Latolgatások a kórházszövetség kongresszusán

Publikálás dátuma
2018.04.25 21:16
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Fotó: /

A kormányalakítással összefüggő latolgatások nyomták rá a bélyegüket a kórházszövetség 30. jubileumi kongresszusára. Az első egy-másfél napon még érezhetően pozíciót kerestek a kórházi vezetők, majd amikor elterjedt, Kásler Miklós onkológus professzor lehet a humán tárca vezetője, mintha egy intésre mindenki lenyugodott volna, és ismét kórházak napi gondja lett a főszereplő.

Abban pedig a problémák változatlanok: az szakemberhiány, a finanszírozási anomáliák, a magán- és a közellátás tisztázatlan együttélése. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke már a megnyitó előadásában jelezte: a hazai orvosi végzettségűek 12 százaléka dolgozik külföldön, további 16 százalékuk pedig belső pályaelhagyó, azaz olyan, aki gyógyszercégeknél, vagy más cégeknél dolgozik. Orvosnál csak az egyéb egészségügyi szakemberekből van nagyobb hiány. Erről Balogh Zoltán a szakdolgozói kamara elnöke beszélt, aki szerint 2020-ra lesz a mélypontja e jelenségnek, mert
addigra újabb nagy generáció éri el nyugdíj korhatárt. Mindebből az is következik, hogy nem csak a béremelést kell a következő kormányzati ciklusban folytatni, a szakképzést is erősíteni kell.

A szakemberhiány különös módon megoldhatja a struktúra átalakítás körüli feszültségek egy részét – hangzott el az egyik szekcióban. Van olyan kis kórház, amit néhány éve politikai nyomásra nem zárhattak be, ám mostanra az ott dolgozó orvosok átlagéletkora 65 év lett, így amint ők nyugdíjba mennek, nem lesz annyi szakember, hogy megtarthatók legyenek a szolgáltatások. Fiatal orvost pedig lasszóval sem találnak a kisvárosba.

Szerző
2018.04.25 21:16

Cáfolja a kormány érvelését gender-ügyben a CEU rektorhelyettese

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavaly végzett felmérésük eredményét ismertette a Facebook-oldalán Fodor Éva.
„Karrier lehetőségek társadalmi nemek tudománya diplomával” – címmel tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese – szúrta ki a hvg.hu. Fodor Éva a posztban kiemelte: a CEU „Társadalmi Nemek Tudománya” tanszéke elvégzése után a hallgatók előtt számos álláslehetőség áll, a tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni.  Mint írta, a legtöbb diák továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris „gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésük 398 volt diák adataira alapul.  
„Volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb.”
– hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban közölte: a „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, a szak gazdasági szempontból nem racionális, „így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
2018.08.14 10:45
Frissítve: 2018.08.14 11:10

