Az Európai Bizottságnak (EB) adott igazat Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága szerdán, amikor is jogszerűnek ítélte, hogy az EB felfüggesztette a dohányipari vállalkozásokra, valamint az élelmiszer-üzletláncokra kivetett különadókat. A főként megsemmisítési kereseteket elbíráló luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítélete szerint az Európai Bizottság korábban helyesen következtetett arra, hogy a két ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig Magyarország nem kívánja felfüggeszteni a díjak alkalmazását.
A történet 2015-ig nyúlik vissza, amikor az akkori Orbán-kormány az addig egységesen a bevétel 0,1 százalékában meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti díjat felemelte, és árbevételtől függően 0-6 százalék között sávokat meghatározva kivetette. Az évi 500 milliós árbevétel alatt teljesítő lánc semmit, míg a 300 milliárd forint feletti rész után 6 százalékot fizettek volna a kiskerláncok.
A Bizottság előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára.
Szintén 2015 elején hasonló esettel találkoztak - és panaszoltak be - a dohányipari vállalkozások. A nekik szóló új adót egészségügyi hozzájárulás névvel illette a kormány, és szintén progresszív módon 0,2-2,5 százalékos sávban határozta meg az árbevételhez mért befizetéseket. Azonban a magasztos cél sem hatotta meg a panasz nyomán vizsgálódó EB-t, amelyik megállapította, hogy az új adó progresszivitása, valamint az, hogy az adóalanyok befektetéseit is figyelembe veszik a terhek kiszabásánál, az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül.
A magyar kormány nem fogadta el a Bizottság felfüggesztő határozatát és annak megsemmisítését kérte a bíróságtól. A dolog érdekessége, hogy időközben a EB hivatalosan is lezárta a vizsgálatát a különadók ügyében, azokat jogellenesnek minősítette, s ezeket a határozatokat a kormány nem vitatta és nem támadta meg. Így vélhetően annak sincs különösebb jelentősége, hogy a negyedik Orbán-kormány fellebbez-e a megsemmisítési kérelem elutasítása miatt.