Perelt, de vesztett a kormány különadó-ügyekben

Az Európai Bizottságnak (EB) adott igazat Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága szerdán, amikor is jogszerűnek ítélte, hogy az EB felfüggesztette a dohányipari vállalkozásokra, valamint az élelmiszer-üzletláncokra kivetett különadókat. A főként megsemmisítési kereseteket elbíráló luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítélete szerint az Európai Bizottság korábban helyesen következtetett arra, hogy a két ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig Magyarország nem kívánja felfüggeszteni a díjak alkalmazását.

A történet 2015-ig nyúlik vissza, amikor az akkori Orbán-kormány az addig egységesen a bevétel 0,1 százalékában meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti díjat felemelte, és árbevételtől függően 0-6 százalék között sávokat meghatározva kivetette. Az évi 500 milliós árbevétel alatt teljesítő lánc semmit, míg a 300 milliárd forint feletti rész után 6 százalékot fizettek volna a kiskerláncok.

A Bizottság előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára.

Szintén 2015 elején hasonló esettel találkoztak - és panaszoltak be - a dohányipari vállalkozások. A nekik szóló új adót egészségügyi hozzájárulás névvel illette a kormány, és szintén progresszív módon 0,2-2,5 százalékos sávban határozta meg az árbevételhez mért befizetéseket. Azonban a magasztos cél sem hatotta meg a panasz nyomán vizsgálódó EB-t, amelyik megállapította, hogy az új adó progresszivitása, valamint az, hogy az adóalanyok befektetéseit is figyelembe veszik a terhek kiszabásánál, az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül.

A magyar kormány nem fogadta el a Bizottság felfüggesztő határozatát és annak megsemmisítését kérte a bíróságtól. A dolog érdekessége, hogy időközben a EB hivatalosan is lezárta a vizsgálatát a különadók ügyében, azokat jogellenesnek minősítette, s ezeket a határozatokat a kormány nem vitatta és nem támadta meg. Így vélhetően annak sincs különösebb jelentősége, hogy a negyedik Orbán-kormány fellebbez-e a megsemmisítési kérelem elutasítása miatt.

Szerző
2018.04.25 14:30

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25