Fővárosi Közgyűlés: megszavazták a taxi-drágulást

Publikálás dátuma
2018.04.25 13:30
A Fővárosi Közgyűlés ülése - éppen Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke beszél. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: /
A Fővárosi Közgyűlés szerdán reggel 9-től ülésezik a Városháza Dísztermében. Több mint 50 napirendi pontról tárgyalnak - a lényegesebbekről beszámolunk.

A közgyűlés kezdete előtt lemondott XV. kerületi polgármesteri tisztségéről Hajdu László, aki a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjeként a májusban megalakuló Országgyűlésben folytatja munkáját - számol be az MTI. Ideiglenesen Németh Angéla alpolgármester veszi át a városrész irányítását, aki a DK reményei szerint az utódlásról döntő időközi választáson is indul.

A 3-as metróvonal felújításával kapcsolatban több állomás speciális akadálymentesítéséről döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A vonal 20 állomása közül 18 akadálymentesen megközelíthető lesz. Az MSZP örül: Horváth Csaba szerint ha a budapestiek a Római-part árvízvédelme ügyében is képesek hasonlóan fellépni, akkor megakadályozhatják a város vezetői által támogatott mobilgát megépítését.

Megszavazták a taxis tarifaemelést

Július elejétől drágul a taxizás: a 450 forintos alapdíj 700 forintra nő, a kilométerdíj 20 forinttal a várakozási díj pedig percenként öt forinttal kerül majd többe.

Mélyebbre kell tehát nyúlni a zsebébe annak, aki taxizni akar a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén 18 igen és öt nem szavazattal elfogadta a taxistársaságok által korábban kért tarifaemelést.

Ennek értelmében július elsejétől módosul a 2013-ban rendeletben rögzített, egységes taxis díjszabás. Így a 450 forintos alapdíj jelentősen, 700 forintra nő, a percenkénti várakozási díj 70-ről 75 forintra drágul, míg a taxis díj legfajsúlyosabb eleme, a kilométerdíj 280 -ról 300 forintra nő.

A drágulást a taxistársaságok kezdeményezték korábban. Krisán László a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) napokban lemondott elnöke elmondta: a taxis tarifák 2013-ban megállapított szintje óta jelentősen nőttek a taxisokat terhelő díjtételek, így a gépkocsik műszaki követelményei, a gépkocsik műszaki biztosítása 200 százalékkal nőtt és azóta a plusz online pénztárgép költségei is a taxisokat terheli.

A tarifatételek emelését még januárban a City Taxi Fuvarszervező szövetkezet kezdeményezte. A érvelésük szerint 2013 óta 170-240 százalékkal nőttek a különféle biztosítási illetve, szervizdíjaik, továbbá a taxiállomás díja, de az online pénztárgép beszerzése is több mint 100 ezer forintos költség volt a taxisnak, ami mellé fizetni kell a havi 1900 forintos adatkártya díjat.

Krisán László szerint a tarifaemelés összességében 10 százalékos növekedést fog hozni a taxizás fogyasztói költségeiben. Ugyanakkor a taxizás nyereségességének a csökkenése miatt mára egyre kevesebb a taxis, illetve egyre több a várakozási idő.

A vitában az ellenzék részéről Szaniszló Sándor (MSZP) felhozta, hogy ha ezek az árak mellett ennyire nem éri meg taxizni, akkor kérdéses, hogy miért kellett kiszorítani az uber-t Magyarországról?

Válaszukban a taxistársaságok a közgyűlés előtt felszólaló képviselői felmelegítették az uber kapcsán korábban felhozott érveket: az uberrel szemben nem az árverseny volt a fő szempont, hanem az, a igazságtalan jogi helyzet, hogy az uber úgy versenyzett a taxitársaságokkal, hogy rájuk nem vonatkoztak azok a szigorú elvárások, amelyeknek a taxisoknak kötelezően meg kellett felelni.

A vitában Tarlós István főpolgármester úgy fogalmazott: „majd ha túl drága lesz a tarifa az emberek nem szállnak be a taxiba hanem átszállnak tömegközlekedésre.”

