Előfizetés

Naponta 6,5 millióan hallgatunk rádiót

Publikálás dátuma
2018.04.25. 14:17
Illusztráció: Kállai Márton
Csaknem hat és félmillióan rádióznak naponta Magyarországon - közölte szerdán az MTI-vel az első negyedéves, egységes rádiós hallgatottságmérési adatok alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A felmérések eredményeiről mostantól az NMHH rendszeresen közzétesz összefoglalókat.

A lakosság 93 százaléka hallgat heti rendszerességgel rádiót, ami több mint 7,7 millió embert jelent. Egy átlagos napot alapul véve a Petőfi rádió 1,8 millió, a Kossuth 1,4 millió, míg a Rádió 1 1,3 millió embert ér el országosan. A Music FM hallgatótábora 685 ezer főre rúgott, a Sláger FM-re 510 ezren hangoltak.

A fővárosban az első negyedévben a vizsgált korosztályba tartozó lakosság 76 százaléka naponta, míg 93 százaléka heti rendszerességgel hallgatott valamilyen rádiót. Az átlagos napi hallgatószám Budapesten a Sláger FM esetében 277 ezer fő volt, ezt a Rádió 1 követte 258 ezer hallgatóval, majd a Music FM 247 ezerrel. További két csatornára voltak kíváncsiak Budapesten 100 ezer főnél többen: a Kossuth Rádióra (165 ezren) és a Petőfi Rádióra (143 ezren) - tudatták.

Mint írták, a felmérések eredményeiről mostantól az NMHH összefoglalókat készít és tesz közzé az nmhh.hu honlap "Kutatások" menüpontjában; a részletesebb tartalmak május 3-tól lesznek elérhetőek a honlapon. Ezek az összefoglaló tanulmányok, amelyeket táblázatok és grafikonok egészítenek ki, bárki számára ingyen elérhetőek, bár a nyilvánosság - ahogyan eddig is - szűkített információkat kap a piaci szereplők gazdasági érdekeinek védelmében.

Lesújtó jelentés a magyar médiahelyzetről (is)

Publikálás dátuma
2018.04.25. 14:06
Illusztráció/AFP fotó
A világ egyetlen másik régiójában sem fenyegeti olyan veszély a sajtószabadságot, mint Európában – derül ki a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet jelentéséből.

Az RSF dokumentuma emlékeztet arra, hogy a média egyre erőteljesebben van kitéve „a kormányzatok és vezetők médiaellenes hecckampányának”.

A világ 180 országát vizsgáló jelentés szerint a sajtószabadság tekintetében Magyarország a nem éppen előkelő 73. helyen áll, ezzel két további helyet rontott 2017-hez képest, pedig az akkori 71. helyezés is már kritikusan alacsonynak számított. Az Európai Unió tagországai közül még van ennél is lejjebb: Bulgária a 111. helyen áll. Ám így sem lehetünk büszkék. Olyan államok előznek meg bennünket, mint Szenegál, Tonga, Botswana. Lengyelország is előttünk áll 58. helyével, Horvátország szintén: a 69. helyet foglalja el. Mindent elmond a magyar sajtószabadság helyzetéről, hogy Szerbiában, ahol a sajtó nagyrészt a kormányzati támogatásokból él, alig lemaradva mögöttünk a 76. helyet foglalja el.

A jelentés megállapítja, hogy 2017-ben az Orbán Viktorhoz közel álló üzletemberek újabb médiumokat kaparintottak meg és elűzték a külföldi befektetőket. A dokumentum emlékeztet arra, hogy megszerezték a vidéki napilapokat is. Ugyanakkor – mint az RSF írja – a magyar médiahelyzet ettől függetlenül nem maradt egysíkú, egyes lapok rendszeresen számoltak be a kormányzat korrupciós ügyeiről. A jelentés utal arra, hogy a kormányhoz közeli média migránsellenes és Soros György magyar származású amerikai üzletember ellen uszít. A jelentés szerint a kormány célkeresztjében két médium áll: az RTL Klub, valamint az Index portálja.

Skandinávia különösen békés vidéknek számít a sajtószabadság tekintetében, mivel Norvégia az első, Svédország a második, Finnország pedig a negyedik. Közéjük ékelődik Hollandia harmadik helyével.

