„Nem a Fideszt, hanem a németeket képviselem”

Publikálás dátuma
2018.04.20 07:08
TERVEZÉS Bármelyik párt lesz kormányon a következő ciklusokban, támogatnia kell a német identitás erősítését – vallja az első n
Fotó: /
Sosem okozott nehézséget, hogy pártoktól független döntéseket hozzak – mondja Ritter Imre. A rendszerváltás óta ő az első parlamenti képviselő, aki nemzetiségi jelöltként, saját jogon szerzett mandátumot.

- Azok, akik nemzetiségi listára szavaztak, nem szavazhattak pártlistára. A német kisebbségre adott több mint 26 ezer voks elvesztése ön szerint a kormánynak vagy az ellenzéknek fájt jobban?

- Nem fájt senkinek. A német közösségben is vannak jobb- és baloldaliak, ahogyan apolitikusak, vagy éppen bizonytalanok, akik nem tudják eldönteni, melyik pártot támogassák. A magyarországi németség mindig félre tudta tenni a politikai nézetkülönbségeket, a német identitás fontosabb volt, mint a politikai elhivatottság. Biztos vagyok abban, hogy nem befolyásoltuk a választás végeredményét. Ráadásul: ha nem lett volna nemzetiségi lista, a németek egy része valószínűleg el se megy szavazni.

- Az előző ciklusban szavazati jog nélküli nemzetiségi szószólóként dolgozott a törvényhozásban. Mennyiben változnak a munkakörülményei?

- Eddig volt egy kis irodám és néhány munkatársam. Bevallom őszintén, eszembe se jutott, hogy rákérdezzek, mi változik. Időm se nagyon volt rá.

- Milyen politikai szerepre készül?

- Elsősorban a magyarországi németséget képviselem, de – mivel nekem bővültek a lehetőségeim – a többi tizenkét nemzetiség ügyeiben is szívesen eljárok, ha erre igényt tartanak. Nem kívánok a nemzetiségi érdekektől független politikai szerepet betölteni.

- Eljátszott már a gondolattal, mit tesz, ha az ön szavazatán múlik egy kétharmados törvény elfogadása?

- A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tavaly áprilisban döntött arról, hogy saját képviselőt küld a parlamentbe. Ha egy előterjesztésnek van nemzetiségi vonatkozása, akkor a nemzetiségi érdekeket tartom szem előtt, ha nincs, akkor a mindenkori kormánnyal együtt szavazok. Hangsúlyozom: lelkiismereti vagy egyéb okok miatt ettől a fő szabálytól el lehet térni. Fenntartom a jogot, hogy ne szavazzam meg a kormány minden javaslatát.

- Nemsokára jön az első nagy próbatétel, a Fidesz beterjeszti a civil jogvédő szervezeteket üldöző úgynevezett Stop Soros törvénycsomagot.

- Részleteiben és érdemben még nem foglalkoztam a kérdéssel, az országos önkormányzattal sem alakítottunk ki közös álláspontot.

- Egyeztetni fog?

- Természetesen. Az egyéni felelősségemet sem akarom megkerülni. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor nem lesz módom előre kikérni az országos önkormányzat elnökének vagy elnökségének véleményét, de amikor csak lehet, így fogok eljárni. Szószólóként is azt vallottam, hogy az országos német önkormányzat kinyújtott keze vagyok: a jobb vagy a bal keze, kinek melyik tetszik.

- A német közösségben önt jobboldali keresztény emberként tartják számon.

- Az is vagyok.

- 2010-ben a Fidesz színeiben polgármesterjelöltként indult Budaörsön.

- Ez is tény.

- Akkor hogyan higgyük el, hogy a parlamentben nem a Fideszt támogatja majd?