Még mindig dívik a feketemunka az építőiparban

Publikálás dátuma
2018.08.14 09:00
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Figyelmeztetés helyett már büntettek a munkaügyi ellenőrök. A munkaadók szerint újabban a dolgozók kérik a feketén foglalkoztatást.
Bár a korábbi évekhez képest kevesebb szabálytalan munkáltatót füleltek le a munkaügyi ellenőrök az immár szokásosnak mondható nyári akcióellenőrzés során, a kiszabott munkaügyi bírságok száma több mint a négyszeresére ugrott. Az eddigi figyelmeztetési gyakorlat ugyanis már nem bírt visszatartóerővel. A munkaügyi hatóság 1 037 vállalkozás 3 119 munkavállalóját érintő foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta június-júliusban, különös tekintettel a bejelentés nélküli, színlelt szerződésekre, a munkabérekre vonatkozó szabályok betartására, vagy a pihenőidő biztosítására. A nyári szezon miatt nagyobb figyelmet kapott az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás; de az utazási irodákba, fogászati rendelőkbe, pénzváltókba és szoláriumokba is kimentek az ellenőrök. A hatóság munkatársai a munkáltatók 80 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést, ami a munkavállalók 72 százalékát érintette. Az akcióellenőrzés egyik kiemelt célja a feketefoglalkoztatás feltárása volt; a legtöbb intézkedést emiatt is kellett megtenni. Az ellenőrzésbe vont munkavállalók közül 873 jogviszonya volt rendezetlen. Ők a vizsgált munkavállalók 28 százalékát tették ki, vagyis ez alapján tavalyhoz képest (34 százalék) némileg csökkent a feketefoglalkoztatás, az azt megelőző évekhez képest (21, illetve 25 százalék) viszont nőtt. Ezzel együtt a munkaügyi ellenőrök több mint négyszer annyi munkaügyi bírságot szabtak ki, mint a korábbi években. A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint „a szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy 425 munkaügyi bírság kiszabása várható”. A korábbi években mindössze 100-112 bírságot szabtak ki.  
A szigort azzal indokolják, hogy a gazdasági válság miatt bevezetett - a kis- és középvállalkozások támogatását célzó - enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől a munkáltatókat. „A többség már tudatában volt annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia, és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhettek el a befizetendő adók és járulékok megtakarításával”- olvasható a jelentésben. Emiatt 2018-tól a minimális foglalkoztatási szabály megszegése - a bejelentés elmulasztása - már első esetben is munkaügyi bírságot von maga után, aminek kiszabásával - az eddigi figyelmeztetések helyett - szemmel láthatólag nem is fukarkodtak az ellenőrök. A feketefoglalkoztatás egyébként továbbra is az építőipart érinti a legerőteljesebben - a hatóság a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók 60 százalékát ebben az ágazatban találta –, de jelentős a vendéglátásban és a kereskedelemben is, illetve növekvő arányt mutat a feldolgozóiparban.
Az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók több mint felét foglalkoztatták feketén, ami tavalyhoz képest némi javulás ugyan, de az elmúlt évek tapasztalataihoz képest jelentős emelkedést jelent. Jól jelzi az ágazat „fertőzöttségét”, hogy Tolna megyében valamennyi, az építőipari ágazatban ellenőrzött munkavállaló esetében feketefoglalkoztatást tártak fel.    A munkaügyi ellenőrök ráadásul egyre többször találkoznak úgynevezett „kontár” foglalkoztatóval: Hevesben és a Baranyában ugrásszerűen nő a számuk. Ezekben az esetekben a munkáltató nem rendelkezik vállalkozással - sokszor az építtető tulajdonos nem is tudja, hogy a megbízott szakember nem vállalkozó -, például azért, mert szünetelteti vállalkozását, esetleg kényszertörlésre került, vagy nincs is az adott tevékenységre engedélye. A feketefoglalkoztatás legtipikusabb formája azonban még mindig a munkaviszonyhoz, illetve az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya. A munkáltatók gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság nem szándékos mulasztásból fakad, csak elfelejtették a bejelentést, vagy nem volt rá idejük. Gyakori az is, hogy a könyvelő és a munkáltató egymásra mutogat. A munkavállalók nagy része pedig nincs tisztában a munkajogi szabályokkal, amit könnyen kihasználnak a munkaadók. Persze van, hogy a munkavállaló ismeri az előírásokat, de állását féltve nem mer fellépni.  Új keletű jelenség viszont - a munkáltatók jelzése alapján -, hogy a munkavállalók jelentős része maga kéri a bejelentetlen foglalkoztatást, például azért, mert úgy nem vonják le a banki tartozást vagy a gyerektartást a béréből. A másik ok – főként a fiatalabb munkavállalóknál - , hogy nem bíznak a nyugdíjrendszer jövőjében, ezért inkább most szeretnének magasabb jövedelemre szert tenni.

Győr-Mosonban korrektebbek a munkaadók

Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében az ellenőrzött munkáltatók mindegyikénél találtak valamilyen szabálytalanságot a munkaügyi hatóság munkatársai, Győr-Moson-Sopron megyében viszont csak minden ötödiknél. Vas megyében a munkáltatók fele követett el jogsértést, Hajdú-Bihar megyében 59 százalékuk.  

2018.08.14 09:00
Frissítve: 2018.08.14 09:42