Egyetemi vésztervek hallgatóhiány miatt

Publikálás dátuma
2018.04.19 07:00
MTI fotó/ Mohai Balázs
Fotó: /
Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb diák kerül be a felsőoktatásba. Van olyan intézmény, ahol már válságprogram készül.

Sokaknak elérhetetlen a felsőoktatás

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is éppen hogy csak meghaladta a 100 ezret a felsőoktatásba felvételizők száma, a felvi.hu adatai szerint a tavaszi felvételi eljárásban összesen 107 695-en jelentkeztek. Ez nagyjából megfelel a 2012-2017 közötti adatoknak, ezekben az években mindig 100-110 ezer között volt a jelentkezők száma. Lényeges változás a 2010-2011-es évek adataihoz viszonyítva figyelhető meg, ekkor még 140 ezren próbáltak egyetemre, főiskolára bekerülni. Vagyis jól látszik, működik az Orbán-kormány felsőoktatási politikája: az államilag támogatott férőhelyek csökkentése, több képzés megszüntetése, az egyes szakokra felvehető hallgatók számának maximalizálása érezteti hatását.

A jelentkezési adatok akkor válnak igazán érdekessé, amikor már azt is látjuk, a továbbtanulni szándékozó diákok közül mennyit vesznek fel. Az idei évre vonatkozó számokra nyár végéig még várni kell, ám az elmúlt évek adatainak vizsgálatából nagyjából kikövetkeztethetjük, mire számíthatunk. Tavaly összesen 72 ezer diákot vettek fel (106 ezer jelentkezőből), 2016-ban pedig 74 ezret (ekkor 111 ezren jelentkeztek). Az egyetemre bejutó diákok száma a korábbi években is végig 70-80 ezer között mozgott, kivéve az átalakítások előtt: 2010-2011-ben (pótfelvételivel együtt) még 109 ezren nyertek felvételt, többen, mint amennyien most összesen jelentkeztek. 2010-ben még 69 ezren tanulhattak állami támogatással, 2017-ben már csak 57 ezren.

A képzési területek népszerűségi listáján továbbra is a gazdaságtudományok és a műszaki képzések vezetnek, ezekre adták be a legtöbb első helyes jelentkezést. Népszerűek még az informatikai, az orvosi és a pedagógus képzések is. A szakok közül a gazdálkodási és menedzsment, valamint a mérnökinformatikus áll az első két helyen, harmadik az ápolás és betegellátás. A felvi.hu kiemelte a gyógypedagógus-képzést is, amire a tavalyi adatokhoz képest 10 százalékkal többen jelentkeztek. A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetésének tervezett dátuma július 25.

Szerző
2018.04.19 07:00

Gyümölcsösben esett áldozatának egy hargitai medve

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:36
Illusztráció
Fotó: AFP/
A sérült férfi tehenét akarta hazahajtani, mikor szembekerült az állattal. Esélyes, hogy kilövik a támadó medvét.
Ismét emberre támadt egy hargitai medve kedden - írja Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösségi oldalán. A támadás Kobátfalván történt: az áldozat a faluhoz közel eső gyümölcsösből akarta hazahajtani a tehenét, amikor találkozott az állattal.
"A medve harapdálni kezdte, ő pedig rúgással védekezett, így sikerült megmenekülnie, majd vérző sebekkel szaladt el"
- részletezi az esetet Borboly. A 40 éves férfit a székelyudvarhelyi kórház fertőző osztályán látták el, innen a csíkszeredai kórház fertőző osztályára szállítják megfigyelésre, sérülései miatt nem tud dolgozni. Már készül a szükséges dokumentáció a medve kilövése érdekében Borboly azt reméli, a helyzet a csíkszeredai esethez hasonlóan végződik majd.
2018.08.21 19:36

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27