Bűzös gázt észleltek az óriásbolygó légkörében

Publikálás dátuma
2018.04.24 16:09
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt: a körülötte lévő felhőket hidrogén-szulfid alkotja, amely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza.

Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A bűzös gázt magasan az óriásbolygó felhőinek tetején észlelték. A felismerés új fényt vethet arra, hogyan formálódtak a Naprendszer külső bolygói. A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban publikálták. Korábbi teleszkópos vizsgálatok és a Voyager 2 űrszonda kutatásai ellenére sem volt biztos, miből áll össze az Uránusz légköre. A tudósok régóta próbálják kideríteni, hogy hidrogén-szulfid (H2S) vagy ammónia (NH3) dominál-e a jégóriás felhőtakarójában, eddig azonban nem sikerült határozott bizonyítékot találni egyik feltételezésre sem. A hawaii Mauna Kea hegycsúcson üzemelő nyolcméteres Északi Gemini-teleszkóp közeli infravörös tartományban működő spektroszkópjával (NIFS) végeztek méréseket.

Az eszköz az Uránusz infravörös fényét alkotóelemeire bontotta, aminek révén a kutatók megismerhették a bolygó légkörének alkotórészeit. Az Uránusszal ellentétben a Jupiternek és a Szaturnusznak a felső légkörben lévő felhői ammóniajégből állnak. A kutatók szerint ezek a légköri összetételbeli különbségek új fényt vetnek a bolygók kialakulására és történetére. Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem kutatója szerint ezek a különbségek valószínűleg ezeknek a világoknak már a korai életszakaszában alakultak ki. Mint kifejtette, ezeknek a bolygóknak az atmoszférájában lévő különböző gázok egyensúlyát feltehetően azok a körülmények alakították, amelyek a korai Naprendszerben a planéták kialakulásakor uralkodtak. Fletcher szerint ha egy felhő kondenzálódás révén formálódik, a felhőképző gázt mélyen a belsejében zárja el, elrejtve egy olyan szint alá, ahol a teleszkópok már nem képesek észlelni. "Csak egy nagyon kis mennyiség marad a felhők felett páraként... és ezért akkora kihívás észlelni ammónia és hidrogén-szulfid jeleit az Uránusz felhőtakarója felett" - mondta.

"A Gemini kiváló adottságai azonban biztosították az áttörést" - tette hozzá. Glenn Orton, a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumának (JPL) munkatársa szerint erős volt a gyanújuk, hogy hidrogén-szulfid van az Uránusz légkörében, eddig azonban nem sikerült bizonyítaniuk a megfelelő eszköz hiányában. Patrick Irwin, az Oxford Egyetem munkatársa szerint "ha egy szerencsétlen embernek valaha át kellene haladnia az Uránusz felhőin, nagyon kellemetlen és bűzös körülményekkel találkozna. De a többnyire hidrogén, hélium és metán alkotta mínusz 200 Celsius-fokos légkör már jóval azelőtt megtenné hatását, hogy az ember megérezné a szagot".

Szerző
Témák
Uránusz
2018.04.24 16:09

Stroke-os betegek gyógyulását segítheti egy magyar fejlesztés

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását.
Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora az M1 szombati műsorában elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik.
"Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti."
Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. 
"Ezek a hatóanyagok, amiket most fejlesztünk, alkalmasak arra, hogy szabályozzák az idegsejtek nyúlványnövekedését és újra kapcsolódni tudjanak, de ugyanezek a molekulák alkalmasak arra is, hogy az eret elzáró simaizom sejteket relaxálják, és újra lehetővé tegyék, hogy a véráram elinduljon a sérült agyi területen. Így a regenerációt elő tudják segíteni az idegsejteknél és a véráramot is helyre tudják tenni."
Málnási Csizmadia András elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert fedezte fel, izolálta és jellemezte az első motorfehérjét, amely az izmok működtetéséért felelős. Azonban csupán mintegy 20 évvel ezelőtt fedezték fel azt, hogy a szervezetben nagyon sok ilyen motorfehérje található, amelyek sokféle funkcióért, például sejtmozgásokért, sejtfeszüléséért vagy az idegi regenerációért felelősek.
"Ezek különböző típusú motorfehérjék, ezért különböző típusú gyógyszerszerű hatóanyagokat tudunk kifejleszteni és előállítani belőlük. Mi az agyi motorfehérjékre fejlesztettünk hatóanyagokat"
Gyimesi Máté elmondta, hogy a kutatás egyelőre az állatkísérletek szakaszában van, és az eredmények azt mutatják, hogy a motoros funkciókat képesek javítani ezek a hatóanyagok a stroke után. Jelenleg azt vizsgálják, hogy hogy a véráram hogyan áll vissza az agyban egy agyvérzés után. 
Málnási Csizmadia András kifejtette, hogy a stroke utáni regenerációban még nagyon hiányzik egy olyan hatóanyag, amely segíti a gyógyulást. A szakemberek kísérletei arra irányulnak, hogy a stroke-on átesett betegek egy speciális hatóanyaggal gyorsítani tudják az agy regenerációját a vérrög műtéti úton történő eltávolítása után. Jelenleg külföldi kollaborációval főemlősökön tervezik a kísérletek folytatását, ha ezek sikeresek lesznek, néhány éven belül már a humán vizsgálatok is elkezdődhetnek. 
Témák
Stroke
2018.12.18 21:05

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26