Előfizetés

Visszavonulót fújt Ortega

K. I.
Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:33
A kődobálás (is) célra vezetett Fotó: AFP/Inti Ocon

Célt értek az öt napig tartó, legalább 30 emberéletet követelő tüntetések Nicaraguában. Daniel Ortega elnök ugyanis helyi idő szerint vasárnap bejelentette, hogy visszavonja a tömegek haragját kiváltó törvényt, amely egyebek között csökkentette volna a nyugdíjakat. A latin-amerikai ország vezetője élő televíziós adásban fújt visszavonulót: mint mondta, belátta, hogy a reform „nem valósítható meg”, s „drámai szituációt teremtett” – idézte a baloldali elnök szavait az El País spanyol napilap.

A szerdán megszavazott törvény értelmében mindenki öt százalékkal kevesebb nyugdíjat kapott volna. A Nicaraguai Társdalombiztosítási Rendszer (INSS) fenntartása érdekében pedig a dolgozóknak és a vállalatoknak növelni kellett volna a hozzájárulásukat.

A döntés rég nem látott elégedetlenségi hullámot váltott ki a hatmilliós közép-amerikai országban, amely a nyugati félteke második legszegényebb országa (Haiti után). A főleg nyugdíjasokból és diákokból álló demonstráló tömeg tiltakozásul köveket dobált, és tüzeket gyújtott az ország több pontján. A rendőrség és a sandinista hadsereg az erőszakot gumilövedékekkel, könnygázzal és erőszakkal igyekezett megfékezni. Az elmúlt napokban több televíziócsatornát is lekapcsoltak, a managuai vezetés így próbálta megfékezni, hogy a tüntetési hullám új lendületet kapjon. Az emberek ennek ellenére sem vonultak vissza, ami próbára tette a rendfenntartó erők türelmét.

Az elmúlt napokban helyiek és a nemzetközi közösség tagjai is a hatósági túlkapásokra figyelmeztettek. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala is felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a tüntetők – akiket a CNN beszámolója szerint a nicaraguai alelnök korábban vérszívó vámpírokhoz hasonlított – véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eset egy a demonstrációkról tudósító újságírónak a halála volt. Angel Gahonát szombaton, élő adásban lőtték le. A Canal 15 televíziócsatornának nyilatkozó kollégája szerint egy rendőrségi mesterlövész lehetett a gyilkos.

Komoly érvágásra készül Brüsszel

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:32
Jean-Claude Juncker tudja, hogy nagy küzdelem várható, már időben nekivetkőzik Fotó: AFP/Patrick Hertzog
A fejletlenebb régiók és országok felzárkóztatására szánt uniós támogatások gyökeres reformját javasolhatja az Európai Bizottság. Ez is szerepel az új költségvetés tervezetében.

A sajtónak megszellőztetett változtatások komoly érvágást jelentenének Magyarország, valamint a többi közép- és kelet-európai tagállam számára, amelyek mostanáig a közösségi források legnagyobb nettó haszonélvezői voltak.

A jogszabályokat kezdeményező brüsszeli testület május 2-án fogadja el az unió 2021-2027 közötti költségvetésére vonatkozó előterjesztését. A tervezet egyebek között tartalmazni fogja a kohéziós politika radikális átalakítását célzó elképzeléseket. Ha ezeket változatlan formában hagyja jóvá a 28 európai biztos, akkor 2020 után a régiónkbéli országoknak jóval kevesebb fejlesztési pénz jutna, mint a jelenlegi költségvetési időszakban. Úgy tudjuk azonban, hogy jövő szerdáig még változhatnak a javaslatok, amelyeket — megfigyelők szerint — épp azért szivárogtattak ki újságíróknak, hogy felmérjék az érintett kormányok reakcióit.

Günther Oettinger költségvetési biztos már korábban világossá tette, hogy a kohézióra fordítható támogatásokat legalább 5-10 százalékkal csökkenteni kell a Brexit miatt keletkező bevételi lyuk miatt. Ugyanakkor új és meglepő elem lehet a bizottsági előterjesztésben, hogy a felzárkóztatási forrásokból több tízmilliárd eurót átirányítanának a válság által sújtott déli térségek fejlesztésére. Így Magyarország, Lengyelország és a többi régiós tagállam rovására Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország egyes elmaradott területei az eddiginél nagyobb arányban részesülhetnek a közösségi juttatásokból.

Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám

Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám

Hírek szerint megszűnne a támogatásoknak az egy főre jutó GDP alapján történő elosztása. Bizottsági vélemény szerint a jövőben egyéb fejlettségi mutatókat is figyelembe vennének a jogosultság meghatározásánál. Ezek közé tartoznának például az oktatás vagy a környezetvédelem szükségletei, továbbá a fiatalok munkanélküliségi rátája. Úgy tűnik, hogy az uniós testület magávé tette Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ötletét is, amely szerint a menekültek nagy számának otthont adó városokat és térségeket a jövőben kiemelt költségvetési támogatásban kell részesíteni.

A bizottsági javaslat állítólag politikai feltételektől is függővé tenné a pénzosztást. Régóta vita tárgya Brüsszelben, hogy az EU-források folyósítását kell-e vagy lehet-e a jogállamiság tiszteletben tartásához kötni. Jean-Claude Juncker elnök többször elutasította a felvetést, és első alelnöke, Frans Timmermans is a megvalósítás nehézségeit ecsetelte nyilvános megszólalásaiban. Egyelőre nem világos, hogy az Európai Bizottság végül milyen javaslatot tesz le az asztalra. Az biztos, hogy Vera Jourová igazságügyekért felelős biztos néhány hónapja azt a feladatot kapta kollégáitól, hogy még a költségvetési javaslat megszületése előtt dolgozza ki az igazságszolgáltatás függetlenségének a definícióját. Lapunk érdeklődésére a politikus munkatársai nem kívántak részletekkel szolgálni.