Batka Zoltán

A szerdai ülésen nem tárgyalnak a több kerületet érintő új parkolási fizetőövezetek kialakításáról és a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződésről szóló előterjesztésekről. A téma májusban kerülhet ismét napirendre. A Jobbik különben BKK-bérlettel ingyenesen használható P+R parkolókat kialakítását szorgalmazza az újabb övezetek kijelölése helyett.

Szeptemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd felújítási munkálatai és várhatóan 2021 június végére fejeződnek majd be. A rekonstrukció költsége több mint bruttó 16 milliárd forint. Mint az elfogadott javaslatban olvasható, a Lánchíd felújításához kapcsolódik a várhegyi alagút és a Clark Adám tér felújítása is, de ez - második ütemként - csak a későbbi években, a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén történik majd meg.

Kétmilliárd forintos keretösszeggel pályázatot ír ki kerületi önkormányzatok városrehabilitációs munkáinak támogatására a főváros. A közgyűlés szerdán egyhangúlag döntött a TÉR-KÖZ 2018 pályázat kiírásáról. A pályázat határideje július 4. Az első, 2013-as meghirdetés óta a városrehabilitációra szánt összesen 12,7 milliárd forintnyi fővárosi támogatáshoz csaknem ugyanannyi önerőt biztosítottak a kerületi önkormányzatok - idézi az MTI az elfogadott előterjesztésből.

Az ESMA Reklám Zrt. helyezhet el reklámfelületeket a közvilágítási oszlopokon. Az ESMA ezért öt éven át, évi nettó 60 millió forintot, oszloponként napidíjként pedig nettó 250 forintot fizet majd.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán nyolc új díszpolgári címet adományozott. Elismerést és egymillió forint jutalmat kap Babos Tímea teniszező; Horváth Károly, művésznevén Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar énekes; Horgas Eszter fuvolaművész; Lovász László Széchenyi-nagydíjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Mészöly Kálmán volt válogatott labdarugó és szövetségi kapitány, valamint Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész. A kitüntetés posztumusz díjazottja Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja és Burger Barna fotóművész.

Jóváhagyták a Thália Színház tervezett beruházását. A színház rekonstrukciója 1998-ban fejeződött be, az egykori Mikroszkóp Színpad azonban jelenleg is az 1967-es átépítés műszaki állapotában van. A kormány 985 milliós és a Fővárosi Önkormányzat 400 millió forintos hozzájárulásával 2018 második félévében kezdődhet el a Mikroszínpad a Thália Színház teljes értékű játszóhelyévé, korszerű technikával felszerelt, akadálymentesített, 150 fős nézőterű színházteremmé alakítása. A beruházás része a Thália infrastruktúrájának fejlesztése is.

A közgyűlés elfogadta a Pannon Park projekt idei évre szánt 18,4 milliárd forint összegű támogatási szerződését. A főváros a támogatást a Fővárosi Állat- és Növénykert részére központi irányító szervi támogatásként biztosítja, a Pannon Park projekt megvalósításának kiadásaira folyósítja.

