Perelt, de vesztett a kormány különadó-ügyekben

Az Európai Bizottságnak (EB) adott igazat Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága szerdán, amikor is jogszerűnek ítélte, hogy az EB felfüggesztette a dohányipari vállalkozásokra, valamint az élelmiszer-üzletláncokra kivetett különadókat. A főként megsemmisítési kereseteket elbíráló luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítélete szerint az Európai Bizottság korábban helyesen következtetett arra, hogy a két ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig Magyarország nem kívánja felfüggeszteni a díjak alkalmazását.

A történet 2015-ig nyúlik vissza, amikor az akkori Orbán-kormány az addig egységesen a bevétel 0,1 százalékában meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti díjat felemelte, és árbevételtől függően 0-6 százalék között sávokat meghatározva kivetette. Az évi 500 milliós árbevétel alatt teljesítő lánc semmit, míg a 300 milliárd forint feletti rész után 6 százalékot fizettek volna a kiskerláncok.

A Bizottság előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára.

Szintén 2015 elején hasonló esettel találkoztak - és panaszoltak be - a dohányipari vállalkozások. A nekik szóló új adót egészségügyi hozzájárulás névvel illette a kormány, és szintén progresszív módon 0,2-2,5 százalékos sávban határozta meg az árbevételhez mért befizetéseket. Azonban a magasztos cél sem hatotta meg a panasz nyomán vizsgálódó EB-t, amelyik megállapította, hogy az új adó progresszivitása, valamint az, hogy az adóalanyok befektetéseit is figyelembe veszik a terhek kiszabásánál, az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül.

A magyar kormány nem fogadta el a Bizottság felfüggesztő határozatát és annak megsemmisítését kérte a bíróságtól. A dolog érdekessége, hogy időközben a EB hivatalosan is lezárta a vizsgálatát a különadók ügyében, azokat jogellenesnek minősítette, s ezeket a határozatokat a kormány nem vitatta és nem támadta meg. Így vélhetően annak sincs különösebb jelentősége, hogy a negyedik Orbán-kormány fellebbez-e a megsemmisítési kérelem elutasítása miatt.

