltabb városi környezetet is: nagyobb parkokban akár többedmagukkal is képviseltetik magukat. Azonban ha emberi közelséget éreznek, a fák aljánál keresnek menedéket és rejtőzködő üzemmódjuk során elesettnek, elhagyatottnak tűnhetnek, ezért sokan megsajnálják őket és segíteni szeretnének rajtuk.

A csíkos vadmalacok esetében biztosak lehetünk abban, hogy az utódjait harciasan, felbőszülve óvó koca mindig a közelükben van, vagyis már csak ezért sem bölcs dolog megközelíteni, vagy kézbe venni a csöppségeket.

Szerző