Elképesztően részletes térkép készült a Tejútrendszerről

Publikálás dátuma
2018.04.25. 18:41
Illusztráció: AFP
A Tejútrendszer egyedülálló pontosságú, mintegy 1,7 milliárd csillag helyét meghatározó atlaszát mutatta be szerdán az Európai Űrügynökség (ESA). Az atlasz a Gaia európai űrtávcső megfigyeléseinek felhasználásával készült el.

A csillagaszat.hu megfogalmazása szerint "elképesztő mennyiségű adat hullik a csillagászok ölébe a több mint másfél milliárd csillagról, és ezzel a Tejútrendszer megismerésének új korszaka kezdődik." 

Az adatok révén a csillagászok példátlan precizitással elkészítik a galaxis szerkezetének háromdimenziós, valaha megalkotott legrészletesebb térképét, amely várhatóan a 2020-as évek elejére készül el - idézi az MTI a kutatásban résztvevő University College London (UCL) honlapját. A szerdán bemutatott eredmények alapot nyújtanak a csillagászat szinte valamennyi ágának kutatásaihoz. Segíthet megérteni, hogyan formálódott a Naprendszer, hogyan állt össze a Tejútrendszer, hol van a galaxisban a sötét anyag. 

"A Gaia segítségével vizsgáljuk a Tejútrendszert csillagról csillagra - hol születtek, hogyan formálódtak, milyen a hőmérsékletük és a sugárzási sebességük. Közvetlen bizonyítékot szolgáltat a galaxis forgására és utat nyit további még részletesebb tanulmányok előtt" - mondta Mark Cropper, a UCL Mullard Űrkutatási Laboratóriumának a munkatársa.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az adatgyűjtemény 1,7 milliárd csillagról, kvazárról, aszteroidáról és galaxisról tartalmaz információkat. Ezen belül 1,3 milliárd csillag távolságát, az égbolton való mozgását, fényességét és színét rögzítő adatot, 7 millió csillag sugárzási sebességére vonatkozó adatot, 100 millió csillag stelláris paramétereit, 550 ezer csillagnak az idő előrehaladásával bekövetkező változásait és 14 ezer aszteroida pontos pályaadatait regisztráló adatot tartalmaz. 

A Gaia több száz európai mérnökből és kutatóból álló csapata nem sajátítja ki a megszerzett adathalmazt, hanem mások használatára alkalmas formában dolgozza fel és kalibrálja az adatokat. A szerdán bemutatott adatokat a Gaia 22 hónapon át gyűjtötte. Az űrszonda további 6-7 évnyi működésre elegendő üzemanyaggal rendelkezik, és 10 évig képes dolgozni.  2013. december 19-én történt elindítása óta a Gaia a 100 ezer fényévnyi átmérőjű hatalamas csilalgrendszert kutatja, naponta 50 millió csillag valamennyi adatát rögzíti.

Szerző

Az állatok is szeretik az "esőillatot" - Jó, de mitől van? (videó)

Publikálás dátuma
2018.04.25. 13:45
Illusztráció: AFP
Sokan szeretik a frissítő „zuhé” utáni illatot - vette észre az NLCafé az izgalmas magyarázatot a Techly oldalán.
Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Az 1960-as években egy ausztrál és egy brit kutató felfedezte, hogy az illat egy olyan olajból ered, amely az eső hatására szabadul fel a növényekben. A zivatar előtti magas páratartalom miatt a talaj pórusai megtöltődnek vízzel, ami körbeveszi és a levegőbe „repíti” a keletkező olajat.

A „sárgás” olajat mesterséges körülmények között is elő lehet állítani, és a kutatók egy, 1964-ben, a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban petrichor néven – a petra, azaz kő és az ichor, azaz a görög istenek vére kifejezésből eredően – írnak róla. A következő vizsgálatukkal azt bizonyították be, hogy a petrichor lassítja a csírázást, hogy megakadályozza, hogy a növény kedvezőtlen körülmények között nőjön.

Nemrég a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói nagy sebességű kamerákkal felvették a petrichor levegőbe jutását. A videón látszik, hogy amikor egy esőcsepp pórusos felületet ér, az apró légbuborékok úgy csapódnak le, mint a pezsgőspohárban a felfelé lendülő buborékok, hogy aztán a magasban megrepedjenek és elárasszák a levegőt.

Szerző

Bay Zoltán-emlékkiállítás nyílt a Csodák Palotájában

Publikálás dátuma
2018.04.25. 13:29
Forrás: CSP/Facebook

A világhírű professzorról elnevezett kutatóközpont megalapításának 25 évfordulója alkalmából, valamint a tudós munkássága előtt tisztelegve Bay Zoltán-emlékkiállítás nyílt a Csodák Palotája (Csopa) Tudósok Csarnoka nevű termében. "Bay Zoltán neve összefort a magyar tudással, a legmagasabb szintű kutatói minőséggel" - emelte ki Grasseli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezető igazgatója a tárlat szerdai megnyitóján. Felidézte, hogy Európában a Bay Zoltán által először sikeresen elvégzett Hold-radar kísérlet a magyar űrtevékenység kezdetének, valamint a csillagászat új ága, a radarcsillagászat megszületését is jelentette.

Az egy évig látható tárlaton a tudós életét és munkásságát, találmányait ismerhetik meg a látogatók, valamint kipróbálhatják a magyar fejlesztésű, BayBoy-ra keresztelt, 3D nyomtatással készült irányítható robotot is.(MTI)

Szerző