Színesen egy nehéz korszakról

Publikálás dátuma
2018.04.27 07:48
Pálhegyi Flóra hangos könyve ugyancsak érdekes kísérlet
Fotó: /
Nőj már fel. Ez a címe annak a kiállításnak, amely tíz ifjú művész alkotásokban megfogalmazott gondolatait mutatja be a felnőtté válásról.

A tinédzserkor látszólag értelmetlen cselekvések sorozata, felnőttként visszatekintve azonban egységes folyamat, amely minden rossz és jó döntéssel előrevitte a személyiség fejlődését. Akár mottója is lehetne ez a mondat annak a kiállításnak, amely még vasárnapig látható az Eleven Blokk kiállítótérben (a XI. kerületi Kende utcában). Tíz ifjú művész alkotásait tették közszemlére. Valamennyien a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanultak, többségük már végzett is és diplomamunkáját mutatja be a tárlaton. Mindannyian azt igyekeztek megfogalmazni: mit jelent a felnőtté válás számukra és úgy általában a fiataloknak. A legkülönbözőbb művészeti munkákkal és design termékekkel adnak választ a kérdésre: mikor válunk felnőtté.

A Belmondo együttesnek néhány éve volt egy sikeres száma, a címe pedig ugyanaz, mint e tárlaté: Nőj már fel! Hogy aztán véletlen-e az egybeesés, vagy szándékos, azt mindenki eldöntheti a tárlaton, amely kétségkívül tehetséges fiatalok elképzeléseiből nyújt válogatást. A már említett dal végül eljut oda, hogy "Nőj már fel, jobban áll, / Ember vagy úgyis, ha fáj, / Hogy felnőttél, végre, hé!". S tulajdonképpen ugyanezt a gondolatot járják körül az immár az iskolapadból kikerült, s a felnőtté válás gondjait megjelenítő kiállítók is.

Átmeneti otthon azoknak, akik jogilag már nem fiatalkorúak, mégsem képesek teljes önállóságra

Átmeneti otthon azoknak, akik jogilag már nem fiatalkorúak, mégsem képesek teljes önállóságra

Donka Panna - akitől a bevezető mondatot is idéztük - egy fotómontázst készített. Mint mesélte, munkája személyes tapasztalaton alapszik. Azt akarta bemutatni, milyen károkat okoznak a teljesíthetetlen elvárások, különösen az átlagosnál érzékenyebb fiúknak. Sorozata majdnem egy éve készült, de éppúgy aktuális, mint volt akkor, és lesz jövőre is. Kokavecz Boglárka is fotóit állította ki. Ezek arról az átmeneti időszakról szólnak, amelyeket a társadalom támaszt a még nem egészen felnőttek, de már nem is gyerekek elé. Azokat az esetlenségeket és bizonytalanságokat mutatja be, amelyek ebben a helyzetben körülveszik a fiatalokat.

Hegyi Olivér is sikerrel jeleníti meg a felnőtté válás bizonytalanságát. A tárlaton látható animációs filmje már több díjat is nyert fesztiválokon. Az alkotó arról beszélt, az ő generációja mintha már felismerte volna szülei példáján, hogy nem feltétlenül kifizetődő elsietni a nagy döntéseket. Ezért meg akarják válogatni, mi az, amivel hosszútávon foglalkozni szeretnének, s ki az, aki mellett igazán el tudják képzelni az egész életüket. Erről szól a film is.

Házak makettje is látható a tárlaton. Ez Kókai Zsófia Ilona diplomamunkája, amelyben gyermekotthonból kikerült fiatal felnőttek sorstörténetét dolgozta fel. Olyan fiataloknak tervezett átmeneti otthont, akik jogilag már nem fiatalkorúak, mégsem képesek teljes önállóságra az élet minden területén. Az otthon és annak működési rendszere - mondta a művész - papíron lehetőséget ad a szorgalmas, lelkes és motivált fiataloknak, hogy legalább olyan körülmények között élhessenek, mint nem hátrányos helyzetű társaik.

A tárgyak fő célja a felhasználók közötti kapcsolatteremtés

A tárgyak fő célja a felhasználók közötti kapcsolatteremtés

Mikus Eliza érdekes formájú kulacsokat tervezett és hozzá saját filozófiát is kidolgozott. Tárgyainak fő célja a felhasználók közötti kapcsolatteremtés. Ez szerinte lehetőséget kínál a közös fejlődésre és problémamegoldásra. Ugyancsak használati tárgyakkal jelentkezett Pákozdi Rebeka: hátizsákokat készített. A rossz tartás és az ehhez kapcsolódó, későbbi mozgásszervi problémák ugyanis - véli - potenciálisan nagyobb százalékban érintik a társadalmat. Olyan merevítővel látta tehát el a hátizsákot, amely segít a helyes tartás kialakításában, vagyis az egészség megőrzésében.

Tillinger Adrienn bútorokat mutat be a tárlaton. Munkájának indító gondolata Mándy Iván: A bútorok című novellaciklusán alapul, mely tárgyakon átszűrt emberi történetek sora. Az ifjú művészt is foglalkoztatja a körülöttünk lévő tárgyak, és az emberek hozzájuk fűződő viszonya. Ennek lenyomatát hordozzák művei.

Ofner Gergő egy klipben igyekezett megfogalmazni válaszát a felnőtté válás alapvető kérdéseire. Nem tartja helyesnek ugyanis, hogy Magyarországon alapvető elvárás, a diák legkésőbb 18 éves koráig döntse el, mivel akar foglalkozni, amikor felnő. A zenékhez készült videói két különböző megoldást próbálnak nyújtani az általános ,,nem tudom" létállapotra.

A merevítő segít a helyes tartás kialakításában, az egészség megőrzésében

A merevítő segít a helyes tartás kialakításában, az egészség megőrzésében

Pálhegyi Flóra hangos könyve ugyancsak érdekes kísérlet. Az alkotó magyarázata szerint a megszokottól eltérő módon figyelt magára és tevékenységeire. Rajzok és kollázsok mellett hangok is belekerültek a könyvbe, amely szerzőjének öt hetét rögzíti. Török Alíz pedig egy társasjátékot mutat be. Mint mondta, munkája egy nagyon komoly önismereti projekt volt. Rengeteg pszichológiai és szociológiai nézőpontot és elméletet vizsgált meg az önismerettel kapcsolatban, s e tudásnak a javát akarta átadni mestermunkájával, amely nem véletlenül lett játék.

A tíz alkotó szavai és kiállított munkái is tükrözik, hogy nincs általános recept a felnőtté válás kezelésére. Viszont az is igaz, hogy a különféle válaszok mind nagyon érdekesek és sokat mondóak is. Érdemes tehát megnézni a tárlatot, vagy legalábbis elgondolkodni a problémán.

2018.04.27 07:48

Cáfolja a kormány érvelését gender-ügyben a CEU rektorhelyettese

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavaly végzett felmérésük eredményét ismertette a Facebook-oldalán Fodor Éva.
„Karrier lehetőségek társadalmi nemek tudománya diplomával” – címmel tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese – szúrta ki a hvg.hu. Fodor Éva a posztban kiemelte: a CEU „Társadalmi Nemek Tudománya” tanszéke elvégzése után a hallgatók előtt számos álláslehetőség áll, a tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni.  Mint írta, a legtöbb diák továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris „gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésük 398 volt diák adataira alapul.  
„Volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb.”
– hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban közölte: a „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, a szak gazdasági szempontból nem racionális, „így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
2018.08.14 10:45
Frissítve: 2018.08.14 11:10

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31