Az Európai Tanács több tagja is érintett lehet az azeri-ügyben

Publikálás dátuma
2018.04.23 10:38
Ilham Aliyev azeri elnök - AFP fotó
Fotó: /
Erős a gyanú, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének több volt és jelenlegi tagja is vétkes a szervezetet is érintő azeri vesztegetési ügyben - írta az MTI a testület által megbízott korrupcióellenes vizsgálócsoport jelentése alapján.

A szakértők által összeállított értékelésben megállapították, hogy többen is Azerbajdzsán érdekeit képviselték a közgyűlésben, az érintettek a szervezeten belüli "lobbitevékenységükkel" megsértették az etikai normákat.

Az intézményi korrupciót elősegítő rejtett gyakorlatok felderítését végző vizsgálócsoport ötven tanút hallgatott meg, és számos dokumentumot áttanulmányozott - írták a több mint kétszáz oldalas összegzésben. Azerbajdzsán állítólag 2 millió eurót fizetett a testület egyes tagjainak azért, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről, némelyiküket állítólag kaviárral, szőnyegekkel és luxusnyaralásokkal ajándékoztak meg. Michele Nicoletti, a parlamenti közgyűlés elnöke tevékenységük felfüggesztésére szólította fel az érintett képviselőket, amíg le nem zárul a vizsgálat az ügyben.

Az ügyről beszámoló napilapok elsősorban Karin Strenzt és Eduard Lintnert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori politikusait emelték ki a feltételezett vétkesek között. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése hétfőn ül össze Strasbourgban.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű nemzetközi oknyomozó szervezet tavaly nyilvánosságra hozta, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (nagyjából 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. A bakui kormány a pénzmosodáján keresztül állítólag az ET parlamenti közgyűlése több tagjának szavazatát is megvásárolta. Az OCCRP jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakcióról rántották le a leplet.

Szerző
2018.04.23 10:38

Timmermans: a magyar kormány kerülje az antiszemita érzelmet keltő kifejezéseket

Publikálás dátuma
2018.12.10 16:36

Fotó: AFP/ Dursun Aydemir
Ha Orbán Viktor annyira komolyan veszi az antiszemitizmus elleni harcot, akkor javaslom, hogy a magyar kormány ne használjon kódolt nyelvezetet, fogalmazzon világosabban és kerülje el azokat a kifejezéseket és kampányokat, amelyek antiszemita érzelmeket kelthetnek — mondta Frans Timmermans hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján. A bizottsági alelnök egy kérdésre válaszolva kifejtette: ilyen kódolt üzenetnek tekinti a Soros György elleni magyarországi kampányt, amelynek antiszemitizmusát hiába tagadta hevesen a kormány, az arra érkezett reakciók épp az ellenkezőjét bizonyították. Timmermans abból az alkalomból mondott véleményt, hogy az EU Alapjogi Ügynöksége nyilvánosságra hozta legfrissebb felmérését, amely az európai zsidóság 97 százalékának otthont adó 12 tagállamban — köztük Magyarországon — vizsgálta, hogyan vélekednek az önmagukat zsidónak tartó lakosok a gyűlöletből elkövetett bűncselekményekről, a hátrányos megkülönböztetésről és az antiszemitizmusról. A kutatók összehasonlították a kapott adatokat a hat évvel korábbi közvéleménykutatásuk eredményeivel. A jelentés szerint az európai zsidók 85 százaléka úgy véli, hogy hazája legsúlyosabb társadalmi és politikai problémája az antiszemitizmus. Magyarországon ezek aránya 77 százalék, 12 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben volt. A vizsgált országokban átlagosan tízből kilenc zsidó úgy érzi, hogy az elmúlt öt évben nőtt az antiszemitizmus a hazájában. Magyarország tízből heten vélekedtek hasonlóan, ami a 2012-es eredményhez képet 21 százalékos csökkenés. Ugyanakkor az átlagnál több magyarországi zsidó értékelte problémának az antiszemitizmust a politikai életben és a nyilvánosságban. A fizikai erőszaktól és verbális zaklatásoktól a magyar zsidók 29 százaléka tart. Ez nem csak a legalacsonyabb arány a felmérésben részt vett országok között, hanem egyedülállóan jelentős, 37 százalékos csökkenés a hat évvel ezelőtt mért eredményhez képest. Magyarország az egyetlen a 12 tagállamból, ahol idén kevesebben voltak áldozatai antiszemita támadásnak és fenyegető kommenteknek, mint 2012-ben — áll a jelentésben.
2018.12.10 16:36

Felakasztva találtak egy tízéves gyereket Zajzonban

Publikálás dátuma
2018.12.10 16:25

Fotó: Google Street View/
A gyereket kórházba szállították, javult az állapota. Nyomoz a rendőrség.
Felakasztva találtak rá hétfő reggel egy tízéves gyermekre a Brassó megyei Tatranghoz tartozó Zajzonban – írja a maszol.ro Alina Maria Ivan felügyelőhelyettes, a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének közlése alapján. A gyerek élt, amikor kórházba szállították. A rendőrség nyomozást indított az eset pontos körülményeinek kiderítésére. A megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a gyermek állapota javult.
2018.12.10 16:25