Latolgatások a kórházszövetség kongresszusán

Publikálás dátuma
2018.04.25 21:16
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Fotó: /

A kormányalakítással összefüggő latolgatások nyomták rá a bélyegüket a kórházszövetség 30. jubileumi kongresszusára. Az első egy-másfél napon még érezhetően pozíciót kerestek a kórházi vezetők, majd amikor elterjedt, Kásler Miklós onkológus professzor lehet a humán tárca vezetője, mintha egy intésre mindenki lenyugodott volna, és ismét kórházak napi gondja lett a főszereplő.

Abban pedig a problémák változatlanok: az szakemberhiány, a finanszírozási anomáliák, a magán- és a közellátás tisztázatlan együttélése. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke már a megnyitó előadásában jelezte: a hazai orvosi végzettségűek 12 százaléka dolgozik külföldön, további 16 százalékuk pedig belső pályaelhagyó, azaz olyan, aki gyógyszercégeknél, vagy más cégeknél dolgozik. Orvosnál csak az egyéb egészségügyi szakemberekből van nagyobb hiány. Erről Balogh Zoltán a szakdolgozói kamara elnöke beszélt, aki szerint 2020-ra lesz a mélypontja e jelenségnek, mert
addigra újabb nagy generáció éri el nyugdíj korhatárt. Mindebből az is következik, hogy nem csak a béremelést kell a következő kormányzati ciklusban folytatni, a szakképzést is erősíteni kell.

A szakemberhiány különös módon megoldhatja a struktúra átalakítás körüli feszültségek egy részét – hangzott el az egyik szekcióban. Van olyan kis kórház, amit néhány éve politikai nyomásra nem zárhattak be, ám mostanra az ott dolgozó orvosok átlagéletkora 65 év lett, így amint ők nyugdíjba mennek, nem lesz annyi szakember, hogy megtarthatók legyenek a szolgáltatások. Fiatal orvost pedig lasszóval sem találnak a kisvárosba.

Szerző
2018.04.25 21:16

Meghalt Csík Ágnes

Publikálás dátuma
2018.11.20 16:31

Fotó: Shutterstock/
Hatvanhárom éves korában hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Csík Ágnes kollégánk, az egykori Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, oldalszerkesztő, a Napi Gazdaság szerkesztője, a belőle alakult Magyar Idők olvasó szerkesztője. A gazdasági élet érzékeny hírvadásza, a pénzügyi folyamatok természetének értője és gondos közvetítője volt. Cikkeit és hírmagyarázatait hozzáértése és kapcsolatrendszere tette vállalkozók, vállalatvezetők, bankszakemberek számára nélkülözhetetlenné. Kiemelkedő általános műveltsége, a magyar nyelv és a klasszikus újságírás iránti szeretetteljes alázata képessé tette arra, hogy a lehető legvilágosabban fogalmazza meg az olvasók számára a gazdasági élet sokszor nagyon bonyolult összefüggéseit. Sosem törekedett egyszerűsítésre, mindig gondja volt rá, hogy pontos kérdésekre kapott egyenes válaszok jelenjenek meg az általa szerkesztett újságok lapjain.
Szerző
Témák
gyász
2018.11.20 16:31

Beléptető kapuk lesznek a 4-es metró több állomásán

Publikálás dátuma
2018.11.20 16:15

Fotó: / Kállai Márton
A használat elsődleges feltétele viszont az elektronikus jegyrendszer bevezetése.
Engedélyt kapott a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) beléptető kapuk telepítésére a 4-es metró több állomásán – írja a napi.hu. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozó vasúti közlekedési hatóság
november 8-án kiadta a beléptető kapuk létesítési engedélyét a 4-es metró Kálvin téri és II. János Pál pápa téri állomására a BKK meghatalmazása alapján eljáró pro Montel Zrt-nek. Az elérhető dokumentumok szerint már az Újbuda-központ állomás esetében szeptember óta tart az engedélyezési eljárás, az ügyintézés pedig 4 hónapig tarthat.
Az ITM a napi.hu-val közölte: az M2 metróvonal Kossuth téri állomása esetében hasonló kérelem alapján indult eljárásban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatóságként nem járult hozzá a létesítéshez. Itt az utasforgalom áramlási irányában nem telepíthetők a kapuk addig, amíg nem igazolják az állomás kiüríthetőségének megfelelőségét. A kapuk használatbavételének elsődleges feltétele az elektronikus jegyrendszer bevezetése. Használatbavételi engedély iránti kérelmet még egyik kapu esetében sem nyújtottak be. A BKK szeptemberben azt közölte a portállal, hogy céldátuma sincs a budapesti elektronikus jegyrendszer bevezetésének, jelenleg a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúra telepítése, szoftverfejlesztések, oktatások, illetve tesztelési feladatok elvégzése zajlik. A tervezett 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel 29 buszra és trolibuszra (például a 76-os trolin), valamint a Deák téri metróállomáson és a közvágóhídi (H6-os HÉV) állomáson is lehet találkozni az érvényesítő készülékekkel és a beléptetőkapukkal.
2018.11.20 16:15