Elképesztően részletes térkép készült a Tejútrendszerről

Publikálás dátuma
2018.04.25 18:41
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A Tejútrendszer egyedülálló pontosságú, mintegy 1,7 milliárd csillag helyét meghatározó atlaszát mutatta be szerdán az Európai Űrügynökség (ESA). Az atlasz a Gaia európai űrtávcső megfigyeléseinek felhasználásával készült el.

A csillagaszat.hu megfogalmazása szerint "elképesztő mennyiségű adat hullik a csillagászok ölébe a több mint másfél milliárd csillagról, és ezzel a Tejútrendszer megismerésének új korszaka kezdődik." 

Az adatok révén a csillagászok példátlan precizitással elkészítik a galaxis szerkezetének háromdimenziós, valaha megalkotott legrészletesebb térképét, amely várhatóan a 2020-as évek elejére készül el - idézi az MTI a kutatásban résztvevő University College London (UCL) honlapját. A szerdán bemutatott eredmények alapot nyújtanak a csillagászat szinte valamennyi ágának kutatásaihoz. Segíthet megérteni, hogyan formálódott a Naprendszer, hogyan állt össze a Tejútrendszer, hol van a galaxisban a sötét anyag. 

"A Gaia segítségével vizsgáljuk a Tejútrendszert csillagról csillagra - hol születtek, hogyan formálódtak, milyen a hőmérsékletük és a sugárzási sebességük. Közvetlen bizonyítékot szolgáltat a galaxis forgására és utat nyit további még részletesebb tanulmányok előtt" - mondta Mark Cropper, a UCL Mullard Űrkutatási Laboratóriumának a munkatársa.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az adatgyűjtemény 1,7 milliárd csillagról, kvazárról, aszteroidáról és galaxisról tartalmaz információkat. Ezen belül 1,3 milliárd csillag távolságát, az égbolton való mozgását, fényességét és színét rögzítő adatot, 7 millió csillag sugárzási sebességére vonatkozó adatot, 100 millió csillag stelláris paramétereit, 550 ezer csillagnak az idő előrehaladásával bekövetkező változásait és 14 ezer aszteroida pontos pályaadatait regisztráló adatot tartalmaz. 

A Gaia több száz európai mérnökből és kutatóból álló csapata nem sajátítja ki a megszerzett adathalmazt, hanem mások használatára alkalmas formában dolgozza fel és kalibrálja az adatokat. A szerdán bemutatott adatokat a Gaia 22 hónapon át gyűjtötte. Az űrszonda további 6-7 évnyi működésre elegendő üzemanyaggal rendelkezik, és 10 évig képes dolgozni.  2013. december 19-én történt elindítása óta a Gaia a 100 ezer fényévnyi átmérőjű hatalamas csilalgrendszert kutatja, naponta 50 millió csillag valamennyi adatát rögzíti.

Szerző
2018.04.25 18:41

Százötven év alatt felpörgettük a kutyák evolúcióját

Publikálás dátuma
2018.08.20 12:48
Angol bulldog, a célirányos kutyatenyésztés egyik mintapéldánya
Fotó: AFP/ Timothy A. Clary
Közel 400 új kutyafajta jött létre a 19. század vége óta: az új típusok megteremtése rengeteg munkával jár, és sokszor egy élet sem elég hozzá.
Ami a természet csak év-tízezredek alatt tudna véghez vinni, az emberiség mondhatni pillanatokon belül megvalósította: a modern kutyatenyésztés az elmúlt 150 évben csaknem 400 kutyafajtát hozott létre a rendkívül hasznos életmentő kutyáktól a katonai- és rendőrkutyákon keresztül a juhászkutyákon át egészen a társasági kutyákig.  Mi voltunk ezeknek az ebeknek az evolúciós mozgatórugói, mi hoztunk létre őket abból a célból, hogy kényelmesebbé tegyék az életünket, segítsék, vagy éppen könnyebbé tegyék a mindennapjainkat – írja a kutyatenyésztés technikáit és történetét bemutató cikkében a Zoom.
Az emberiség tenyésztői történelme cirka 15 ezer évvel ezelőtt kezdődött a háziasítással. Rögtön érdemes is leszögezni, hogy a domesztikáció nem egyenlő a megszelídítéssel. Mert míg a megszelídítés csupán csak az emberhez való barátságos hozzáállást eredményezi, addig a háziasítás egy kontrollált folyamat. Abból áll, hogy az ember a kutya külső és belső jellemzői alapján szaporítja tovább az állatot egy felügyelt környezetben. A felügyelet alatt pedig nem laboratóriumot értünk, hanem egy helyet, ahol a preferált hím teherbe ejti a preferált nőstényt.
 Később a háziasításból évszázados hagyományokkal rendelkező tenyésztői munka vált, aminek ma 339 (egy másik forrás szerint van az 400 is) kutyafajtát köszönhetünk, amit a Nemzetközi Kinológiai Szövetség a funkciója és a külső jellegzetéssegei alapján tíz csoportba sorol, úgy mint: Tacskók, társasági kutyák, pásztor- és juhászkutyák, agarak, schnauzerek, pinscherek, molosszerek svájci hegyi és pásztorkutyák, terrierek, spitzek és primitív fajták, kopók és rokon fajták, vizslák, szetterek, vízi vadászok, retriverek és kajtatókutyák, agarak. 
Ahhoz, hogy létrehozzunk egy új kutyafajtát, első körben hatalmas elhatározásra, erős fiskális háttérre, valamint egy rendkívül konkrét elképzelésre lesz szükségünk arról, mégis milyen kutyát szeretnénk összedobni. Döntenünk kell a méretéről, a vérmérsékletéről, azaz egy finomabb genetikus Frankensteinné kell válnunk: Választanunk kell, melyek azok a pontos külső és belső jellemvonások, amelyek meghatározzák majd a kutyafajtánkat. Ezek lesznek a kutya úgynevezett standardjai, fenotípusa, ami a kutya genotípusában, azaz genetikai felépítésében is kimutathatóvá kell, hogy váljon. Ezen standardok alapján lesz regisztrálva az eb törzskönyvben is.
Egy új kutyafajta létrehozása és elismertetése a szakértők szerint akár 30 vagy 50 évet is igénybe vehet (egy már létező kutyafajta továbbtenyésztése azért jóval kevesebb idő).
2018.08.20 12:48
Frissítve: 2018.08.20 12:55

