Ritka tájolású templomot találtak Luxorban

Publikálás dátuma
2018.04.23 16:18
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Egy ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius római császár mellszobrára bukkantak régészek Egyiptom déli részén, Luxorban és Kom Ombo városánál - írta az MTI.

A túlvilág és a halottak istenének szokatlan tájolású templomát Luxorban találták a karnaki templomok tizedik pülonjától délre. A későkori (Kr.e 664-525), igen jó állapotban megőrződött templomnak megtalálták a bejáratát, alapjainak maradványait, oszlopait, a belső falakat és a harmadik csarnok romjait - adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.

Essam Nagy, az egyiptomi régészeti misszió vezetője szerint nagyon fontos leletre bukkantak, mivel a szenthely nem az Ámon-Ré templom keleti vagy északi oldalán helyezkedik el, ahogyan azt az ősi egyiptomiak hitték, hanem a déli oldalon, ami azt jelzi, hogy abban az időben Ozirisznek nagy volt a kultusza.

Az Asszuán közeli Kom Ombo város templománál, az ókori létesítmény talajvíz-mentesítését célzó munkálatok során találtak rá Marcus Aurelius római császár (i.sz. 121-180) mellszobrára. A szobor göndör hajjal és szakállal ábrázolja az uralkodót, akiről nagyon kevés hasonló lelet maradt fenn.

Szerző
2018.04.23 16:18

Fertőzött őssajtot találtak egy egyiptomi előkelőség sírjában

Publikálás dátuma
2018.08.17 18:45
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.
1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány évvel később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták - írta az MTI az Amerikai Kémiai Társaság közleménye alapján.
A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske-, vagy juhtejből készítettek. A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt. Ráadásul a mintában lévő más peptidekből kiderült, hogy a brucellózis baktériumával a Brucella Melintensisszel volt fertőzött a sajt. 
Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraók uralkodása idején, korábban közvetett paleopatológiai bizonyítékot már találtak a szakemberek. Ez a betegség – ismertebb nevén a száj- és körömfájás – állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.
2018.08.17 18:45

Az újkőkori földművesek alkalmazkodtak a klímaváltozáshoz

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:17
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Az újkőkorszakban (neolitikum) élt korai földművesek sikeresen alkalmazkodtak egy 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett éghajlatváltozáshoz - derült ki a Bristoli Egyetem szakemberei által vezetett kutatásból.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány eredményeit az Anatólia déli részén lévő Catalhöyük területén végzett ásatásokra alapozták. Az i. e. 7500 és 5700 között létezett település ma - az UNESCO világörökségi listáján szereplő - régészeti lelőhely.
A település virágkorában, 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett klímaváltozás nyomán a globális átlaghőmérséklet hirtelen csökkent - írta az MTI a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján.
A lelőhelyen feltárt állati csontmaradványok alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a településen élő pásztorok ekkor juhokat és kecskéket kezdtek tartani, ezek ugyanis jobban viselik a szárazságot, mint a szarvasmarhák.
A klímaváltozás idejéből való csontmaradványokon talált nagy számú vágásnyom azt mutatja, hogy a helyiek igyekeztek minden húst hasznosítani, mivel táplálékhiánnyal küzdöttek. A kutatók az ősi főzőedényekben talált állati zsírmaradványokat is elemezték. A nyomok kérődzőkről árulkodtak, ami összhangban van a lelőhelyen talált állati csontmaradványokkal.
A tanulmány különlegessége, hogy a szakembereknek most először sikerült "kiolvasniuk" egy múltbeli éghajlati eseményt ősi főzőedényekben talált állati zsírok összetevőiből. Mélanie Roffet-Salque, a tanulmány vezető szerzője szerint a múltbeli csapadékmennyiség változásairól általában az óceánok, vagy tavak üledékmag-mintái mesélnek.  
"Ez az első alkalom, hogy főzőedényekből nyertünk ilyen típusú információkat"
- mondta a szakember, hozzátéve, hogy mindehhez az edényekben megmaradt állati zsírok hidrogénatomjai által hordozott információkat használták fel.
2018.08.17 17:17
Frissítve: 2018.08.17 17:17