Szabálytalanságokat talált az ÁSZ a Magyar Államkincstárnál

Nem biztosította az elszámoltathatóságot a Magyar Államkincstár (MÁK) vezetői irányítási rendszere 2013 és 2015 között, és nem volt megfelelő a vagyongazdálkodási tevékenysége sem - közölte az Állami Számvevőszék főtitkára. A kincstár nem látta el szabályszerűen az informatikai rendszerekkel összefüggő feladatainak egy részét, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium irányító szervi feladatellátása sem volt szabályszerű. Holman Magdolna megjegyezte ugyanakkor: a MÁK pénzügyi gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelt.

Megteszi a szükséges változtatásokat a Magyar Államkincstár (MÁK) annak érdekében, hogy megfeleljen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatainak - közölte a kincstár csütörtökön az MTI-vel.

Szerző
2018.04.26 14:20
Frissítve: 2018.04.26 16:05

Édes élet a fenyőfán

Publikálás dátuma
2018.12.17 10:30

Fotó: / NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Óriási a választék a karácsonyfák elmaradhatatlan díszeiből, a szaloncukrokból. Válogathatunk a néhány száz forintos kimért, vagy előre csomagolt termékektől a több ezer forintosig.
Az ünnepre készülve átlagosan 3,5 ezer tonna szaloncukrot vásárolunk a más országban nem ismert különleges, ehető karácsonyfa díszből. A hazai édességgyártók ugyan kezdeményezték, hogy ezt a speciálisan magyar terméket is nyilvánítsa az agrártárca hungarikummá, de eddig nem jártak sikerrel. A szaloncukorexport gyakorlatilag a környező országok magyar lakta területeire korlátozódik – mondta a Népszavának Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) főtitkára. A szövetség nemrég kutatást végzett a fogyasztók körében, hogy melyik szaloncukor féleségeket keresik a legtöbben. A felmérés tanúsága szerint a karácsonyi szezonális termék legnépszerűbb fajtája továbbra is a zselés szaloncukor, amely a forgalomnak nagyjából a kétharmadát adja. Erről egyébként lapunk munkatársa is meggyőződhetett öt nagy élelmiszerlánc üzleteiben. A zselés alapkínálat mellett az elmúlt időszakban az édességgyártók egyre többféle ízben készítenek szaloncukrot. A szövetség említett tanulmánya szerint a legkeresettebb a mogyorókrémes, a csokoládékrémes, a marcipános, és a kókuszos szaloncukor. A minőségi termékek között azonban olyan különlegességek is kaphatók a nagy élelmiszerláncoknál, mint a kávé, az áfonya, vagy a forralt bor töltelékes karácsonyi édességek. A jelenleg kapható zselés szaloncukroknak már nem sok köze van a 30-40 évvel ezelőtt kapható elődeikhez. A Magyar Élelmiszerkönyv külön soron foglalkozik a szaloncukrok minőségi előírásaival, így például ma már kizárólag csokoládéba mártott terméket lehet piacra dobni, eltűntek a jóval olcsóbb és gyengébb minőségű úgynevezett bevonómasszával gyártott termékek. Érdemes a csomagoláson ellenőrizni, hogy a termék legalább 35 százalékban tartalmaz-e kakaószármazékot, mert csak az számít csokoládénak, amely legalább ekkora arányban tartalmaz ilyen alapanyagot. Akad még gumicukor szaloncukor is, ha valakinek azt szeretne rágni karácsonykor. Különleges igényeket kielégítő termékek is. Vannak a polcokon cukormentes, illetve olyan zselés szaloncukrok is, amelyek 33 százalékban tartalmaznak gyümölcsöt, de a vegán fogyasztók is találnak mindenféle állati terméktől, tehát tejtől, vajtól, egyéb állati zsiradéktól mentes szaloncukrot is. Természetesen ezeknek az édességeknek az ára is különlegesebb az átlag szaloncukrokénál, vagyis drágábbak azoknál. Nem csak a szabályozási környezet miatt hódít a magasabb minőségű, bár emiatt természetesen drágább termékskála, hanem változtak a vásárlói igények is. A szakemberek és fogyasztóvédők arra figyelmeztetnek a nagy karácsonyi szaloncukor vásárlási roham előtt, hogy ne vásároljunk alkalmi árusoktól szaloncukrot akkor sem, ha néhány száz forintért adnak egy kiló édességet. Az ilyen termékek esetében ellenőrizhetetlen a gyártó, a minőség és a termék összetétele is. Ráadásul a nagy élelmiszerláncok szinte mindegyike kínál kimért szaloncukrot is megbízható, ismert hazai és külföldi gyártók termékeiből. Ezek ára 800-1 000 forint között változik, vagyis alig drágábbak, a kockázatos alkalmi vétellel megvásárolható 500-700 forintos édességeknél. Az árak legalább olyan széles skálán mozognak, mint az ízek. Az egyik neves multi magas minőségű termékének kilóját 7 500 forintért adják az egyik belvárosi bevásárló központ árus gondolájánál. Nem sokkal olcsóbbak az általában 30-35 dekagrammos kiszerelésben a polcokon sorakozó termékei, valamint a versenytársak hasonló minőségi szaloncukrai, ha kilóra számítjuk át az árcédulán olvasható számokat. A dolog természetéből adódóan nincsenek pontos számok az illegális szaloncukor piac mértékéről, de az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy nem jelentős. A szövetség előrejelzése szerint az édesipar bevétele a jelenlegi 200 milliárd forintról jövőre akár úgy is emelkedhet, hogy a mennyiség nem nő ezzel arányosan. Ennek oka a termelési költségek növekedése. A munkaerő hiány ezt az ágazatot is érinti és ezért a munkabérek nőnek. A szektor szereplői közül többen vendégmunkásokkal igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiányon. Ugyancsak előtérbe került az automatizálás is, ám a korszerű berendezések költségeit is kénytelenek a gyártók beépíteni a termékeik árába. Jövőre várhatón egy számjegyű áremelkedés várható az édesipari termékek piacán, így 2019. karácsonyán többet kell majd fizetni a szaloncukorért is.

