Előfizetés

A Moszad ölhette meg a Hamász fegyverszakértőjét

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad állhat a palesztin Hamász szervezet egyik fegyverszakértője, Fádi el-Bats minapi malajziai meggyilkolásának hátterében - jelentette csütörtökön a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet.

Nyugati és közel-keleti hírszerző források alapján a The New York Times című amerikai napilap írta meg, hogy el-Batsot, aki a palesztin Gázai övezetet uraló, radikális iszlamista szervezet elektromérnöke és drónszakértője volt, a Moszad széles körű műveletének keretében ölték meg, amelynek célja a Hamász drónszakértőinek felszámolása.

Az amerikai lap értesülését ismertető ynet szerint Bats egy észak-koreai fegyverüzletet is megpróbált nyélbe ütni, amelynek révén fejlett, precíziós fegyvereket juttatott volna el a Hamászhoz a Gázai övezetbe, Malajzia közvetítésével. A készülő üzletet Egyiptom leplezte le azzal, hogy a közelmúltban elfogott egy észak-koreai fegyverszállítmányt, amely lövedékek irányítására alkalmas kommunikációs eszközöket tartalmazott.

A maláj főváros egyetemén oktató Fádi al-Batsra múlt szombaton tíz lövést adtak le motorkerékpáros támadói, a helyszínen meghalt. A gyilkosság gyanúsítottjai elmenekültek a helyszínről, egyiküket sem sikerült kézre keríteni. A palesztin fegyverszakértő ellen végrehajtott akciót a sajtóértesülés szerint Joszi Kohen, a Moszad igazgatója irányította, és célja annak megakadályozása volt, hogy Izrael ellen bevethető fejlett katonai technológiai jusson a palesztin övezetbe.

Izrael tagadja, hogy titkosszolgálata érintett lenne a Bats elleni támadásban. A Kuala Lumpurban agyonlőtt palesztin drónszakértő "nem volt szent", de a Moszadnak nincs köze a meggyilkolásához - jelentette ki még vasárnap Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter. Azt állította, hogy palesztin belső viták miatt végezhettek vele.

A malajziai rendőrség két európai vagy közel-keleti külsejű férfi ellen adott ki körözést. A palesztin mérnök tíz éve élt Kuala Lumpurban, ahol egyetemi oktatói megbízatása mellett egy mecset imámjaként is tevékenykedett.

Földrengést okoztak az atomrobbantások

A legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti telep, a Mantap-hegy gyomrába vájt alagútrendszer nem biztonságos többé, és nem használható további tesztekhez, mert összeomlott az atomrobbantások következtében a felette húzódó hegy, ami miatt figyelni kell az esetleg kiszivárgó radioaktivitást is - derült ki a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem geológusainak tanulmányából.

A dokumentum új megvilágításba helyezheti Kim Dzsong Un észak-koreai vezető múlt pénteken tett bejelentését, miszerint Phenjan felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, továbbá bezárja nukleáris kísérleti telepét.

Az észak-koreai rezsim 2017. szeptember 3-án hajtotta végre legutóbbi - szám szerint hatodik - földfelszín alatti kísérleti robbantását, amelynek becsült ereje 100 kilotonna TNT-nek felelt meg, és tízszer volt erősebb a korábbi tesztekhez felhasznált nukleáris eszközöknél. A kísérletet követő hetekben négy földrengés rázta meg az egyébként ilyen szempontból inaktív térséget. Szakértők már röviddel a tesztet követően úgy vélekedtek, hogy a kommunista állam északkeleti felében lévő telep instabillá vált.

A most közzétett tanulmányhoz felhasznált adatokat a kínai szakemberek a robbantást követően gyűjtötték. A Tien Dongdong, Jao Csiaven és Ven Lianhszing kutatók által készített értekezés szerint a kísérleti atomrobbantást nyolc és fél perccel követő első földmozgás "a nukleáris teszt központja irányába történt helyszíni összeomlás" volt, amelyet sorozatos földrengések követtek.

Az észak-koreai nukleáris kísérleti telepek különös gondot jelentenek a Phenjan szinte egyedüli szövetségesének számító Pekingnek, hiszen a Kilcsuban lévő ilyen létesítmény alig 100 kilométerre van a kínai határtól. A phenjani rezsim kísérleti atomrobbantásai által kiváltott földmozgások kihatással voltak a kínai határtelepülésekre és városokra, ahol iskolákat és irodaházakat kellett evakuálni. A kísérletek emellett olyan félelmeket is gerjesztettek, hogy a szél radioaktiv részecskéket sodorhat Kína felé, bár a helyi hatóságok azt állítják, eddig nem mértek ilyet.

Földrengést okoztak az atomrobbantások

A legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti telep, a Mantap-hegy gyomrába vájt alagútrendszer nem biztonságos többé, és nem használható további tesztekhez, mert összeomlott az atomrobbantások következtében a felette húzódó hegy, ami miatt figyelni kell az esetleg kiszivárgó radioaktivitást is - derült ki a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem geológusainak tanulmányából.

A dokumentum új megvilágításba helyezheti Kim Dzsong Un észak-koreai vezető múlt pénteken tett bejelentését, miszerint Phenjan felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, továbbá bezárja nukleáris kísérleti telepét.

Az észak-koreai rezsim 2017. szeptember 3-án hajtotta végre legutóbbi - szám szerint hatodik - földfelszín alatti kísérleti robbantását, amelynek becsült ereje 100 kilotonna TNT-nek felelt meg, és tízszer volt erősebb a korábbi tesztekhez felhasznált nukleáris eszközöknél. A kísérletet követő hetekben négy földrengés rázta meg az egyébként ilyen szempontból inaktív térséget. Szakértők már röviddel a tesztet követően úgy vélekedtek, hogy a kommunista állam északkeleti felében lévő telep instabillá vált.

A most közzétett tanulmányhoz felhasznált adatokat a kínai szakemberek a robbantást követően gyűjtötték. A Tien Dongdong, Jao Csiaven és Ven Lianhszing kutatók által készített értekezés szerint a kísérleti atomrobbantást nyolc és fél perccel követő első földmozgás "a nukleáris teszt központja irányába történt helyszíni összeomlás" volt, amelyet sorozatos földrengések követtek.

Az észak-koreai nukleáris kísérleti telepek különös gondot jelentenek a Phenjan szinte egyedüli szövetségesének számító Pekingnek, hiszen a Kilcsuban lévő ilyen létesítmény alig 100 kilométerre van a kínai határtól. A phenjani rezsim kísérleti atomrobbantásai által kiváltott földmozgások kihatással voltak a kínai határtelepülésekre és városokra, ahol iskolákat és irodaházakat kellett evakuálni. A kísérletek emellett olyan félelmeket is gerjesztettek, hogy a szél radioaktiv részecskéket sodorhat Kína felé, bár a helyi hatóságok azt állítják, eddig nem mértek ilyet.