Szerző
2018.04.25 13:30

Sikamlós iskolabezárás Erdőhorvátiban

Publikálás dátuma
2018.08.21 09:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Lakat került egy zempléni református iskolára, a helyiek szerint ennek egy intim webshophoz is köze van.
Vajon azért zárták be az erőhorváti református általános iskolát, mert kevés volt a gyerek, vagy azért, mert az egyik tanárnő nevén potencianövelő krémeket, óvszereket és egyéb intim termékeket reklámozó webshop működött, ez pedig nem tetszett a fenntartó egyháznak. Ám hiába szerették volna eltávolíttatni a „fertőbe tévedt” pedagógust, az igazgató nem volt hajlandó kirúgni az amúgy törvényes vállalkozást tulajdonló alkalmazottat.
Az biztos, hogy lakat került az intézményre, az ott tanuló közel harminc gyereknek új helyet kellett keresni, és munkanélkülivé váltak a tanárok is.
Az is tény, hogy az utóbbi években felére csökkent a gyereklétszám, és ha a református egyház nem veszi át 2015-ben az iskolát, az állam már akkor bezárta volna. A falu szülötte, egy sikeres vállalkozó azonban minden évben adományként biztosította az intézmény fenntartásához szükséges pénzt, évente több mint százmillió forintot. A hivatalos indoklás szerint az iskola azért zárt be, mert a vállalkozó idén szeptembertől már nem vállalta ezt a költséget. A történet szálait bogoztuk a zempléni kis falucskában, és nem volt egyszerű dolgunk. Az első járókelő, akivel találkoztunk, egy nagymama, aki égre emelt tekintettel, borzongva suttogta, hogy február óta ez a történet tartja lázban a falut, akkor pattant ki a „szexbótos sztori”. Ő maga egyébként nem látta a weboldalt, s erkölcsös asszonyként amúgy se nézne meg ilyesmit soha. De a gyerekeket meg a szüleiket sajnálja, mert mostantól Tolcsvára vagy Sárospatakra kell utazniuk, ha iskolába akarnak járni, eddig pedig elvoltak a védett környezetben. 
Egy biciklit támasztó asszony szerint az egész ügyet a tantestület egyik tagja „fújta fel”, ő bukkant rá a honlapra, aztán ahelyett, hogy normálisan lerendezték volna az ügyet mondjuk egy értekezleten, még a református egyházközséget vezető presbitériumot is összehívták. A harmadik járókelő éppenséggel az a tanárnő volt, aki a sok vihart kavart oldalt működtető cég tulajdonosa. Vagyis volt, egészen a történet kipattanásáig, mert onnantól kezdve kiszállt a nevén lévő cégből, s még annak székhelyét is másik településre helyezték át. Nyilatkozni nem akart, azt mondta, épp állást keres, s nem szeretné veszélyeztetni azt. 
A falubeliek jó része – hallottuk a helyiektől - döbbenten állt az előtt az ámokfutás előtt, amit ebben az ügyben a református egyházközség, az iskola fenntartója rendezett, és úgy tudjuk, a család is gondolkodott azon, hogy jogi elégtételt vesz a történtekért. A tanárnő nevén volt „ominózius” cég ugyanis nem szexshopot működtet, és a híresztelésekkel ellentétben sem guminőt, sem pedig egyéb szexuális segédeszközt nem árul, hanem internetes marketinggel foglalkozik, többféle terméket népszerűsít a kisállat-felszereléstől a multivitaminokig, s kezelnek online-oldalakat is. Az egyház által kifogásolt oldalon pedig csak olyan termékeket hirdettek, amelyet egy normális drogériában is megtalál bármelyik vásárló: krémeket, gyógynövényeket. Az ügy akkor csúszhatott vakvágányra, amikor – noha a békesség kedvéért kiszállt a vállalkozásból, amelynek csak tulajdonosa volt, nem vállalt benne aktív szerepet –, a presbitérium mégis a tanárnő fejét követelte, s azt, hogy távolítsák el az iskolából. Az igazgatónő azonban nem volt hajlandó ezt levezényelni, az indulatok egyre inkább elfajultak, az iskola fő támogatója pedig, aki maga is tagja a presbitériumnak, végül úgy vágta el a gordiuszi csomót, hogy a gyereklétszám csökkenésére hivatkozva megvonta a támogatást. Az iskola honlapján sajátos búcsúszöveg zárta le az idei tanévet, ami nem egészen azt sugallja, hogy létszámhiány miatt tettek volna lakatot az intézményre. (A szomszédos Komlóskán például mindössze hat gyerekkel működik az általános iskola, a zempléni kis falvakban gyakran vannak kis létszámú vagy összevont osztályok. - a szerk. )
„Eljött az idő, az a pillanat, amit senki se várt, vagyis a búcsúzás ideje. Búcsúzunk iskolánktól, hiszen véget ért története, befejezte, vége. Nincsen rá szó, mily nehéz ez a közösségnek, az egész falunak, a környező településeknek. Lehet, nem volt könnyű az út, sok barátot szereztünk, de annál több ellenséget, akik a jövő, az iskola ellen dolgoztak. Az embert néha megtévesztik egy szép mosollyal, vagy épp a hazugság folytonos ismételgetésével. Egy híres ember a következőket mondta régen: „Egy hazugság, ha elég sokszor mondogatják, igazzá válik.” De már nem számít, kinek milyen szerepe volt ebben a történetben, hiszen a múlton változtatni nem lehet...”
- olvashatók a talányos mondatok.
Szerettük volna megtudni a református egyházközség vezetőjétől, hogy mi volt valójában az iskola bezárásának indoka, Moheb-Ashya Katalin azonban azt mondta, mikor találkoztunk vele, hogy sem ő, sem a presbiterek nem nyilatkoznak. Hiába kerestük a település polgármesterét is, titkárnője információja szerint „épp elvesztette a telefonját”, nem lehet elérni. Az iskolát támogató nagyvállalkozó szülőházába is hasztalan csöngettünk, a helyiek azt mondták, amúgy is kerüli a nyilvánosságot. Elértük viszont Donkó Józsefet, a sárospataki tankerületi központ igazgatóját, aki annyit mondott: a gyerekeket a tolcsvai általános iskola fogadja, szállításukról pedig a tankerület gondoskodik, ám mielőtt a munka nélkül maradt tanárok sorsáról kérdeztük volna, letette a telefont.
2018.08.21 09:00
Frissítve: 2018.08.21 09:00

