Minden tizedik magyar gyereket ér valamilyen erőszak

Publikálás dátuma
2018.04.26 16:33
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /
Nyilvánosságra hozta a tavalyi év gyermekjogi szempontból legmeghatározóbb eseményeit bemutató jelentését a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.

A jelentés a gyerekek, a fiatalok jelenlegi helyzetét tükrözi, de jövőképként is értelmezhető: pár évtized múlva a most felnövő korosztály alakítja hétköznapokat. Ezért a jövő társadalomképét nagyban meghatározza, hogy mi történik most a gyerekekkel – írták a jelentés készítői. „Ez már a második ilyen, éves összefoglaló. Az a célunk, hogy növeljük a gyermekjogok ismertségét és a gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet. A 2016-os jelentés videóját több mint százezren látták” - mondta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A gyermekbántalmazás és a fogyatékossággal élő gyerekek mellett a hátrányos megkülönböztetés volt az idei jelentés három témája.

„2017-ben a gyermekbántalmazások területén volt a legtöbb új jogszabály, ennek következtében komolyan szabályozták, hogy milyen büntetést kaphat az, aki gyerek sérelmére például szexuális visszaélést követ el. Tavaly vezették be azt a szabályt is, ami külön kritériumokat fogalmaz meg azokkal szemben, akik gyermekotthont vagy nevelőszülői hálózatot vezetnek, hogy soha többet ne fordulhasson elő olyan visszaélés, ami Bicskén történt” - mondta Gyurkó Szilvia a Népszavának. A gyerekbántalmazások száma még mindig nagyon magas: átlagosan minden tizedik magyar gyereket ér valamilyen erőszak. A gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés a 0-14 éves korosztályban magasabb, mint a 14-18 életkorban, ez azt jelenti a fiatalabb korcsoportban minden hatodik gyerek szexuális erőszak áldozatává válik, az eggyel idősebbek között pedig minden tizedik – ismertette a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„2017-ben Magyarországon 35 ezer volt a fogyatékossággal élő gyerekek száma, tehát többen lettek. Azonban az integrált oktatás továbbra sem elérhető számukra, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskolában nem találkozhatunk fogyatékos gyerekekkel” - mondta Gyurkó Szilvia. Hozzátette, szintén gondot jelent az, hogy ma Magyarországon a gyermekotthonok lakóinak harmada fogyatékossággal él és nagyon kevés az olyan nevelőszülő, aki speciális vagy sajátos nevelési igényű gyerekről tud gondoskodni, a számuk ráadásul 2017-ben 20 százalékkal csökkent, ezzel még kisebb lett az esélye, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek elhagyhassák a gyerekotthont és otthoni körülmények között éljenek, ha a saját családjuk nem gondoskodik róluk.

„A gyerekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés területén belül egyrészt a roma gyerekeket érő iskolai szegregáció kapott nagy figyelmet 2017-ben” - számolt be a jelentést készítő alapítvány kuratóriumának elnöke. Először hozott ítéletet a bíróság arról, hogy egy általános iskola addig nem indíthat új első osztályt, amíg nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy eltűnjön az úgynevezett „c osztályok” rendszere, ahol külön gyűjtik a roma származású gyerekeket. A másik nagy terület a menekült gyerekeket érintő hátrányos megkülönböztetés; 2017-ben úgy módosították a jogszabályt, hogy a 14-18 év közötti menedéket kérő gyerekek már nem élvezik a gyermekvédelmi törvény védelmét, őket is a tranzitzónában, a felnőttekkel együtt helyezik el – mondta Gyurkó Szilvia.

További – megdöbbentő - számok és tények 2017-ből:

  • Minden harmadik gyereket anyagi helyzete miatt emeltek ki a családjából.

  • 400 százalékkal nőtt a gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról szóló médiamegjelenések száma.

  •  2017-ben 232 gyerek egyedül és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt menedéket kérve.

  • Minden ötödik gimnazista és minden második szakmunkástanuló soha nem olvas.