Jöhet a lisztérzékenyek kenyere

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Új lehetőségeket tárt fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa.
Az eredmények a csökkent antigén- és allergéntartalmú búzafajták nemesítéséhez visznek közelebb - derült ki a Science Advances-ban közölt tanulmányról szóló MTA közleményből. 
„Ha ismerjük ezeket a fehérjéket, értjük a kenyérbúzára jellemző genetikai változatosságot és a növényre hatást gyakorló környezeti tényezők szerepét, akkor segíteni tudjuk a nemesítőket és az élelmiszeripart olyan élelmiszerek előállításában, amelyeket majd azok is fogyaszthatnak, akiknek egyébként tartózkodniuk kellene a búzaalapú élelmiszerek fogyasztásától”
– mondta Juhász Angéla, a nyugat-ausztráliai Murdoch Egyetem Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kutatója.
A kutatók a vékonybél autoimmun betegsége, a lisztérzékenység (cöliákia), valamint a búzaallergia különböző típusainak genetikai hátterét, kiváltó okait vizsgálták. A búza fogyasztásával, lisztjének belélegzésével kapcsolatos megbetegedések közé tartozik a bőr- és emésztőrendszeri tünetekkel jelentkező ételallergia, a fizikai aktivitást követően fellépő anafilaxia (WDEIA), valamint a pékeket, sütödei dolgozókat érintő pékasztma. A lisztérzékenység és a búzaallergiák jellemzően nem gyógyíthatók: jelenleg az egyetlen jó megoldás a búza-, valamint a rozs- és árpaalapú élelmiszerek kerülése, a gluténmentes táplálkozás.

Nem mindegy, mikor éri hőség a búzát

A magyar, ausztrál, norvég, német és kínai együttműködés keretében készült tanulmány megvalósulásához alapvetően járult hozzá, hogy sikerült teljességében feltárni a búza genetikai állományát. Ez azért is jelentős eredmény, mert a kenyérbúza 17 milliárd bázispárból álló genomja nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé. A kutatást a több mint 2400 tagú Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorcium (IWGSC) irányította.
„Ebben az óriási projektben a búza minőségét elsődlegesen meghatározó tartalékfehérjék és rokon fehérjecsaládjaik azonosításáért voltam felelős. Ezt a referencia genomszekvenciát és az azonosított fehérjecsaládokat használtuk a búza allergénjeinek és a lisztérzékenységgel kapcsolatos fehérjéinek azonosítására és mennyiségének vizsgálatára, különböző környezeti stresszhatások alkalmazása mellett”.
– mondta Juhász Angéla.
A környezeti hatások szerepének feltárása a kutatás másik fontos eredménye. Az egyes fehérjék eltérő mennyiségben termelődnek a búzaszemben.  
„Ha a tenyészidőszak végén hűvösebbre fordul az időjárás, akkor a pékasztmát kiváltó és az ételallergiával kapcsolatos fehérjék koncentrációja megemelkedik. Másfelől, ha a virágzás alatt hőstressz éri a kenyérbúzát, akkor nagyobb mennyiségben fejeződnek ki a cöliákiával és a WDEIA-val kapcsolatos fehérjék.”
Ismerve az immunreaktív fehérjeszakaszok fehérjén belüli pozícióját és az ezen fehérjéket kódoló gének kromoszómán belüli elhelyezkedését, lehetőség nyílik a csökkentett allergén- és antigéntartalmú búzafajták azonosítására, nemesítésére. Így például genomszerkesztési módszerek segítségével célirányosan módosíthatjuk vagy távolíthatjuk el az immunreakciót kiváltó szakaszokat anélkül, hogy megváltoztatnánk a fehérjének a búzanövény élettani folyamataiban vagy a funkcionális tulajdonságaiban betöltött szerepét. A most azonosított fehérjeszakaszokra tervezett genetikai és biokémiai markerek pedig lehetőséget nyújtanak a kedvező összetételű és tulajdonságú fajták szelektálására, a nyersanyag összetételének feldolgozóipari ellenőrzésére – számolt be a lehetőségekről a Murdoch Egyetem és az MTA ATK kutatója
2018.08.20 10:10
Frissítve: 2018.08.20 10:10