Előfizetés

Kis cégek országává válunk

Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:20
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Lassan több lesz az egyéni vállalkozó, mint a cég, csakhogy nincs mögöttük tőke, s ez a lánctartozások megugrását okozhatja.

Gomba módra szaporodnak Magyarországon a vállalkozások: tavaly 22 ezerrel nőtt a számuk, így 2017 végére már 1,7 milliónál is több vállalkozás működött – vagyis minden ezer lakosra 176 vállalkozás jutott. A háttérben az egyéni vállalkozók számának jelentős emelkedése áll: ezek mennyisége - igazi hungarikumként - már vetekszik a cégekével. A KSH adatai szerint tavaly 7,2 százalékkal, csaknem 451 ezerre nőtt az egyéni vállalkozók száma, miközben a társas vállalkozásoké 2 százalékkal, 530 ezer alá csökkent. Csupán tavaly több mint 69 ezer egyéni vállalkozást jegyeztek be: kétszer annyit, mint például 2012-ben (csaknem 43 ezret viszont töröltek).

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevezetése, valamint a cégalapítás feltételeinek jogszabályi szigorítása az egyéni vállalkozói forma felé terelik a vállalkozni szándékozókat – magyarázza Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Szerinte azonban ezzel a jelenleginél is elaprózottabb, átláthatatlanabb, és kevéssé versenyképes vállalkozói szféra irányába haladunk, hiszen ha a tendencia folytatódik, egy-két éven belül több lesz az egyéni vállalkozó, mint a cég. Pedig a magyar vállalkozások 98 százaléka már jelenleg is mikrovállalkozás: 10 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, éves árbevételük pedig nem haladja meg a 2 millió eurót. Márpedig tőkeerő nélkül a nemzetközi porondon nehéz labdába rúgni.

Egy katás egyéni vállalkozás elindítása ugyanakkor ma alig egy órába telik és akár elektronikus úton is kezdeményezhető. Maga a működtetés is kevés adminisztrációt igényel, a katás adózás pedig nagyon egyszerű: 12 millió forint árbevételig fixen havi 25 ezer vagy 50 ezer forintot kell befizetni, attól függően, hogy mellékállásban vagy főállásban vállalkozik-e valaki. Ez egy olyan kedvező adózási forma, amely számos céget és munkavállalót a színlelt vállalkozás irányába terel: papíron egyéni vállalkozóként, valójában alkalmazottként dolgozik a munkavállaló – mondja Pertics Richárt. Szintén a vállalkozások számát növeli, hogy sok egyéni vállalkozónak van cége is, sőt, nem ritka a családon belüli 3-4 féle vállalkozási és adózási forma működtetése. A temérdek adójogszabály között ügyeskedve a különböző tevékenységekre igyekeznek mindig a legkedvezőbb cég- és adózási formát bevetni.

Az egyéni vállalkozók számára biztosított egyszerűsített adminisztráció és alacsony költségszint gazdaságösztönző hatású lehet, de éppen ez jelenti a veszélyforrást is – hívja fel a figyelmet az Opten szakértője. Ilyen létszámnál már ugyanis az alacsony transzparenciaszint és tőkeellátottság bizonytalanságot vihet a gazdaságba. Az egyéni vállalkozók felelőségi köre meglehetősen szűk, a cégekkel ellentétben nincs beszámolási kötelezettségük, kevés adatot kell magukról közzé tenniük, és jellemzően nincs mögöttük tőke sem, ami könnyen a lánctartozások megugrásához vezethet.

Pertics Richárd szerint hasonló jelenségnek lehetünk most tanúi, mint amikor a kft.-k alapítását könnyítették meg jelentősen. Ez a cégforma korábban rendkívül népszerű volt, mivel 2007-től mindössze 500 ezer forint törzstőkével lehetett elindítani. Ennek következtében 2014-ig 262 ezer kft alakult meg. A visszaélések visszaszorítása érdekében 2014-ben azonban kötelezővé tették a törzstőke 3 millió forintra emelését (a teljesítésre kettő majd újabb egy év haladékot adtak), a hatás pedig nem maradt el. A KSH adatai szerint a társas vállalkozások száma tavaly 11 ezerrel csökkent, elsősorban azok derékhadát kitevő kft.-k számának 1,5 százalékos visszaesése miatt.

Miközben azonban az egyik oldalon szigorú feltételeket írnak elő, a másik oldalon jelentős könnyítéseket adnak, így pedig az eddig legalább valamelyest átlátható cégek jelentős része átszivárog az egyéni vállalkozás fekete dobozába – fogalmaz Pertics Richárd. A helyzetet csak tovább rontja, hogy a vállalkozások nagy része mindenféle üzleti terv és stratégia nélkül indul el, majd több mint felük öt éven belül meg is szűnik. Az pedig még a tőkeerősebb cégek számára is probléma, hogy üzleti partnereik 10 százaléka évente kicserélődik.

Az Opten szakértője szerint ezért egy egészségesebb cégstruktúra – a jelenleginél jóval több közepes és nagyvállalkozás – kialakítása mellett a vállalkozók oktatása, a felelős cégirányítás, a vállalkozói kultúra és etika fejlesztése is fontos volna.

Vállalkozó szellemű oktatók
Az oktatás, a pénzügy és a mezőgazdaság területén kétszer-háromszor több egyéni vállalkozó működik, mint cég – derül ki az Opten összesítéséből.
Az oktatásban például több mint 29 ezer egyéni vállalkozó tevékenykedik, és csupán 10 633 cég. A legtöbb egyéni vállalkozó – több mint 68 ezer - ugyanakkor a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban, illetve az építőiparban – több mint 44 ezer – működik, ezekben az iparágakban azonban a cégek száma is magas: csaknem 87 ezer, illetve több mint 49 ezer.
A legkevesebb egyéni vállalkozó a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén tevékenykedik: ők mindössze 29-en vannak.

312,52 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.04.23. 22:20
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfőn.

Este hét óra körül az eurót 312,52 forinton, a dollárt 255,84 forinton, a svájci frankot 261,57 forinton, a japán jent pedig 2,3552 forinton jegyezték.

A pénteki záráshoz képest az euró 0,54 százalékkal, a dollár 1,14 százalékkal, a frank 0,82 százalékkal, a jen pedig 0,23 százalékkal erősödött a forinttal szemben.

Az euró 1,2214 dolláron forgott este, napi szinten 0,60 százalékkal gyengült. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,2210, a legmagasabb pedig 1,2290 dollár volt.

A svájci frankhoz képest 0,24 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1949 frankon jegyezték.

Egy dollárért 0,9783 frankot kértek, 0,36 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,92 százalékkal drágult a dollár, 108,65 jent adtak egy dollárért hétfő este.

142 éves melegrekord dőlt meg

Publikálás dátuma
2018.04.23. 21:39
Shutterstock illusztráció
Száznegyvenkét éves melegrekord dőlt meg hétfőn Budapesten - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

Mint írták, eddig 1876-ban volt a legmelegebb a fővárosban ezen a napon. Akkor Krisztinavárosban 29 Celsius-fokot mértek. Most ennél is melegebb volt Újpesten, az új április 23-ai fővárosi maximumhőmérsékleti rekord 29,3 fok lett.

Az előrejelzés szerint egy gyenge hidegfront hatására kissé hűvösebb, nedvesebb légtömegek áramlanak a Kárpát-medencébe és egyre többfelé kell számítani záporok, illetve zivatarok kialakulására. Az átmeneti enyhülés után viszont ismét visszatérnek a 25 fok körüli maximumok.