  • 62 százalékos a különbség a fővárosi és a vidéki gyerekek gimnáziumi teljesítőképessége között, ami azt jelenti, hogy nagyon mély a szakadék a jövőbeni életesélyeik között.

  • 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek aránya, de a probléma így is minden negyedik lányt és minden ötödik fiút érintett a 6–8 évesek körében 2017-ben.

  • A 10–14 éves korosztályban évente 25–30 gyerek vet véget az életének.


„Megdöbbentő eredményre jutott az a kutatás, ami azt mérte fel, hogy milyen államrendszerben érzik magukat komfortosan a gyerekek, ugyanis a gimnazisták azt mondták, hogy az mindegy, milyen a rendszer, csak olyan legyen a vezető, akit szeretnek az emberek” - ismertette Gyurkó Szilvia.

Szerző
2018.04.26 16:33

A pécsi Kossuth téren is zúgott az "Orbán, takarodj!"

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:58

Fotó: / Csortos Szabolcs
A kormányt és zsoldosait csak akkor lehet elkergetni, ha határozottak és bátrak leszünk - mondta Hadházy Ákos a tüntetésen. A tüntetők tojással dobálták meg a kormánymédia megyei lapjának szerkesztőségét.
Pécsett mintegy félezren vettek részt azon a péntek este tartott kormányellenes tüntetésen, amit a rabszolgatörvény elfogadása miatt hirdetett meg a Momentum. A résztvevők fáklyákkal végigvonultak a baranyai megyeszékhely történelmi belvárosán, s közben azt skandálták, hogy "mocskos Fidesz!... Orbán takarodj!... nem kell Putyin, nem kell Orbán!... Európát!... ruszkik haza!... túlórázni jöttünk!... demokráciát!" Néha megálltak a demonstrálók, s a havat fújó, hideg szél ellen ugrálással melegítették magukat, ilyenkor azt kiabálták: „Ki nem ugrál, Orbán Viktor, hej, hej!”. Aztán így folytatta a kórus: „Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!”  
A tüntetők között voltak, akik ellenzéki pártokhoz – főleg a Momentumhoz, az MSZP-hez, az LMP-hez - kötődtek, ám az általunk kérdezett résztvevők túlnyomó többsége bevallotta, hogy nem szimpatizál egyik párttal sem, csak azt szeretné, ha a mostani kormány eltűnne, börtönbe kerülne végre. Nekik főleg a kormányhoz köthető korrupcióból van elegük, és abból, hogy Orbán csapata lebontotta a demokrácia intézményrendszerét. A menet a Kossuth téren állt meg. Ott Hadházy Ákos független parlamenti képviselő mondott rövid beszédet. A szekszárdi politikus elismerte, hogy az elmúlt napok kormányellenes megmozdulásai talán nem voltak mindig törvényesek, ám az ellenzéknek már nem maradt más lehetősége, hisz nincs parlament, nincs igazságos választási rendszer, nem lehet semmiről népszavazást rendezni, a közmédia és az összes megyei napilap a kormány zsoldosainak kezében van, akik meghamisítják és elhallgatják a híreket. A túlóratörvényre nem azért volt szüksége a kormánynak, mert hasít a gazdaság, folytatta Hadházy, hanem azért, mert több százezer magyar elmenekült az országból az itteni kilátástalanság elől, s így fogytán a munkaerő.  
Lehet, hogy törvénytelen az ellenzék, tért vissza kezdeti mondandójához Hadházy, 
de a lopás törvényes? A választási csalás törvényes? A média ellenzéket lejárató rágalmazása törvényes?
A kérdések mindegyikére harsogó nemmel feleltek a tüntetők. A kormányt és zsoldosait csak akkor lehet elkergetni, ha határozottak és bátrak leszünk, mondta a politikus. „Nem félünk!” – dörögték a tüntetők. A demonstráció végén Nemes Balázs, a Momentumnak a pécsi egyetem közgazdasági karára járó országos szóvivője január 5-ére újabb pécsi demonstrációt hirdetett meg. A hazafelé tartó tüntetők közül többen a Dunántúli Napló szerkesztőségéhez mentek,  
s tojásokkal megdobálták a lap épületének bejáratát,
mivel úgy vélték, hogy az egykor közkedvelt újság a kormánypropaganda hazug eszközévé vált.
2018.12.14 20:58
Frissítve: 2018.12.14 21:26