A jelentés nem csak Magyarországgal szemben kritikus. Bírálatokat fogalmaz meg a lengyel, a szlovák és a cseh médiahelyzettel kapcsolatban is. Katja Gloger, az RSF elnökségének szóvivője kifejtette, a populisták előretörésének időszakában újságírók ellen uszítani olyan, mintha valaki a tűzzel játszana. „Sajnos ezt a jelenséget mind többször megtapasztalhatjuk az Európai Unió államaiban is” - közölte. Négy európai ország – Málta, Csehország, Szlovákia és Szerbia – még nagyobbat esett a médiahelyzet tekintetben Magyarországnál is, bár Pozsony 27. és Prága 34. helyétől fényévek választanak el. Katja Gloger emlékeztet rá, hogy ezekben az országokban a tulajdonviszonyok révén nehezítik meg a kritikus híradást. Málta esetében valóban súlyos visszaesés tapasztalható: tavaly még a 18. helyen állt, most azonban a 65.

Lesújtó jelentés a magyar médiahelyzetről (is)

Publikálás dátuma
2018.04.25. 14:06
Illusztráció/AFP fotó
A világ egyetlen másik régiójában sem fenyegeti olyan veszély a sajtószabadságot, mint Európában – derül ki a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet jelentéséből.

Az RSF dokumentuma emlékeztet arra, hogy a média egyre erőteljesebben van kitéve „a kormányzatok és vezetők médiaellenes hecckampányának”.

A világ 180 országát vizsgáló jelentés szerint a sajtószabadság tekintetében Magyarország a nem éppen előkelő 73. helyen áll, ezzel két további helyet rontott 2017-hez képest, pedig az akkori 71. helyezés is már kritikusan alacsonynak számított. Az Európai Unió tagországai közül még van ennél is lejjebb: Bulgária a 111. helyen áll. Ám így sem lehetünk büszkék. Olyan államok előznek meg bennünket, mint Szenegál, Tonga, Botswana. Lengyelország is előttünk áll 58. helyével, Horvátország szintén: a 69. helyet foglalja el. Mindent elmond a magyar sajtószabadság helyzetéről, hogy Szerbiában, ahol a sajtó nagyrészt a kormányzati támogatásokból él, alig lemaradva mögöttünk a 76. helyet foglalja el.

A jelentés megállapítja, hogy 2017-ben az Orbán Viktorhoz közel álló üzletemberek újabb médiumokat kaparintottak meg és elűzték a külföldi befektetőket. A dokumentum emlékeztet arra, hogy megszerezték a vidéki napilapokat is. Ugyanakkor – mint az RSF írja – a magyar médiahelyzet ettől függetlenül nem maradt egysíkú, egyes lapok rendszeresen számoltak be a kormányzat korrupciós ügyeiről. A jelentés utal arra, hogy a kormányhoz közeli média migránsellenes és Soros György magyar származású amerikai üzletember ellen uszít. A jelentés szerint a kormány célkeresztjében két médium áll: az RTL Klub, valamint az Index portálja.

Skandinávia különösen békés vidéknek számít a sajtószabadság tekintetében, mivel Norvégia az első, Svédország a második, Finnország pedig a negyedik. Közéjük ékelődik Hollandia harmadik helyével.

A jelentés nem csak Magyarországgal szemben kritikus. Bírálatokat fogalmaz meg a lengyel, a szlovák és a cseh médiahelyzettel kapcsolatban is. Katja Gloger, az RSF elnökségének szóvivője kifejtette, a populisták előretörésének időszakában újságírók ellen uszítani olyan, mintha valaki a tűzzel játszana. „Sajnos ezt a jelenséget mind többször megtapasztalhatjuk az Európai Unió államaiban is” - közölte. Négy európai ország – Málta, Csehország, Szlovákia és Szerbia – még nagyobbat esett a médiahelyzet tekintetben Magyarországnál is, bár Pozsony 27. és Prága 34. helyétől fényévek választanak el. Katja Gloger emlékeztet rá, hogy ezekben az országokban a tulajdonviszonyok révén nehezítik meg a kritikus híradást. Málta esetében valóban súlyos visszaesés tapasztalható: tavaly még a 18. helyen állt, most azonban a 65.