Szaloncukor történelem

A szaloncukor őse a Franciaországban fondant-cukornak nevezett édesség volt. A túltelített cukoroldatból főzéssel készült masszát lehűtötték és már a középkortól fogyasztották. Magyarországra német közvetítéssel a XIX. század ’30-as éveiben, szinte a karácsonyfa állítás szokásával egy időben érkezett a fondant-cukor is, hogy itt azután teljesen „elmagyarosodjon”. Az eredetileg főleg almával, dióval díszített karácsonyfákon hamar megjelentek előbb az arisztokrácia köreiben a házilag készített édességek. Később a nagypolgári otthonok szalonjaiban is elterjedtek, s mivel a karácsonyfát a szalonban állították fel, így kapta a szaloncukor a nevét. A század végén a kézműves termékek mellett a cukrászdákból rendelt, vagy ott megvásárolt szaloncukrok kezdték kiszorítani a házasszonyok készítette édességeket. A csomagolás rojtjait még sokáig kézzel készítették. Főleg vidéken, még néhány évtizede is sok háznál maguk készítették a karácsonyfa édes díszét. Napjainkban mintha kezdene újra divatba jönni a kézműves, illetve házi szaloncukor.

2018.12.17 10:30
Frissítve: 2018.12.17 10:30

Tempósan sorvadnak a nyugdíjak a fizetésekhez képest

Publikálás dátuma
2018.12.17 09:20

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az időskori járandóság romlásáról a kabinet az egyszeri juttatások fényezésével terelte el a figyelmet.
Az elmúlt években a nyugdíjkiadások területén olyan megszorítást szenvedtek el az idős korúak, amire korábban nem volt példa. Jövőre tovább nyílik a szakadék, az átlagnyugdíj már az átlagbér 60 százalékát sem éri el, ráadásul ez a trend folytatódik a következő években is, írja a zoom.hu. Erről a folyamatról az egyszeri juttatások kommunikációjával tereli el a kormány a nyugdíjasok figyelmét. Míg 2014-ben a nettó átlagkereset 155,7 ezer forint volt, addig egy átlagos nyugdíjas 118,4 ezer forintot vehetett kézhez havonta – vagyis az átlagnyugdíjas megkapta a nettó átlagbér 76,1 százalékát (ezt hívják helyettesítési rátának.) Jövőre, a januári emelés után ez a mutató 58 százalék alá csökken. Az elmúlt években ugyanis míg a nettó bérek rég nem látott mértékben emelkedtek, a nyugdíjak épphogy növekedtek – így alakulhatott ki a nagy különbség a bérek és a nyugdíjak között. A változásoknak a nyugdíjemelések inflációhoz rögzítésével ágyazott meg az Orbán-kormány még 2011-ben, amikor megszüntette a nyugdíjak vegyes – bérekhez és inflációhoz egyszerre kötött – emelését. A nyugdíjemelés inflációhoz való kapcsolásával az állam évente több száz milliárd forintos plusz kiadástól szabadult meg – ami évtizedek alatt több ezer milliárd forintot jelent –, ugyanis csak így fenntartó a magyar nyugdíjrendszer 2040-ig, mivel az aktív adófizetők száma folyamatosan csökken. (A nyugdíjba vonulás és nem utolsósorban az egyre jelentősebb kivándorlás miatt az eltartói réteg egyre vékonyodik.) Míg 2019-ben egy nyugdíjasra még három adófizető jut, ez az arány 2046-ra 1:2-re módosul. Így az állam két módon tudja a nyugdíjrendszer kiadásait visszafogni: emeli a nyugdíjkorhatárt és csökkenti a kiadásokat. A nyugdíjkorhatár emelését már a Bajnai-kormány megkezdte, amihez a 2010 utáni Orbán-kormányok sem nyúltak hozzá, sőt a nyugdíjszámítási szabályok miatt még tovább is szigorítottak azon. Ennek ellenére a mai magyar nyugdíjrendszer – jelen körülmények között – valóban csak 2040-ig lesz fenntartható a járulékbevételekből. Ezt követően a nyugdíjak kifizetése egyre nagyobb terhet ró az államra, és plusz adóbevételeket kell majd erre a célra átcsoportosítania. Hacsak nem áll be egy olyan termelékenységi, versenyképességi fordulat a magyar gazdaságban, amely jelentősen megnöveli a nemzeti jövedelmet – probléma viszont, hogy egy ilyen fordulatnak ma még a csíráit sem lehet látni.
2018.12.17 09:20