Szerző
2018.04.25 14:30

Még mindig dívik a feketemunka az építőiparban

Publikálás dátuma
2018.08.14 09:00
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Figyelmeztetés helyett már büntettek a munkaügyi ellenőrök. A munkaadók szerint újabban a dolgozók kérik a feketén foglalkoztatást.
Bár a korábbi évekhez képest kevesebb szabálytalan munkáltatót füleltek le a munkaügyi ellenőrök az immár szokásosnak mondható nyári akcióellenőrzés során, a kiszabott munkaügyi bírságok száma több mint a négyszeresére ugrott. Az eddigi figyelmeztetési gyakorlat ugyanis már nem bírt visszatartóerővel. A munkaügyi hatóság 1 037 vállalkozás 3 119 munkavállalóját érintő foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta június-júliusban, különös tekintettel a bejelentés nélküli, színlelt szerződésekre, a munkabérekre vonatkozó szabályok betartására, vagy a pihenőidő biztosítására. A nyári szezon miatt nagyobb figyelmet kapott az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás; de az utazási irodákba, fogászati rendelőkbe, pénzváltókba és szoláriumokba is kimentek az ellenőrök. A hatóság munkatársai a munkáltatók 80 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést, ami a munkavállalók 72 százalékát érintette. Az akcióellenőrzés egyik kiemelt célja a feketefoglalkoztatás feltárása volt; a legtöbb intézkedést emiatt is kellett megtenni. Az ellenőrzésbe vont munkavállalók közül 873 jogviszonya volt rendezetlen. Ők a vizsgált munkavállalók 28 százalékát tették ki, vagyis ez alapján tavalyhoz képest (34 százalék) némileg csökkent a feketefoglalkoztatás, az azt megelőző évekhez képest (21, illetve 25 százalék) viszont nőtt. Ezzel együtt a munkaügyi ellenőrök több mint négyszer annyi munkaügyi bírságot szabtak ki, mint a korábbi években. A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint „a szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy 425 munkaügyi bírság kiszabása várható”. A korábbi években mindössze 100-112 bírságot szabtak ki.  
A szigort azzal indokolják, hogy a gazdasági válság miatt bevezetett - a kis- és középvállalkozások támogatását célzó - enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől a munkáltatókat. „A többség már tudatában volt annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia, és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhettek el a befizetendő adók és járulékok megtakarításával”- olvasható a jelentésben. Emiatt 2018-tól a minimális foglalkoztatási szabály megszegése - a bejelentés elmulasztása - már első esetben is munkaügyi bírságot von maga után, aminek kiszabásával - az eddigi figyelmeztetések helyett - szemmel láthatólag nem is fukarkodtak az ellenőrök. A feketefoglalkoztatás egyébként továbbra is az építőipart érinti a legerőteljesebben - a hatóság a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók 60 százalékát ebben az ágazatban találta –, de jelentős a vendéglátásban és a kereskedelemben is, illetve növekvő arányt mutat a feldolgozóiparban.
Az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók több mint felét foglalkoztatták feketén, ami tavalyhoz képest némi javulás ugyan, de az elmúlt évek tapasztalataihoz képest jelentős emelkedést jelent. Jól jelzi az ágazat „fertőzöttségét”, hogy Tolna megyében valamennyi, az építőipari ágazatban ellenőrzött munkavállaló esetében feketefoglalkoztatást tártak fel.    A munkaügyi ellenőrök ráadásul egyre többször találkoznak úgynevezett „kontár” foglalkoztatóval: Hevesben és a Baranyában ugrásszerűen nő a számuk. Ezekben az esetekben a munkáltató nem rendelkezik vállalkozással - sokszor az építtető tulajdonos nem is tudja, hogy a megbízott szakember nem vállalkozó -, például azért, mert szünetelteti vállalkozását, esetleg kényszertörlésre került, vagy nincs is az adott tevékenységre engedélye. A feketefoglalkoztatás legtipikusabb formája azonban még mindig a munkaviszonyhoz, illetve az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya. A munkáltatók gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság nem szándékos mulasztásból fakad, csak elfelejtették a bejelentést, vagy nem volt rá idejük. Gyakori az is, hogy a könyvelő és a munkáltató egymásra mutogat. A munkavállalók nagy része pedig nincs tisztában a munkajogi szabályokkal, amit könnyen kihasználnak a munkaadók. Persze van, hogy a munkavállaló ismeri az előírásokat, de állását féltve nem mer fellépni.  Új keletű jelenség viszont - a munkáltatók jelzése alapján -, hogy a munkavállalók jelentős része maga kéri a bejelentetlen foglalkoztatást, például azért, mert úgy nem vonják le a banki tartozást vagy a gyerektartást a béréből. A másik ok – főként a fiatalabb munkavállalóknál - , hogy nem bíznak a nyugdíjrendszer jövőjében, ezért inkább most szeretnének magasabb jövedelemre szert tenni.

Győr-Mosonban korrektebbek a munkaadók

Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében az ellenőrzött munkáltatók mindegyikénél találtak valamilyen szabálytalanságot a munkaügyi hatóság munkatársai, Győr-Moson-Sopron megyében viszont csak minden ötödiknél. Vas megyében a munkáltatók fele követett el jogsértést, Hajdú-Bihar megyében 59 százalékuk.  

2018.08.14 09:00
Frissítve: 2018.08.14 09:42

Csak kevés nyugdíjas akar tovább dolgozni

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:30
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
A GKI felmérése szerint 80 százalékuk egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő munkát, 11 százalékuk pedig csak részmunkaidőben dolgozna.
A jövő évtől a nyugdíjasok foglalkoztatásánál a munkáltatói kiadások nagy része eltűnik, csak a 15 százalékos szja-t kell majd megfizetni utánuk, amely kedvezőbb feltételeket nyújt az idősek foglalkoztatásához, mint a tavaly elindult nyugdíjasszövetkezeti rendszer. Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas él, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. A GKI Zrt. által a körükben, 250 fős mintán elvégzett felmérés szerint a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk pedig részmunkaidős állásban helyezkedne el, 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, és mindössze szintén  2 százalékuk választaná a teljes munkaidős foglalkoztatást.  Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók 20 százalékos arányában. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. A legaktívabbak a "fiatalabb" nyugdíjasok, vagyis a 60 év alattiak: kétharmaduk szeretne dolgozni, viszont a teljes nyugdíjas halmazon belül az ő részarányuk csekély. A 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége (60 százaléka) 60 és 70 év közötti.   A kormány egyébként nem csak a nyugdíjasokban látja a munkaerőpiaci helyzet megoldását: a kismamákat is foglalkoztatnák, még ha ennek a feltételei országosan alig adottak. 
Témák
nyugdíjas
2018.08.14 08:30
Frissítve: 2018.08.14 09:07