A kormánnyal szemben a Helsinki bizottság javára ítélt a bíróság

Publikálás dátuma
2018.04.19. 19:33
Forrás: MHB/Facebook
A Helsinki Bizottság újabb pert nyert a Fidesszel szemben - tudatja közleményében a civil szervezet.

Valótlanságot állított rólunk a Fidesz, amikor arról tartott sajtótájékoztatót, hogy törvénysértő módon nem átláthatóan működünk. Erről azonban szó sincs. A Fidesz így megsértette a jogvédő egyesületünk jó hírnevét – mondta ki a Fővárosi Törvényszék mai nem jogerős ítélete. A pártnak bocsánatot kell kérnie, és sérelemdíjat kell fizetnie. A bíróság arra is felszólította a pervesztes pártot, hogy tartózkodjék a további jogsértésektől. 

Halász János, a Fidesz frakciószóvivője tavaly április 23-án sajtótájékoztatót tartott. Ezen arról beszélt, hogy más civil szervezetek és „a Magyar Helsinki Bizottság összehangoltan megtagadta a Magyar Hírlap közérdekű adatigénylését”. Valamint „e Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről, ügynökökről”. Illetve „miközben másoktól átláthatóságot követelnek, saját működésüket egyáltalán nem akarják átláthatóvá tenni”; továbbá „a Soros-szervezetek magukat egyáltalán nem szeretnék átláthatóvá tenni”. Halász János szerint ez azt bizonyítja, hogy a Helsinki Bizottság nem tartja magára nézve kötelezőnek a magyar törvényeket.

Tette mindezt Halász úgy, hogy a Magyar Hírlap napilap 12 nappal korábban valóban közadat-igényléssel fordul a Helsinki Bizottsághoz, amire azonban a jogvédő egyesület időben és teljes körűen válaszolt (felelete megtalálható a honlapján), de a gazdálkodási adatait és működését az adatigényléstől függetlenül is bárki megismerheti az egyesület honlapján. Halász állításának tehát nem volt ténybeli alapja.

A Helsinki Bizottság ezek után kénytelen volt bírósághoz fordulni. Azt kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy mondja ki, a Fidesz és frakciószóvivője valótlanságot állított, és megsértette az egyesület jó hírnevét.

A ma kihirdetett ítélet helyt adott a jogvédő szervezet keresetének. A bíróság megállapította, hogy a párt valótlanságot állított, és ezzel megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét. Halász János személyes felelősségét nem állapította meg, mondván, a szóvivő munkáját végezte, amikor a párt (hamis) állításait tolmácsolta.

A Fidesznek 400 ezer forint sérelemdíjat is kell fizetnie, és nyilvánosan kell bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól.

Mint ismeretes, a kormánypárt az elmúlt években már két esetben is jogerősen pert veszített a Magyar Helsinki Bizottsággal szemben. Mindkét esetben bocsánatkérésre kötelezték, és felszólították, hogy tartózkodjék további jogsértésektől. Ez utóbbinak, mint a mai ítéletből is kiderül, nem tett eleget a Fidesz, sőt az ilyesfajta otromba és abszurd koholmányokra egyenesen politikát épít.

A Helsinki Bizottságnak a kormányerővel szemben indított további pereiről itt olvashat. Közöttük arról is, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda bukott el a „nemzeti konzultációs kérdőíven” szereplő, az egyesület jó hírnevét sértő, manipulatív kijelentései miatt - zárul a dokumentum.

Szerző

Magyarország nem tiltakozott a kínai befolyásolás ellen

Publikálás dátuma
2018.04.19. 16:45
Orbán Viktor Pekingben, az Egy út, egy övezet gazdasági programot ünnepli Hszi Csing-ping kínai elnökkel. Fotó: Roman PILIPEY /
27 EU-tagállam nagykövete közösen tiltakozott az erősödő kínai befolyás miatt egy jelentésben, amit egyedül a magyar nagykövet nem írt alá. Mint a 444.hu birtokába került dokumentumból kiderült, eredetileg nem csak tiltakozó jelentésről lett volna szó: az EU megtiltotta volna tagállamainak, hogy a Kínával kötött szerződéseibe a kínai világrend kiépítéséről szóló terminusok kerüljenek. Még a szokásosan partner lengyel kormánnyal is szembe került Magyarország, mikor erélyesen kiállt a kínai befolyásolás mellett.