A költségvetési javaslat megszületését várhatóan minden eddiginél élesebb viták kísérik majd. A hosszútávú büdzséről — és benne a kohéziós politika jövőjéről — a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk az Európai Parlament jóváhagyásával. Ez a leghamarabb jövő tavasszal történhet meg, de bennfentesek inkább az év második felét valószínűsítik, amikor már - az európai parlamenti választások után - megalakul az új uniós képviselőtestület.

Reménytelennek látszó megújulás

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:31
Joggal fogta a fejét az új elnök megválasztása után: tisztában van vele, mire vállalkozott Fotó: AFP/Fabian Sommer
Andrea Nahles, az SPD új elnöke pártja átalakítását ígérte, ám az elengedhetetlen folyamat előtt még igen komoly akadályok tornyosulnak.

Az SPD történetében első ízben választottak vasárnap női vezetőt, s minden túlzás nélkül megállapíthatjuk: Andrea Nahles egyetlen elődje sem volt annyira nehéz helyzetben, mint amilyenben most ő találja magát pártja élén. Neki kellene megállítania a szociáldemokraták egy éve tartó, a tavaly szeptemberi parlamenti választás után felgyorsult mélyrepülését, egyelőre azonban semmi jele annak, hogy képes lenne új lendületet adni a balközép pártnak. A pártelnök-választáson elért picivel több mint 66 százalékos eredménye eleve óriási csalódás, az SPD illusztris személyiségei legalább 70 százalékban reménykedtek. A kudarccal felérő eredményhez aztán próbáltak jó arcot vágni, azt hangoztatván, hogy a gyengébb eredmény oka: Nahlesnek volt kihívója, amire korábban nemigen volt példa.

Szembe kell azonban nézni a tényekkel: az SPD jelentős bizalmi válságba került. Nem tudja megszólítani a választókat, ami természetesen nem új keletű probléma, nem az év elején lemondott pártelnök, Martin Schulz hibája, még kevésbé Nahlesé. Ám míg a 2013-as választás után is elmaradt az őszinte szembenézés, most sem tartottak igazi, mélyreható lelkiismeret-vizsgálatot a történelmien gyenge tavaly őszi választási szereplés után. A nagykoalícióban, a kormányzati munkában még nehezebb lesz közelebb kerülni a választókhoz, az SPD megújítása így szinte reménytelen vállalkozásnak tűnik.

Az sem éppen Nahles esélyeit növeli, hogy a németek eddig nemigen benne látják az SPD messiását. A Forsa ügynökség felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 13 százaléka szeretné kancellárként látni. Nem túl jó indulását mutatja, hogy ez egyetlen hét alatt két százalékos csökkenésnek felel meg. Csak összehasonlításul: elődjét, Martin Schulzot ugyanannyian látták volna szívesen egy új német kormány élén, mint Angela Merkelt, amikor kancellárjelölt lett, illetve megválasztották az SPD elnökévé. Más kérdés, hogy Schulz sem tudta megállítani az SPD hanyatlását, s a párt népszerűsége tavaly nyár végére már visszasüllyedt a korábbi szintre. Sokat sejtető az is, hogy Nahles a német politikusok rangsorában a nem éppen előkelő 15. helyet foglalja el.

Nahles a ZDF-nek adott interjújában igyekezett olyan benyomást kelteni, hogy érti, miért nem tapasztalható hurrá optimizmus az SPD-nél megválasztása után. „Nyilvánvaló, sokan szkeptikusak még a pártban annak kapcsán, jó döntés született-e. Ám bizonyítani fogom azt, hogy a kormányzás és a megújulás együtt is lehetséges” - fejtette ki.

A legnagyobb kérdés most az, hogy Nahles, aki 2013-2017 között hazája munkaügyi és szociális minisztere volt, miként képzeli el az SPD új alapokra helyezését. Jelenleg három feladatkört kellene egyszerre koordinálnia. Frakcióvezetőként gondoskodnia kell arról, hogy az SPD sikeresen kormányozzon az uniópártokkal. Ugyankkor pártelnökként az a feladata, hogy önálló arculatot adjon a szociáldemokratáknak, ami azt is jelenti, hogy időnként szembe kell mennie a CDU-val. Ez már önmagában olyan ellentmondás, amit nehéz lesz feloldani a választók előtt. Ráadásul még irányítania kell a párt megújulásának folyamatát, ami a pártvezetés és a tagság közötti feszültségek csillapítását feltételezi.

A nagy kérdés az, lesz-e irányváltás a pártban. Nahles közismerten az SPD balszárnyához sorolható, ezért a Balpárt azt reméli, hogy a jövően szorosabb együttműködés alakul ki a két politikai erő között. A Balpárt frakcióvezetője, Dietmar Bartsch a dpa hírügynökségnek elmondta, az a tény, hogy Nahles hitet tett a baloldali értékek mellett, azt is jelzi: több szál köti majd össze a két tömörülést.

Megújulást akarnak
Rendkívül korrekt nyilatkozatot tett Simone Lange, Flensburg polgármestere, aki Nahles ellen indult vasárnap a pártelnök-választáson. Annak a véleményének adott hangot, hogy volt ellenfele jó elnök lesz majd. Ugyanakkor saját 27,6 százalékos eredményét a Neue Osbanrücker Zeitungban úgy értékelte, ez annak a jele, hogy a pártban igazi megújulást akarnak, új arcokkal. Szintén a megújulás fontosságát hangoztatta Kevin Kühnert, az ifjú szociáldemokraták, a Juso vezetője, aki az uniópártokkal való kormányzati együttműködés ellenzőinek szószólója volt.