A jövő hónapban bemutatásra kerülő reformtervek ezen passzusai az Európai Bizottság 2021-2027-es uniós költségvetés-tervezetének egyik legvitatottabb részei, lévén nem kis összegről, és a döntés drámai következményeiről lehet szó.
A 350 milliárd eurós "kohéziós politika" deklarált célja egyrészt tehát a válságtól szenvedő déli régiók segítése, másrészt pedig... és ez az a pont, ami keményen érint minket is:
A más szisztéma szerinti elosztás ugyanis kiváltképp aggasztó lesz Varsó és Budapest számára - írja a Financial Times - miután eddig mind Magyarország, mind Lengyelország a kohéziós alapok két nagy kedvezményezettje volt, miközben a demokratikus normák sorozatos megszegése mellett, folyamatosan kemény harcot folytattak Brüsszellel. Az Európai Bizottság tervei szerint megszüntetnék a kohéziós pénzek automatikus szétosztását, vagyis szakítanának azzal a gyakorlattal, hogy szinte kizárólag a bruttó hazai terméket vegyék alapul, ehelyett lényegesen szerteágazóbb kritériumokkal helyettesítve a jelenlegi metódust, figyelmbe vennék egyebek mellett a fiatalok munkanélküliségét, az oktatást és a környezetet, a migrációt és az innovációt. Az alapok elosztásának felülvizsgálata mellett a Bizottság megerősíti a jogosultság feltételeit, beleértve a jogállamiság tiszteletben tartását.
