Már kukucskálnak a zsebibabák (videó)

Publikálás dátuma
2018.04.19 12:10
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Négy különböző kengurufaj is látható a Fővárosi Növény- és Állatkertben. Többüknél vannak cseperedő zsebibabák is - olvasható a honlapjukon. Videóra most az erszényből kitekintő vörösnyakú, vagy Bennett-kölyköket vették.

A kenguruk, és általában az erszényesek szaporodásának egyik legjellemzőbb sajátossága, hogy a nőstények igen rövid – a kenguruk esetében nagyjából egy hónapos – vemhességi idő után meglehetősen fejletlen utódokat hoznak a világra. A szinte embrionális állapotú újszülöttek fejlődése hónapokon át az anyaállat testén kívül, az erszényben folytatódik. Ez a kenguruknak különösen jól fejlett, lényegében körülveszi az emlőket. A nőstény "bőrredője" a közhiedelemmel ellentétben nem egyszerűen egy zsebre hasonlít, hanem sokkal inkább a régi idők pénztartó bőrzacskójára, vagyis arra, amit eredetileg erszénynek neveztek. A kenguru ugyanis – izmok segítségével – hasonlóképpen tudja zárni az erszény bejáratát, ahogy a bőrzacskó száját lehetett a belefűzött zsinór segítségével.

Az újszülött önerőből mászik fel az erszénybe, hogy aztán hónapokig ki se nézzen onnan. Miután a kiskenguruk szeme kinyílik, időről időre kitekintgetnek az erszényből, ismerkednek a külvilággal. A következő lépésben már ki is mászik, aztán pedig egyre több időt tölt kint, mint az erszény rejtekében. Végül eljön az az idő is, amikor az anyaállat már nem engedi vissza a kölyköt, csak a fejét dughatja be még néha, hogy az emlőkből pár csepp tejet igyon. 

Az ecsetfarkú patkánykenguruknál a kölykök már februárban előjöttek az erszényből, a kormos kenguru néven is ismert nyugati szürke óriáskenguruknál pedig az egyik kölyök már márciusban olyan sok időt töltött az erszényen kívül, hogy a nemét is sikerült megállapítani.

A Bennett-kenguru Ausztrália keleti-délkeleti területein őshonos. Többek között olyan vidékeken is, ahol télen a hó sem számít ritkaságnak. Ezért nincs szükségük fűtött istállóra, elegendő egy fedett, szélvédett hely, ahová szükség esetén behúzódhatnak. Több nőstény is kölyköt nevel éppen. Az apróságok már gyakran kinéznek anyjuk erszényéből, de egy kicsit még fejlődniük kell ahhoz, hogy ki is jöjjenek onnan. 

Szerző
2018.04.19 12:10

Bagólesők szárnyalása – intelligens varjak

Publikálás dátuma
2018.08.19 13:29

Fotó: /
Őseink útjai 320 millió éve váltak el az evolúciós sztrádán; a sarkokon kívül egyaránt belaktuk a földrészeket, most pedig mintha egyikünk a másikunkkal szeretné eltakarítani a saját szemetét. Kár az erőfeszítésért – üzenik erre a varjak a nagy intelligenciabajnokság közepette.
Galambok hordják ki a leveleket, a nehezebb csomagoknál a kacagó sirályok és a karvalyok besegítenek, kisebb kordék elé befogott vaddisznók szállítják ki a tejet, nanotechnológiával felturbózott ágyi poloskák segítenek a lepedők tisztán tartásában, valódi görények helyettesítik a csőgörényt, házi pókok szőnek az eldobható műanyag zacskók helyett bevásárlószatyrokat, chippel ellátott denevérek segítik a rendőrök éjjeli járőrözését a zűrösebb városnegyedekben, levélvágó hangyák végzik a tavaszi metszést a kertekben, birkanyájak tartják karban a gyepet, a parkolóházakban telepített kuvikok szolgálnak riasztóként az autófeltörések megakadályozására, mosómedvék ürítik a szemeteseket, varjak takarítják az utcákat… A lehetséges jövőben a városokban az eleve intelligens vagy azzá tett, városban élő, illetve oda szokott állatok jól megférhetnek az ember mellett, hasznos tagjaivá válnak az életközösségnek.  Talán.
A valóságos jelenben már el is kezdődött a közös munka: a nyugat-franciaországi Vendee régió Puy du Fou tematikus vidámparkjában augusztus második hetében szajkók, szarkák, csókák, varjak és hollók (összesen hatan) vették fel a műszakjukat – a feladatuk a látogatók által eldobott kisebb hulladékok, cigarettacsikkek összegyűjtése.   

Jutalomjáték

A párizsi Disneyland után Franciaország második legnagyobb és legnépszerűbb vidámparkjának igazgatója, Nicolas de Villers szerint az együttműködés nemcsak a park tisztaságát szolgálja, de az együttélés lehetőségét is demonstrálja ezekkel az intelligens varjúfélékkel. Amik – akik – a fizetséget minden egyes begyűjtött szemét után megkapják: a gyűjtődobozba ejtett hulladékért cserébe jutalomfalat jár a dolgos szárnyasoknak. A park igazgatója minden bizonnyal olvasta a Science tudományos magazinban tavaly nyáron a svéd Lundi Egyetem kutatói által publikált cikket a hollók taníthatóságáról. A Corvus coraxok ugyanis jövőbelátó egyedeknek bizonyultak csapatostul is: képesek voltak egy egyszerű „átalakítógépet” kavicsokkal „táplálni”, hogy a kimeneti oldalon ételhez jussanak. Amikor pedig nem volt kavics, türelmesen vártak, a megérkezésére. Sőt az egyikük arra is rájött, hogyan lehet meghackelni a gépezetet, és egyetlen kavics bedobása után, felfeszítve a falatkák dobozát, hogyan férhet hozzá az összes eleséghez (akár egy félkarú rabló feltörője…), ráadásul a csapattársainak is megtanította (volna) a trükköt. A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
Témák
varjak
2018.08.19 13:29

Végre újra tojást raktak az andoki flamingók, de chileieket költenek ki

Publikálás dátuma
2018.08.18 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Tizenöt év után először raktak tojást az andoki flamingók egy délnyugat-angliai természetvédelmi területen.
A vadmadarak és a lápok megőrzéséért dolgozó alapítvány, a The Wildfowl & Wetlands Trust közölte: hat igen ritka egzotikus madár összesen kilenc tojást rakott. Azok azonban mind meddők voltak, ezért a szakemberek a Gloucestershire-ben lévő természetvédelmi területen élő madarak fészkébe közeli rokonuk, a chilei flamingó tojásait tették be kiköltésre -írta az Érdekes Világ.
„Az andoki flamingók igen gondoskodó hangulatban vannak, ezért kaptak chilei flamingócsirkéket felnevelésre. Ez nagy motiváció számukra és gazdagítja a madarakat”
– mondta a rezervátum menedzsere, Mark Roberts.
Az andoki flamingók a rezervátum legöregebb állatai, az 1960-as évek elején érkeztek a térségbe. Igen hosszú életűek, akár ötven évig is élnek fogságban, és idős korukban is szaporodnak. A Chilében, Északnyugat-Argentínában, Nyugat-Bolíviában és Dél-Peruban őshonos veszélyeztetett fajként számon tartott madár általában csak egy tojást rak, és nagyjából harminc napon át kotlik rajta.
Témák
flamingók
2018.08.18 10:10
Frissítve: 2018.08.18 10:10