Lesújtó jelentés a magyar médiahelyzetről (is)

Publikálás dátuma
2018.04.25 14:06
Illusztráció/AFP fotó
A világ egyetlen másik régiójában sem fenyegeti olyan veszély a sajtószabadságot, mint Európában – derül ki a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet jelentéséből.

Az RSF dokumentuma emlékeztet arra, hogy a média egyre erőteljesebben van kitéve „a kormányzatok és vezetők médiaellenes hecckampányának”.

A világ 180 országát vizsgáló jelentés szerint a sajtószabadság tekintetében Magyarország a nem éppen előkelő 73. helyen áll, ezzel két további helyet rontott 2017-hez képest, pedig az akkori 71. helyezés is már kritikusan alacsonynak számított. Az Európai Unió tagországai közül még van ennél is lejjebb: Bulgária a 111. helyen áll. Ám így sem lehetünk büszkék. Olyan államok előznek meg bennünket, mint Szenegál, Tonga, Botswana. Lengyelország is előttünk áll 58. helyével, Horvátország szintén: a 69. helyet foglalja el. Mindent elmond a magyar sajtószabadság helyzetéről, hogy Szerbiában, ahol a sajtó nagyrészt a kormányzati támogatásokból él, alig lemaradva mögöttünk a 76. helyet foglalja el.

A jelentés megállapítja, hogy 2017-ben az Orbán Viktorhoz közel álló üzletemberek újabb médiumokat kaparintottak meg és elűzték a külföldi befektetőket. A dokumentum emlékeztet arra, hogy megszerezték a vidéki napilapokat is. Ugyanakkor – mint az RSF írja – a magyar médiahelyzet ettől függetlenül nem maradt egysíkú, egyes lapok rendszeresen számoltak be a kormányzat korrupciós ügyeiről. A jelentés utal arra, hogy a kormányhoz közeli média migránsellenes és Soros György magyar származású amerikai üzletember ellen uszít. A jelentés szerint a kormány célkeresztjében két médium áll: az RTL Klub, valamint az Index portálja.

Skandinávia különösen békés vidéknek számít a sajtószabadság tekintetében, mivel Norvégia az első, Svédország a második, Finnország pedig a negyedik. Közéjük ékelődik Hollandia harmadik helyével.

A jelentés nem csak Magyarországgal szemben kritikus. Bírálatokat fogalmaz meg a lengyel, a szlovák és a cseh médiahelyzettel kapcsolatban is. Katja Gloger, az RSF elnökségének szóvivője kifejtette, a populisták előretörésének időszakában újságírók ellen uszítani olyan, mintha valaki a tűzzel játszana. „Sajnos ezt a jelenséget mind többször megtapasztalhatjuk az Európai Unió államaiban is” - közölte. Négy európai ország – Málta, Csehország, Szlovákia és Szerbia – még nagyobbat esett a médiahelyzet tekintetben Magyarországnál is, bár Pozsony 27. és Prága 34. helyétől fényévek választanak el. Katja Gloger emlékeztet rá, hogy ezekben az országokban a tulajdonviszonyok révén nehezítik meg a kritikus híradást. Málta esetében valóban súlyos visszaesés tapasztalható: tavaly még a 18. helyen állt, most azonban a 65.

Szerző

Nem bizonyított, hogy Trump összejátszott az oroszokkal elnökké választásakor

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:19
Trump fellélegezhet
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
"A bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban" - ismertette a Mueller-jelentés eredményét az igazságügy-miniszter.
A régóta várt Mueller-jelentés tisztázta Donald Trump amerikai elnököt azok alól a vádak alól, amelyek szerint összejátszott Oroszországgal a 2016-os választás befolyásolása érdekében - tudósít William Barr igazságügy-miniszter vasárnapi bejelentéséről a Washington Times.

"A vizsgálat szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban"
- közölte Barr, majd hozzátette, azt sem derült ki, hogy Trump kampánycsapatából bárki együttműködött volna az oroszokkal, pedig, mint állítja, a másik fél nyitott lett volna erre. Robert Mueller pénteken fejezte be a csaknem kétéves vizsgálatot, majd az ebből készült jelentést átadta az igazságügy-miniszternek, aki most nyilvánosságra hozta a dokumentumnak azt a pontját, amelyre a legtöbben kíváncsiak voltak.

