Megkésett faldöntés

Publikálás dátuma
2018.04.23 22:00
Forrás: Facebook/Burány Sándor
Fotó: /
Ami a választás előtt nem ment, az a Fidesz-kétharmad után sikerült: "konstruktív" tárgyaláson van túl az LMP, a DK, a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd.

Egy fal dőlt le azzal, hogy az országgyűlés ellenzéki pártjai egyeztettek egymással a jövőbeli ellenzéki munkáról – így vélekedett Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miután pártja kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek a Jobbik, az MSZP, az LMP, a DK és a Párbeszéd politikusai. Érdemes megemlíteni, hogy a szocialisták, az LMP invitálása előtt, keddre javasoltak hasonló egyeztetést, de ahogy Tóth Bertalan frakcióvezető a minap a Népszavának elmondta, „mindegy mikor van, mi ott leszünk.”

A megbeszélésről Szél Bernadett részleteket nem árult el, mert szerinte így jobb eséllyel valósulhatnak meg az elhangzott javaslatok. – A tárgyalás konstruktív volt, és a jövőben több egyeztetést tartunk majd, hogy minél eredményesebben dolgozhassunk a választókért – fogalmazott a társelnök.

Szabó Tímea, a Párbeszéd Óbudán egyéniben mandátumot szerzett társelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a tárgyalásokat már ma folytatják. Vadai Ágnes, a DK alelnöke azt mondta: pártja több javaslattal érkezett az egyeztetésre, de megállapodtak arról, hogy amíg nincs döntés azokról, addig nem is beszélnek elképzeléseikről a nyilvánosság előtt.

– Mindannyian arra készülünk, hogy kedd reggel a Fidesz közreműködésével elkezdődik az a közös egyeztetés, amely a parlament alakuló ülésének előkészítéséről szól. A hétfői tárgyalás az előkészítést megelőző beszélgetés volt – tájékoztatta lapunkat Varju László, aki szintén részt vett az egyeztetésen. A DK alelnöke úgy vélte: a teljes ellenzéknek adnia kell egy választ, a szerinte választási csalás miatt előállt helyzetre. – Konstruktív megbeszélésen vagyunk túl, biztos vagyok benne, hogy lesz válaszunk – mondta a politikus.

A Jobbikot Farkas Gergely képviselte az egyeztetésen, az országgyűlési képviselő lapunknak csak annyit mondott: tartja magát a megbeszéltekhez, így részletekről nem beszél.

Hogy miről beszélget az LMP-vel, a DK-val és a Jobbikkal, azt az MSZP frakcióvezetője egyelőre szintén nem akarta elárulni. Tóth Bertalan maradt annál a hivatalos formulánál, hogy egy konstruktív beszélgetés részese volt, amelyiken az Országgyűlésbeli és a parlamenten kívüli együttműködés is szóba került. Csakhogy a felek abban állapodtak meg, hogy amíg nincs végeleges megállapodás, addig kerülik a nyilvánosságot – magyarázta a diszkréció okát Tóth. Fontos megjegyezni, a négy ellenzéki formációnak muszáj megtalálnia a közös hangot, hiszen célszerű úgy készülni: az alakuló ülés előkészítéseként a Fidesz bejelenti, mely bizottsági helyekre tart igényt, majd az ellenzékre bízza, hogy a fennmaradó pozíciókat a pártjaik osszák el maguk között. Márpedig egy posztosztó iszapbirkózással kezdeni a parlamenti munkát meglehetősen visszás lenne – különösen ilyen „ellenzékváltó” tüntetések idején.

Alakuló ellenzéki frakciók

Csütörtökön és pénteken tartja kétnapos, alakuló frakcióülését Siófokon az LMP – jelentette be Ungár Péter, a párt listán parlamentbe jutott képviselője. A frakció megalakulását követően dönt arról, tagjai közé felveszi-e Szabó Szabolcsot, aki az Együtt színeiben szerzett egyéni mandátumot, és független képviselőként kerül be az alakuló országgyűlésbe. Szabó ugyanakkor továbbra sem tett hivatalos bejelentést arról, hogy melyik frakcióban folytatná a parlamenti munkát. Egy hétvégi blogbejegyzésben utalt arra, hogy az LMP-t választja, azonban ezt lapunknak nem akarta megerősíteni. Egyelőre az sem tudható, ki képviseli az LMP frakciójában a párttal választási szövetségre lépett Új Kezdetet. Gémesi György, aki jogosult a mandátumra ugyanis korábban már bejelentette, megtartja gödöllői polgármesteri tisztségét.

Szűkszavúan beszélt Tóth Bertalan arról a frakciószövetségről, amit az MSZP és a Párbeszéd készül építeni. Az ugyan ismert, hogy a két képviselőcsoport munkáját egy úgynevezett koordinációs irányító testület irányítja majd – és tagja a két frakcióvezető, a testület „feje” pedig Tóth Bertalan. (A Párbeszéd képviselőit Szabó Tímea vezetheti – legalábbis Karácsony Gergely erre utalt tegnap.) Az együttműködés feltételeit írásba foglalják, legkésőbb a héten, így akkor lehet nyilvános, miképp üzemel majd a frakciószövetség.