Az EU külügyi szolgálata február végén figyelmeztette az európai tagállamokat: amikor Kína mostanában kétoldalú szerződéseket köt más országokkal, akkor olyan fordulatokat illeszt a szövegekbe, mint "a közös végzet közössége", illetve "az emberiség közös jövőjének közössége". Az EU diplomatái szerint ezek az elsőre üres fordulatnak tetsző kifejezések valójában a kínai hegemóniát elismerő kijelentések.

A külügyi szolgálat ezt sok oldalon keresztül magyarázta a tagállami kormányoknak. A "közös jövő" kifejezés kínai eredetije például a kínai elnök manifesztumának, a Hszi Csing-ping Gondolatai című művének az egyik szlogenje. A Gondolatokat akkor emelték a kínai alkotmányba, amikor Hszi elnök jogot kapott arra, hogy élete végéig Kína elnöke maradhasson. A szlogen nemzetközi szerződésekbe emelése kínai szempontból a Gondolatok külpolitikai doktrínájának elismertetése a másik féllel.

Mindkét problémás terminusban ott a "közösség" szó is, amit az eredeti változatokban ugyanaz a karakter jelöl, mint amit az EU-ra használnak. Ez az európai diplomaták szerint arról az igényről szól, hogy a Kínához tartozást hasonlóan szoros szövetségként ismertessék el a szerződő felekkel, mint az EU-tagságot. A közös sorsra vagy végzetre utaló eredeti kifejezés a kínaiak által erőltetett kontextusban lényegében azt jelenti, hogy a másik fél elismeri, hogy "elkerülhetetlen, hogy a világ Kína vezetésével épülő szövetségben egyesüljön".

Ezek a figyelmeztetések a magyar vétó áldozatául esett jelentéstervezethez kapcsolódtak. A jelentés figyelmeztette volna Kínát, hogy az Egy út, egy övezet nevű óriási gazdasági program szerződéseivel ne gyengítse a liberális világrendet, ne törekedjen a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessék ki, vagy a javasolt toldalékokkal egészíttessék ki a gyanús terminusokat.

A terminusokra vonatkozó tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. A lengyelek állításuk szerint már tapasztalták is, hogy a kínaiak a saját doktrínájukat erősítő szövegeket akarnak beleerőltetni a kétoldalú megállapodásokba. Szerintük ez ellen csak közösen lehetne fellépni, mert a tagállamok egyenként nem tudnak hatékonyan alkudozni Pekinggel.

Egyedül Magyarország szerint tévedés Kína erősödését és nemzetközi befolyásának növekedését problémaként beállítani. Sőt, inkább lehetőséget kellene látni. Az Egy út, egy övezet doktrínát személyesen is dicsérte Orbán Viktor azon a pekingi találkozón, ahol egy sor elnyomó rezsim vezetőjének körében megkoszorúzta a Tienanmen téri kínai állami emlékművét, ugyanott, ahol 1989 június 3-án a kínai vezetés tankokkal fojtotta vérbe az ellene tüntető diákok megmozdulását.

A 444.hu teljes cikke itt olvasható.

Szerző

Lemondott az Országos Bírói Tanács három tagja

Publikálás dátuma
2018.04.19. 12:43
Az Országos Bírói Tanács, annak január 30-i alakulóülésén. Fotó: Tóth Gergő
Lemondott az Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja és egy póttagja - közölte az OBT csütörtökön az internetes oldalán.

Dr. Rendeki Ágnes, dr. Demjén Péter, Őzéné dr. Hajdú Mária, dr. Seres Lívia tag és dr. Tóth Gyöngyi póttag bejelentette lemondását az OBT tagságról "a meglévő vezetői és bírói feladataikra, részben családi okra hivatkozással" - írták.

A lemondott tagok munkáját köszöni az OBT, melynek elnöke intézkedett a póttagok behívásáról - olvasható a közleményben. A tanács működése folyamatos, a féléves üléstervben változás nem következett be. Az Országos Bírói Tanács márciusban és áprilisban is havi két egész napos ülést tartott, számos előterjesztést tárgyalt meg, és több bizottsága megkezdte az érdemi munkát - tették hozzá.

Az OBT jelenlegi tagságával január 30-án tartotta alakuló ülését, írja az MTI. Hilbert Edit, a testület elnöke az ülésen kiemelte, az új összetételű tanácsot a változás igénye hozta létre. Átlátható, kiszámítható, nyugodt, stabil bírósági működésre van szükség - fűzte hozzá akkor Hilbert Edit, aki a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, az új OBT választott tagja és leghosszabb bírói szolgálati viszonya révén első soros elnöke.

Szerző