A különleges ügyész azt sem állítja, hogy Trump elkövette az igazságszolgáltatás akadályozása bűncselekményt, de nem is menti fel ez alól.

Meghallgatásra idézik be az amerikai igazságügyi minisztert

Meghallgatásra idézi be William Barr igazságügyi minisztert a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága - jelentette be Jerry Nadler. A bizottság demokrata párti elnöke rögtön azt követően nyilatkozott, hogy a tárcavezető levélben tájékoztatta a törvényhozókat a Mueller-jelentésben foglalt főbb megállapításokról. Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak demokrata párti vezetője már azután, hogy a Mueller-bizottság pénteken átadta a jelentést William Barr miniszternek, közölte: a törvényhozók a kongresszus elé idézhetik meghallgatásra Robert Muellert, a vizsgálóbizottság vezetőjét is.

Frissítve: 2019.03.24 22:05

Románia áthelyezi izraeli követségét Jeruzsálembe (vagy mégsem?)

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:43
Egyre több követője lehet Trump lépésének
Fotó: AFP
Keleti szomszédunk első európai országként jelentette be, hogy - Donald Trump úttörő példáját követve - átköltözteti diplomáciai képviseletét Tel-Avivból.
Viorica Dancila román kormányfő vasárnap Washingtonban bejelentette, országa áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe - adta hírül az MTI. Dancila az Egyesült Államok legbefolyásosabb Izrael-barát lobbija, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött három napos tanácskozásán vesz részt. A román politikus az elsők között mondott beszédet a zárt körű tanácskozáson vasárnap délután.

"Én, Románia miniszterelnöke és a kormány, amelyet irányítok, át fogjuk helyezni nagykövetségünket Jeruzsálembe, Izrael Állam fővárosába" -
fogalmazott a román kormányfő a beszéd sajtóhoz eljuttatott leirata szerint.
Dancila leszögezte azt is: Izrael Állam és a zsidó közösség támogatása Románia részéről "töretlen". "Eltökélt vagyok abban, hogy hozzájáruljak az Izrael és az egész Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Románia "Izrael Állam és a zsidó nép lojális barátja" és és leghűségesebb európai támogatója. Viorica Dancila beszéde előtt Juan Orlando Hernández hondurasi elnök szintén arról beszélt, hogy országa azonnal megnyitja diplomáciai misszióját Jeruzsálemban. Az AIPAC éves politikai konferenciája a lobbiszervezet legnagyobb szabású tanácskozása.
Az idei konferencián szokás szerint rész vesz az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, akit a hét elején a Fehér Házban fogad Donald Trump elnök.
Beszédet mond a rendezvényen Mike Pence amerikai alelnök, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója, akárcsak az amerikai kongresszus vezető politikusai, köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője és Chuck Schumer, a felsőház demokrata párti frakciójának irányítója, valamint több befolyásos amerikai politikus. A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsai bojkottálják a rendezvényt.

Donald Trump amerikai elnök még 2017 decemberében jelentette be, hogy az Egyesült Államok - a világon első országként - a konfliktusgócnak számító Jeruzsálembe viszi nagykövetségét. Erre végül 2018 májusában került sor, akkortájt pedig másodikként Guatemala jelentett be hasonló lépést.
Jelenleg a 88 ország közül, amelyik diplomáciai képviselettel jelen van Izraelben, 86-nak Tel-Avivban és az azt körülvevő metropoliszban van a nagykövetsége.
Románián kívül eddig Honduras és Brazília szánta el magát a közeljövőbeli költözésre.

Az elnöki hivatal szerint még nem született döntés a nagykövetség áthelyezéséről

Tagadta a román elnöki hivatal vasárnap, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését - hívja fel a figyelmet az MTI. Ahogy a fenti cikkünkben is írtuk, Viorica Dancila román miniszterelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnapi rendezvényének vendégeként Washingtonban jelentette be, hogy Románia áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

"Dancila miniszterelnök igyekezett úgy beállítani, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna, és ezért olyasmit jelentett be, amiről nem született döntés" - idézte Klaus Iohannis államfőt az elnöki hivatal közleménye.

A dokumentum szerint a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával - alkotmányos hatáskörének megfelelően - a román államfő fogja meghozni.

Frissítve: 2019.03.24 20:28