Panaszt tett a gyanúsítás ellen Gyárfás Tamás

Panaszt tett az őrizetbe vétel és a gyanúsítás miatt az egykori újságíró és sportvezető, aki a rendőrség szerint megölette Fenyő Jánost. Lapunk érdeklődött a rendőrségnél, hogy pontosan mi hallható a "bizonyító erejű"  hangfelvételen, illetve, hogy az milyen körülmények között került a hatóságokhoz.

Kihallgatása során tagadta Gyárfás Tamás, hogy ő ölette meg Fenyő János médiavállalkozót – lapunk egykori tulajdonosát – a gyanúsítás ellen pedig panasszal élt – közölte Bánáti János, a Magyar Úszó Szövetség egykori elnökének ügyvédje. Állítása szerint Gyárfás Tamás „megdöbbenésének adott hangot” a hatóság eljárása és az előállítás miatt, vallomása során pedig "mindenre kiterjedő, logikus" válaszokat adott a felmerülő kérdésekre. Bánáti János közleménye szerint Gyárfás Tamás több órás vallomásában részletezte Fenyő Jánossal kialakult vitáját, "az ezt követő megbékélést", valamint Portik Tamással való kapcsolatát is.

A Nemzeti Nyomozó Iroda Nyomozó Főosztálya kedden gyanúsítottként hallgatta ki Gyárfás Tamást, majd ezt követően 72 órás bűnügyi őrizetbe vették őt. A nyomozóhatóság szerint az úszószövetség korábbi elnöke megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 1998. február 11-ét megelőzően megbízta Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A gyilkosságot végül Jozef Rohác hajtotta végre.

A kormányközeli Pesti Srácok információi szerint egy 14 évvel ezelőtt rögzített hangfelvétel került a rendőrség kezébe, amelyen Gyárfás Tamás és Portik Tamás beszélgetése hallható. A hanganyaggal állítólag több alkalommal is megpróbálták megzsarolni a Gyárfás Tamást, ezért az úszószövetség volt elnöke feljelentést is tett a rendőrségen. Feltehetően emiatt büntetőeljárás is indult, Gyárfás Tamás pedig – Bánáti János közleménye szerint – mindig készséggel állt a hatóság rendelkezésére, és már feltárta „az ügy összes általa ismert részletét”.

A 168 óra cikke szerint ugyanakkor léteznek olyan teóriák is, hogy a zsarolás már eleve provokáció volt, s azzal akarták fölmérni, miként reagál a helyzetre Gyárfás. A lap úgy tudja, a napokban újabb letartóztatások várhatók Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban.

Lapunk megkérdezte a rendőrséget, hogy pontosan mi hallható a hangfelvételen, valamint hogy az milyen körülmények között került a hatóságokhoz, ám mindössze azt közölték: a nyomozás érdekei miatt nem válaszolhatnak.

Bánáti János egyébként azt is megjegyezte, hogy az őrizetbe vétel ellen is panaszt jelentettek be, legközelebb pedig pénteken, a 72 órás őrizet letelte, illetve az esetleges előzetes letartóztatásról szóló bírósági döntést követően adnak tájékoztatást.

Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes, egykori nyomozó lapunknak tegnap azt mondta, hogy nagyon erős bizonyíték lehet ez a hangfelvétel, ha a rendőrség meg merte hozni az őrizetbe vételről szóló döntést. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy annak idején ők is ugyanarra a következtetésre jutottak a nyomozás során, mint most a rendőrség, de ezeket a feltételezéseket nem tudták bizonyítani. Sándor István, az egykori ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság akkori kiemelt főnyomozója a Zoom.hu-nak szintén arról beszélt, hogy a rendőrségnek már két héttel a gyilkosság után voltak információi arról, hogy Gyárfás Tamás lehet Fenyő gyilkosainak a megbízója. A lap szerint akkor a megbízást visszautasítók egyike nevezte meg Gyárfást.

Szerző
Frissítve: 2018.04.18. 23:27

Tízezrek tüntetnek az államfőből lett kormányfő ellen (videó)

Publikálás dátuma
2018.04.18. 14:04
Ellenzéki tüntetők Jerevánban. Fotó: Asatur Yesayants / Sputnik
Tüntetők csaptak össze rendőrökkel Örményországban: tízezrek vonultak utcára Jerevánban, mert nem fogadják el, hogy a korábbi államfő, Szerzs Szargszján - a Putyin-Medvegyev modell sikeres átvételével - miniszterelnökként folytassa a kormányzást. A rendőrök több tucat ellenzéki aktivistát letartóztattak.