- Tősgyökeres budaörsi német nemzetiségi családból származom. 2002-ben is elindultam a polgármesterségért, függetlenként. 2010-ben valóban a Fidesz jelöltje voltam, de akkor sem a politika ambíció vezérelt, hanem a német ügyek képviselete. Miután nem én nyertem, teljesen kivonultam a pártpolitikából. A német választási névjegyzékbe történő regisztráció lezárásakor formálisan is felfüggesztettem tagságomat a Fideszben. A német kisebbségi önkormányzatok munkájában a kezdetektől részt veszek, tizenhat évig az országos elnökségnek is tagja voltam. Számomra sosem okozott problémát, hogy pártoktól független döntéseket hozzak. Mindenkivel igyekeztem szakmailag és emberileg is korrekt kapcsolatot kialakítani. Annak az állításnak, hogy a német nemzetiségi mandátum révén a Fidesznek eggyel több képviselője van a parlamentben, semmilyen alapja nincs. Nem a Fidesz, hanem a német nemzetiség képviselője vagyok.

- Jól hangzik.

- Akkor mondok konkrétumot is. Az elmúlt négy évben szószólóként először mindig az ellenzéki frakciókat kerestem meg, velük állapodtam meg, és csak utána mentem a kormányfrakcióhoz. Pedig kezdetben a Fidesznek még kétharmada volt a parlamentben. Így sikerült elérni, hogy később, amikor a Fidesz elvesztette a kétharmadot, az ellenzék is teljes egyetértésben megszavazott olyan, számunkra nagy jelentőséggel bíró javaslatokat – a nemzetiségi vagy a köznevelési törvény módosítását –, amelyek kétharmados többséget igényeltek. Nemrég egy szarvasi rendezvényen jártam, a német nemzetiségi pedagógusképzés volt a téma. Ahhoz, hogy az általunk kívánatosnak tartott változások bekövetkezzenek, nagyjából huszonöt évre van szükség. Ami hat-hét parlamenti ciklust jelent. Érdekünk, hogy bármelyik párt is lesz kormányon, támogassa a német identitás erősítését.

- Orbán Viktornak meglehetősen rossz a viszonya Angela Merkel német kancellárral. Nem tart attól, hogy német identitása konfliktusba kerül a Fidesz külpolitikájával?

- Nekünk, magyarországi németeknek pont az a szerepünk, hogy a józan ész és a racionalitás mentén csökkentsük a politikai ellentéteket. Nyitott és összetartó társadalmat szeretnénk, ahol a másikat elfogadó emberek élnek. Magyarországon több mint négyszáz helyi német nemzetiségi önkormányzat, közel ezer német egyesület és több mint hatszáz német oktatási, kulturális intézmény létezik. Több száz németországi településsel van partnervárosi együttműködés, százezrekkel ápolunk rokoni, baráti kapcsolatot. És lehetnek bármilyen politikai konfliktusok, az intézményi vagy személyi kapcsolatok legalább kilencven százalékban jól működnek. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy nincs olyan európai ország, ahol ne lenne német közösség. Ezért is fontos, hogy hidakat építsünk.

Névjegy
Ritter Imre 1952-ben született Budaörsön. Nős, öt gyermek édesapja. 1976-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdászként diplomázott, 1988-ban az elsők között szerezte meg az adótanácsadói képesítést. A BKV-nál üzemgazdászként, később gazdasági vezérigazgató-helyettesként dolgozott. 1990-ben saját könyvelő- és adótanácsadó céget alapított. 1995-ben a budaörsi német kisebbségi önkormányzat elnökévé választották. 2010-ben a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt az önkormányzati választáson. 2014-ben német nemzetiségi szószólóként, 2018-ban képviselőként került be a törvényhozásba.



2018.04.20 07:08

Cáfolja a kormány érvelését gender-ügyben a CEU rektorhelyettese

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavaly végzett felmérésük eredményét ismertette a Facebook-oldalán Fodor Éva.
„Karrier lehetőségek társadalmi nemek tudománya diplomával” – címmel tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese – szúrta ki a hvg.hu. Fodor Éva a posztban kiemelte: a CEU „Társadalmi Nemek Tudománya” tanszéke elvégzése után a hallgatók előtt számos álláslehetőség áll, a tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni.  Mint írta, a legtöbb diák továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris „gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésük 398 volt diák adataira alapul.  
„Volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb.”
– hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban közölte: a „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, a szak gazdasági szempontból nem racionális, „így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
2018.08.14 10:45
Frissítve: 2018.08.14 11:10

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31