Jogszabályi hiányosságok és ellentmondások, hatásköri viták, a szankcionálás gyengesége, a környezeti károk elhárítását célzó anyagi források szűkössége - ezek mind közrejátszottak abban, hogy a Heves megyei Lőrincit és Zagyvaszántót szinte teljesen belepte a mérgező azbesztcementes por, amikor a két település határán álló eternitüzemet szabálytalanságot szabálytalanságra halmozva bontották le még 2013-ban. Jogi anomáliák miatt a terület rendezésére is később került sor, a mérgező, azbesztes hulladék nagy részét csak 2015 októberében szállíttatta el a helyi kormányhivatal. Az alapvető jogok biztosa jelentésének megállapítása szerint a hiányosságok mind veszélyeztették a térségben lakók egészségét.
Mint azt lapunkban megírtuk: a terület legutóbbi tulajdonosa, a Selyp Invest Kft. 2013-ban a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával bontotta le az üzemet, a hulladékot pedig más törmelékekkel keverve szabadon tárolták. Noha a cégvezető ellen büntetőeljárás indult, a kármentesítés az államra maradt. Az ombudsman szerint az azonnali intézkedések megtételéhez szükséges állami források elégtelensége különösen aggályos környezet- és egészségvédelmi ügyekben. "A jogi anomáliák és az aktív hatósági közreműködés elmaradása, késlekedése sértheti az élethez, az egészséghez és az egészséges környezethez való alapvető jogok érvényesülését, miközben a beavatkozás költségeit is többszörösére növeli" - olvasható az alapjogi biztos jelentésében.
Lőrincin és Zagyvaszántón az országos átlag többszörösét is meghaladja az azbesztes betegek aránya. Az apró azbesztrostok, amik azbesztcementet tartalmazó épületek bontásakor kerülhetnek a levegőbe, a tüdőbe jutva betokozódnak és mellhártya-daganatot okozhatnak. A lappangási idő akár 20-30 év is lehet, így mire az első tünetek jelentkeznek, a betegség már gyógyíthatatlan.
A ma észlelt megbetegedések még a gyár működésére vezethetők vissza. Egy korábbi vizsgálat megállapította, amikor az üzemben még folyt az azbesztcementből készült termékek gyártása, akkor is bőven került ki mérgező anyag a lakókörnyezetbe. Szinte biztosra vehető, hogy a gyár szakszerűtlen bontása miatt újabb megbetegedések derülnek majd ki.
Az ombudsman jelentése rávilágított: a gyár bontásába a környezetvédelmi hatóságot nem vonták be, ezért a bontáskor meg sem jelentek a környezetvédelmi szempontok. Ez azért történhetett, mert a bontáshoz már nem kell minden esetben hatósági engedély. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében az alapjogi biztos jogszabály-módosításokat kezdeményezett.