A 3 milliós volt szovjet tagköztársaság első, a függetlenség kikiáltása után elfogadott alkotmánya még köztársaságként határozta meg az ország államformáját. Ezt 1995-ben referendumon fogadták el. 2005-ben azonban módosították az alkotmányt, aminek következtében Örményország elnöki köztársaság lett, ahol a közvetlenül választott államfő nevezi ki a miniszterelnököt, illetve iktatja be vagy menti fel a kormány tagjait. Egy 2015-ben indult átalakulás nyomán már csak protokolláris feladatokat lát el az államfő, a hatalmi centrum a kormány és a kormányfő irányába tolódik el - az országban végbemenő alkotmányreform értelmében az elnöki rendszerről parlamentáris rendszerre tértek át.

Mindez annak fényében nyer különleges jelentőséget, hogy az államfői tisztséget sokáig betöltő Szerzs Szargszjan az alkotmány szerint nem indulhatott volna újabb mandátumért. Helyette Szargszjan - mint a kormányzó és továbbra is a legerősebb pártnak számító jobboldali-konzervatív Örményország Republikánus Pártjának a vezető politikusa - miniszterelnök lett. Valóban úgy tűnik tehát, hogy magára szabta az alkotmányt az örmény elnök.

Az ellenzék szerint csak formai változást hozott a reform, valójában Szargszján így menti át a hatalmát. Szargszjánt a parlament kedden választotta meg miniszterelnöknek - írja az Euronews. A tüntetők kedden „bársonyos forradalmat” hirdettek és kormányépületeket vettek blokád alá; lezárták többek közt a külügyminisztérium, a legfőbb ügyészség és az adóhivatal épületét is.

A tüntetési hullám - amelyet az egyik főszervező egyenesen „forradalomnak” nevezett - múlt hét vége óta tart. A demonstráció hétfőn is erőszakba fordult, miután a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel.

Szerző

Tízezrek tüntetnek az államfőből lett kormányfő ellen (videó)

Publikálás dátuma
2018.04.18. 14:04
Ellenzéki tüntetők Jerevánban. Fotó: Asatur Yesayants / Sputnik
Tüntetők csaptak össze rendőrökkel Örményországban: tízezrek vonultak utcára Jerevánban, mert nem fogadják el, hogy a korábbi államfő, Szerzs Szargszján - a Putyin-Medvegyev modell sikeres átvételével - miniszterelnökként folytassa a kormányzást. A rendőrök több tucat ellenzéki aktivistát letartóztattak.

A 3 milliós volt szovjet tagköztársaság első, a függetlenség kikiáltása után elfogadott alkotmánya még köztársaságként határozta meg az ország államformáját. Ezt 1995-ben referendumon fogadták el. 2005-ben azonban módosították az alkotmányt, aminek következtében Örményország elnöki köztársaság lett, ahol a közvetlenül választott államfő nevezi ki a miniszterelnököt, illetve iktatja be vagy menti fel a kormány tagjait. Egy 2015-ben indult átalakulás nyomán már csak protokolláris feladatokat lát el az államfő, a hatalmi centrum a kormány és a kormányfő irányába tolódik el - az országban végbemenő alkotmányreform értelmében az elnöki rendszerről parlamentáris rendszerre tértek át.

Mindez annak fényében nyer különleges jelentőséget, hogy az államfői tisztséget sokáig betöltő Szerzs Szargszjan az alkotmány szerint nem indulhatott volna újabb mandátumért. Helyette Szargszjan - mint a kormányzó és továbbra is a legerősebb pártnak számító jobboldali-konzervatív Örményország Republikánus Pártjának a vezető politikusa - miniszterelnök lett. Valóban úgy tűnik tehát, hogy magára szabta az alkotmányt az örmény elnök.

Az ellenzék szerint csak formai változást hozott a reform, valójában Szargszján így menti át a hatalmát. Szargszjánt a parlament kedden választotta meg miniszterelnöknek - írja az Euronews. A tüntetők kedden „bársonyos forradalmat” hirdettek és kormányépületeket vettek blokád alá; lezárták többek közt a külügyminisztérium, a legfőbb ügyészség és az adóhivatal épületét is.

A tüntetési hullám - amelyet az egyik főszervező egyenesen „forradalomnak” nevezett - múlt hét vége óta tart. A demonstráció hétfőn is erőszakba fordult, miután a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel.

Szerző