Az új Országgyűlés május 8-án ül össze

Publikálás dátuma
2018.04.17. 12:57
A 2014-es alakuló ülés. Fotó: Németh András Péter
Május 8-ára hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök, aki Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP pártszövetség listavezetőjét kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére - olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal oldalán kedden megjelent közleményben.

Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését az országgyűlési képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra hívja össze. Az új Országgyűlés május 8-án, 10 órakor kezdi meg munkáját - olvasható az államfő kommünikéjében.

Áder János ezzel egy időben az Országgyűlésbe bejutott, országos listáról mandátumot szerző pártok és pártszövetségek listavezetőit levélben kérte fel, hogy kezdjék meg az Országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatos egyeztető tárgyalásokat.

A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart. A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

Szintén az alakuló ülésen választják meg - az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú  képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után. A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg.

A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek. A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról. Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.

Az április 8-i parlamenti választáson a Fidesz-KDNP 133 országgyűlési mandátumot szerzett, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, a Lehet Más a Politika 8 parlamenti helyet kap. Egyéni választókerületből szerzett mandátumot az Együtt egy jelöltje, továbbá egy független képviselőjelölt, és kedvezményes mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

Szerző

Pálffy Ilona a lemondásán gondolkozik

Publikálás dátuma
2018.04.17. 12:21
Pálffy Ilona, Nemzeti Választási Iroda elnöke. Fotó: Vajda József
Csalás helyett a tudatlanság okozott sok furcsaságot a választáson Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke szerint, aki az RTL Klub vendége volt hétfő este. Mint mondta, sok mindenben nem volt felelőssége, és történt olyan, amit ő sem ért. Korábban már tett javaslatot a választás technikai hibáinak kezelésére, de a pártokat az anyagi-jogi ügyek érdekelték jobban. Folyamatosan a lemondásán gondolkozik, de ezt most még végigcsinálja - nyilatkozta.

Az NVI elnöke kifejtette, azért nem hoztak nyilvánosságra sokáig eredményeket, mert ha a sorban állók megismerték volna a részeredményeket, az befolyásolhatta volna a választást, a pártok pedig joggal támadnák meg az eredményt.

Az NVI honlapjának összeomlásáról Pálffy azt mondta, nem az informatika, vagy a nemzeti választási rendszer omlott össze, csak a honlap. Elmondása szerint januárban állítottak be egy új honlapot, de számoltak azzal, hogy gond lehet, ezért volt egy másik, korábbi verziója is a honlapnak, amelyet végül be kellett üzemelniük a választás napján. "Ezzel kapcsolatban a vizsgálatot elrendeltem, körülbelül két héten belül tudok erről számot adni" -  tette hozzá.

Az ingadozó részvételi adatokról Pálffy azt mondta, a megjelenteket strigulázták a szavazókörökben, ez alapján adtak ki napközben részvételi adatokat, de ebben benne voltak az átjelentkezettek is. Este az átjelentkezettek 220 ezer borítékját nem számolták össze, ezért az ő számuk nem jelenhetett meg a részvételi adatban. Hangsúlyozta, a részvételi adatok mostanra kiegyenlítődtek - a választási iroda honlapja jelenleg 70,22 százalékos részvételi arányt mutat.

Az esetleges csalással kapcsolatban Pálffy azt nyilatkozta, "inkább tudatlanságról" van szó, ami azzal magyarázható, hogy sokan kicserélődtek a köztisztviselők közül az elmúlt években, a szavazatszámláló bizottságoknak pedig nehéz dolga van, és nehezen tudnak embereket találni a bizottságokba. De "hogy miért fordult elő, hogy a nemzetiségi szavazólappal együtt kiadtak listás szavazólapot, az számomra teljes mértékben érthetetlen" - fogalmazott.

Ha a levélszavazatos borítékot megkapók bejelentkeznek állandó lakosnak, az abszolút elfogadható, mondta a Magyarországra bejelentkezett kettős állampolgárokról az NVI elnöke. Hozzátette, az nem a választási iroda dolga, hogy a névjegyzékben meddig szerepel valaki, ez ugyanis a Belügyminisztérium személy- és lakcímnyilvántartásán múlik.

Pálffy az átjelentkezett szavazók hosszú, éjszakába nyúló sorairól azt mondta, tudták, hogy sokan lesznek a Bocskai úton, de az utolsó pillanatban már nem tudtak mit csinálni, ugyanis a szavazatszámláló bizottságokat a választás előtti 20. napig kell megválasztani. Mint mondta, felajánlotta a helyi jegyzőnek, hogy a XIII. kerületből átküldenek bizottsági tagokat, de a jegyző már saját maga akarta megoldani a kialakult helyzetet. Hozzátette, a helyi választási irodának ő legfeljebb csak tanácsot adhatott. Megjegyezte, a VII. kerületben (Eötvös utca) nem jelentkeztek át olyan sokan, ezért azt nem tudni, hogy ott mi volt a probléma.

Pálffy végül a lemondását firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a választás óta folyamatosan ezen gondolkozik: "úgy gondolom, hogy most ezt végigcsinálom, aztán utána majd eldöntöm, hogy megyek vagy nem megyek" - mondta.

(hvg.hu)

Szerző

Két vezetője lehet a Jobbiknak

Publikálás dátuma
2018.04.17. 12:20
Vona Gábor, a Jobbik elnöke sajtótájékoztatóján, a párt választási eredményváró rendezvényén 2018. április 8-án. Lemondott elnök
Társelnökök irányíthatják a Jobbikot – mondta Z. Kárpát Dániel alelnök a Hír TV Reggeli járat című műsorában.

Z. Kárpát arról számolt be, hogy az elnökség hétfőn arra tett javaslatot, hogy Gyöngyösi Márton és Sneider Tamás irányítsa a Jobbikot. Hozzátette, két héten belül megtartják a kongresszust, ahol megtörténhet a tisztújítás.

Vona Gábor pártelnök a választás után lemondott tisztségéről, és azt is bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát.

„A Jobbik elnöksége konkrét javaslatot is tud tenni ebben a kérdésben. Meg is született ez a javaslat, amelyet itt is módomban áll ismertetni. Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton társelnökségére fog az elnökségünk javaslatot tenni. A tekintetben, hogy a két egymást kiegészítő, de mégis egészen más fajta karakter képes továbbvinni azt a fajta vezetési stílust, azt a fajta morált, amely Vona Gábor örökségét képes ápolni, és képes egyben tartani” – ismertette Z. Kárpát Dániel.

Jakab Péter szóvivő hétfőn, az elnökségi ülés után azt mondta lapunknak, hogy nem született javaslat Vona utódjára: most nem a tisztújítás, hanem a választás utáni jogorvoslatok ügye élvez prioritást.

Szerző