Amely egyébként nem is létezik, legalábbis a jog, ez esetben a házszabály nem tud ilyen formációról. A frakciószövetség kifejezés ugyanis egy politikai formula, és annyit tesz, hogy két, többé-kevésbé azonos elveket valló képviselőcsoport „kötelékben” repül. Így dolgozik párban a Fidesz és a KDNP: a két képviselőcsoport önálló, de egyeztetik parlamenti akcióikat. Erre készül az MSZP és a Párbeszéd is. Egyrészt ha két frakció fut párhuzamosan, akkor érdemben nagyobb a médiafelület (kétszer annyi vezérszónok, napirend előtti felszólalás, interpelláció) jut, illetve anyagilag sem jár rosszabbul a két képviselőcsoport.

Annak, hogy ki melyik frakcióba ül, nincs érdemi akadálya – az alakulóülésig szabadon eldönthetik a honatyák. Egyetlen tilalom köti csak a képviselőket: azonos jelölőszervezet honatyái csak egy frakciót alapíthatnak. Magyarán: az MSZP-Párbeszéd favoritjai létrehozhatnak egy szocialista, illetve egy párbeszédes képviselőcsoportot, de nem gründolhatnak sok-sok MSZP-frakciót. (Ugyanis ha ez a korlátozás nem élne, akkor – mivel anyagilag érdemben több forrást jelent – sok-sok ötfős minifrakció népesítené be a Tisztelt Házat: szélsőséges példaként a Fidesz és a KDNP 26 képviselőcsoport szövetségével biztosítaná a kormányzást.)

Közben meglett az első hivatalos jelentkező az MSZP elnöki posztjára: Bródy Gábor, a párt választmányának tagja hétfőn lapunkhoz is eljuttatott közleményben tudatta, elindul a tisztségért.

Két frakció, dupla esély
Forrás: Facebook

Forrás: Facebook

Burány Sándor szerint a frakciószövetséggel több lehetőséghez jutnak a parlamentben. Ez azért fontos, hogy az MSZP kispesti szervezetének elnökeként, alapítóként, az MSZP-s identitásomat ne kelljen feladni – mondja politikus, aki a Párbeszéd-frakció tagjaként dolgozik majd az országgyűlésben.
- Miért vállalta MSZP-alapítóként, hogy átül a Párbeszéd-frakciójába?
- Az előzetes beszélgetésekben és vitákban folyamatosan azt az álláspontot képviseltem, hogy politikailag optimálisabb, ha két frakció van, hiszen ez több megszólalási lehetőséget jelent, mint egynél. Az ugyanakkor fontos volt, hogy az MSZP kispesti szervezetének elnökeként, alapítóként, az MSZP-s identitásomat ne kelljen feladni. Mivel a mostani helyzet ezt lehetővé teszi, szívesen vállalom, hogy a Párbeszéd-frakció tagjaként mondom el az álláspontomat az országgyűlésben.
- Megirigyelték a Fidesz és a KDNP konstrukcióját?
- Miért adjuk meg a Fidesz-KDNP pártszövetségnek azt a helyzeti előnyt, hogy ha Orbán Viktor beszél a parlamentben, akkor ők kétszer reagálhatnak rá, miközben egy MSZP-Párbeszéd frakció csak egyszer tehetné? Logikus volt, hogy mi ugyanazokkal a jogi konstrukciókkal éljünk, mint a Fidesz-KDNP, azaz megduplázzuk a reagálási lehetőségünket.
- Találkozott már az új frakciótársaival?
- Még nem volt külön Párbeszéd megbeszélés. Egyelőre a választmányi döntést fogjuk frakció döntéssé alakítani, és a frakciók között is létrehozni azt a megállapodást, amely biztosítja a szövetség közös, hatékony fellépését.
- A T. Ház állapotát ismerve a hatékonyabb parlamenti munka nem elég az ellenzéki sikerhez.
- A frakcióülésen felvetettem azt is, hogy létre kell hozni egy ellenzéki-, egy civil-, egy szakszervezeti és egy független, ellenzéki polgármesterekből álló kerekasztalt. Akkor tudunk eredményt elérni, ha a parlamenten belüli és kívüli ellenzék egymásra talál végre, mert egyenként mindannyiunkkal elbánik az Orbán-rendszer. Erre hétfőn tettük meg a kezdő lépéseket, Karácsony Gergely és Tóth Bertalan bejelentette, hogy ellenzéki kerekasztalt hoznánk létre – a többi már nem rajtunk múlik. Annak nincs értelme, hogy az ellenzéki pártok továbbra is egymással akarnak versenyezni, ha emiatt nem jön létre az egységes ellenzéki fellépés a NER lebontásához, akkor mindnyájan megyünk a levesbe. - Z.Á. 

2018.04.23 22:00

Cáfolja a kormány érvelését gender-ügyben a CEU rektorhelyettese

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavaly végzett felmérésük eredményét ismertette a Facebook-oldalán Fodor Éva.
„Karrier lehetőségek társadalmi nemek tudománya diplomával” – címmel tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese – szúrta ki a hvg.hu. Fodor Éva a posztban kiemelte: a CEU „Társadalmi Nemek Tudománya” tanszéke elvégzése után a hallgatók előtt számos álláslehetőség áll, a tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni.  Mint írta, a legtöbb diák továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris „gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésük 398 volt diák adataira alapul.  
„Volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb.”
– hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban közölte: a „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, a szak gazdasági szempontból nem racionális, „így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
2018.08.14 10:45
Frissítve: 2018.08.14 11:10

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31