Bérlakások - A belvárosban a legnagyobb a kereslet

Publikálás dátuma
2018.04.22. 10:25
FOTÓ: Shutterstock
A közlemény szerint a nagyobb vagy kedvezőtlen beosztású lakásoknál előfordul, hogy a négyzetméterre vetített bérleti díj a 2000 forintot sem éri el, míg a kis méretű, 40 négyzetméter alatti, galériázott garzonoknál az átlagos bérleti díj négyzetméterenként többnyire 4000-4500 forint közelében mozog. Ráadásul a rezsi és a közös költségek a Rentingo.com számításai szerint átlagosan négyzetméterenként további közel 700 forintos kiadást jelentenek havonta.

Hozzátették, a bérleti díjat leginkább az befolyásolja, hogy az adott lakás melyik kerületben található, milyen az ingatlan állapota, felszereltsége, illetve, hogy a lakásban található szobák külön bejáratúak-e, vagy egymásból nyílnak. 

A Rentingo.com adatai szerint idén a január-márciusi időszakban a budapesti bérlakáspiacon a legnagyobb kereslet a pesti oldalon az V., a VII., a VIII., a XIII, és a XIV. kerületben, a budai oldalon pedig a II. és a XI. kerületben volt, az itt található 34-60 négyzetméteres, egy, másfél vagy két külön bejáratú szobával rendelkező, téglaépítésű, bútorozott lakások iránt.

Az I., az V., a VI. és a VII. kerületekben továbbra is az Airbnb-szolgáltatás a leggyakoribb, vagyis az ingatlanokat pár napra adják ki, aminek hatására ezekben a kerületekben a szűkebb kínálat miatt jelentősen emelkedtek a lakásbérleti díjak, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlenné vált.

Ugyanakkor lakásbérlésre továbbra is a belvárosban van a legnagyobb igény, hiszen a bérlők többsége a felsőoktatási intézményekhez és a belvárosi munkahelyekhez közel szeretne lakni, így a bérlők ma már kénytelenek a szűkebb belváros közelében lévő kerületekben lakást keresni. Ezek a kerületek - mint például a VIII., a XIII. és a XIV. - még közel vannak a belvároshoz és a főbb intézményekhez, valamint jó tömegközlekedéssel is rendelkeznek.

Szerző

Napi ezer forintunk sincs ételre

Publikálás dátuma
2018.04.21. 19:02
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
A leggazdagabb városok lakói háromszor annyit költenek élelmiszerre, mint a legszegényebb helyeken élők.

Évente átlagosan 330 ezer forintot, azaz napi 904 forintot költenek élelmiszerre a magyarok – írta meg az élelmiszer.hu a GfK vizsgálata alapján. Alkoholmentes italokra évi 30 ezer, alkoholra évi 16 ezer, dohányra pedig évente 32 ezer forintot költ egy átlagos magyar.

A legtöbbet a Pest megyeiek költenek ételekre, az országos átlagnál 15 százalékkal magasabb a megyei átlag. A legrosszabbul a szabolcsiak állnak a listán.

A leggazdagabb települések lakói nagyjából háromszor annyi pénzt adnak ki ételre, mint a legszegényebb helyeken élők. Hasonló az eltérés az alkoholmentes italoknál is. Az alkoholos italoknál már hatszoros a különbség, annyival drágább a minőségi ital.

Szerző

Megválasztották a Borászok Borászát

Konyári János, a balatonboglári Konyári Pincészet alapítója nyerte el a Borászok Borásza címet, míg a Borászok Barátjának a brit Caroline Gilby borszakértőt választották.

Konyári János 2017 májusában hunyt el, így borásztársai posztumusz díjjal ismerték el a balatonboglári bortermelő életművét.

A jelölés első fázisában a Borászok Borászai cím eddigi birtokosai egyenként megalkották a saját ötven fős listájukat az általuk javasolt nevekkel, amelyet elküldtek a díjat felügyelő Vinum Praemium Alapítvány kuratóriumához. A beérkezett listákat a kuratórium összegezte, majd a jelölőtestületet alkotó Borászok Borászai egy kibővített kuratóriumi ülés keretében, közös megegyezéssel véglegesítették az ötven idei jelölt nevét - közölték a szervezők.

A listán szereplő jelöltek az eddigi gyakorlatnak megfelelően kétkörös szavazással, egyszerű többséggel választották meg a győztest. Az első kör után a legtöbb szavazatot kapott öt borász közül hozta meg a végső döntést az ötven jelölt.
A döntőbe idén Bárdos Sarolta (Tokaj), Bodó Judit (Tokaj), Figula Mihály (Balatonfüred-Csopak), Ipacs Szabó István (Villány) és Konyári János jutott be.

A Borászok Borásza címmel rendelkezők egy-egy főt jelölhettek a Borászok Barátja díjra is. A 2012-ben alapított elismerést olyan civil személyiség kapja, aki tevékenységével kiemelkedő mértékben képviselte a magyar bor érdekeit és nagyban segítette a magyar borászok munkáját.

Az idei jelöltek Ambrus Lajos író, szőlőbirtokos; Caroline Gilby nemzetközi borszakértő; Herczeg Ágnes borszakértő; Kovács Pál, a Magyar Borszakírók Körének tagja, a Debreceni Borozó felelős lapkiadója; valamint Kovacsik Tamás, a budapesti Aszú étterem tulajdonosa voltak. A Borászok Barátja díj jelöltjei közül szintén a Borászok Borásza aktuális ötven jelöltje választotta ki a győztest.

A Vinum Praemium Alapítvány által fiatal borászok számára második alkalommal kiírt ösztöndíjat Homoky Dorottya kapta meg, így a tokaji bortermelő nyerte el egy évre a Jövő Borásza címet, valamint a bruttó egymillió forintos támogatást egy féléves külföldi szakmai gyakorlatra.

Szerző