Hűtlen kezelés – Feljelentik Gulyást, amiért csaknem 3 milliárdot adott a Lukács Cukrászda épületéért

Publikálás dátuma
2018.08.21 08:20
Gulyás Gergely
Fotó: / Tóth Gergő
Az MSZP elnöke szerint a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával.
Két hete hivatalosan is állami kézbe került az az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló épület, amelyben száz éven keresztül a Lukács Cukrászda működött. A Miniszterelnökség közel 3 milliárd forintot fizetett egy svéd multicég magyar leányvállalatának a négyszintes tömbért, amelybe új kormányzati irodákat telepítenek – írja a 24.hu. A portál szerint így jó nyarat zár a svéd milliárdos Olsson családhoz tartozó Stena-Group egyik magyarországi leányvállalata, a Stena Property Kft. ugyanis valószínűleg elég jól járt az üzlettel.

Elővásárlási jog

A háztömböt tíz éve vásárolták fel az akkori budapesti ingatlanpiac sztárcégnek számító ORCO Grouptól, amely A-kategóriás irodákat alakított ki az épület felső szintjein. Az utcafronton 2008-ban még a százéves Lukács Cukrászda üzemelt. A cukrászda időközben bezárt, éveken át üresen kongott a tágas üzlethelyiség, majd eltűntek a 3000 négyzetméteres épület jelentősebb bérlői is. A Stena Property bevételei a 2013-as 100 millió forintos szintről 2017-re kevesebb mint 2 millió forintra apadtak. A kft. tavaly év végén egy ingatlantanácsadóval friss értékbecslést készíttetett a házról, amit a cég 2017-es éves beszámolójában így foglaltak össze: „az értékbecslő által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5 300 000 euró”. Az ingatlan értéke az év elején tehát körülbelül 1,7 milliárd forint körül mozoghatott. Néhány hónappal később viszont már 9 millió euróért (mintegy 2,9 milliárd forintért) adták el. A Stena Property az OTP ingatlancégével, az Inga Kettő Kft.-vel állapodott meg a magasabb árban, mégis a Miniszterelnökség lett a vevő. Az állam úgy került a képbe, hogy január óta az Andrássy út 70. is rajta volt azon a több ezer ingatlant tartalmazó listán, amelynek tételeire az Orbán-kormány örökségvédelmi elővásárlási jogot adott az államnak. Az Andrássy út 70. esetében viszont külön kormánydöntés is született, hogy átcsoportosítsanak 4 milliárd forintot a vételár fedezetére.

A legfőbb ügyészhez fordult Tóth Bertalan

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a napokban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A szocialista politikus szerint irreálisan magasnak tűnik a Stena Property és az Inga Kettő Kft. között kialakított vételár, ezért azt feltételezi, hogy a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával. Tóth szerint a Miniszterelnökségnek fel kellett volna ismernie, hogy a költségvetés lehúzása lehetett az előzetes megállapodás célja. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméter ár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak. Gulyás a portálnak azt mondta, éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház.
2018.08.21 08:20
Frissítve: 2018.08.21 08:24