„A Fidesz-kormány elárulta az országot”

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:50

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gázálarcos pék, szánkós cukrász és pesti diák tüntetett együtt a Kossuth téren péntek este – erőszakot nem akarnak, változást annál inkább.
Nem értünk egyet sem a túlóratörvénnyel, sem az egész rendszerrel. Fiatalok vagyunk. Annyit tehetünk, hogy eljövünk tüntetni – nyilatkozta lapunknak feltűnő érettséggel Marci, egy 15 éves pesti gimnazista a Kossuth téren péntek késő délután. Marci két évfolyamtársával érkezett. Egyikük, Karcsi bevallja, hogy szüleik nem is tudják, hova indultak. Ha tudták volna, nem engedik el őket: „féltenek minket”. A gimnazisták az úgynevezett rabszolgatörvény elfogadása miatt kirobbant, napok óta tartó demonstrációkhoz csak most csatlakoztak, de korábban már részt vettek diáktüntetéseken és egy CEU melletti megmozduláson is. „A népnek erőt kell mutatnia” – magyarázta Marci. Megoszlott a véleményük arról, hogy „ennél a kormánynál” eredményre vezethetnek-e az utcai demonstrációk. Erőszakot és vérontást azonban nem akarnak. „Azért ez durva” – minősítette Karcsi a térre felfestett feliratot, ami így szól: „Kötelet nekik!” András, az 56 éves budaörsi cukrász egy szánkóra támaszkodva álldogált a Kossuth téri karácsonyfa közelében. A tüntetők megrongálták az oda kitett szánkókat, ezért úgy gondolta, hoz magával egyet a pótlásukra. Másokat is erre buzdított, akcióját meghirdette az interneten. „Eddig senki nem jött” – állapította meg csalódottan. Kollégánk, Tóth Gergő fotóriporter előző nap annyi könnygázt kapott a rendőröktől a Parlamentnél, hogy jobbnak látta, ha felszereli magát egy munkavédelmi boltban vásárolt gázálarccal. Egy másik tüntető, István sem csak azért takarta el sállal a fél arcát, mert megfázott: kérdésünkre elmondta, így készül arra, hogy a rendőrök megint bevetik a könnygázt. A 30 éves férfi az elmúlt napokban nem sokat aludt éjszaka. Pékként dolgozik, gyakorlatilag a tüntetésekről ment munkába. – A Fidesz-kormány elárulta az országot – jelentette ki István. Az egészségügy rendbetétele helyett stadionokra költik a pénzt, a köztévéből állandóan csak a migránsozás folyik. - Felháborító! Ahogyan az is, hogy mindent ráfognak egy olyan emberre, aki több ezer kilométerre él Magyarországtól – utalt a Soros György elleni kampányra a férfi, aki máskülönben a Jobbikkal szimpatizál. A többi megkérdezett nem tudott megnevezni olyan ellenzéki pártot, amelyet egyértelműen támogatna. „Egyikkel sem értünk egyet teljesen” – közölte például két egyetemista lány, Anna és Laura. Azért jöttek a Parlamenthez, hogy erősítsék a tömeget. Elsősorban az oktatás helyzete foglalkoztatja őket, de a dolgozók kihasználása ellen is tiltakoznak. Borúsan látják a jövőjüket. Azon gondolkodnak, hogy ők is külföldre költöznek. A huszonéves Kata apja jóslatát idézte: „Apukám azt mondta, hogy ebből vagy forradalom lesz, vagy totális diktatúra”. Kata elhagyta a lepukkant állapotban lévő egészségügyet: baristaként (kávéséfként) jóval többet keres, mintha az eredeti terveit valóra váltva mentőtiszti diplomát szerzett volna. Az előző napokban őt is lefújták könnygázzal, de még mindig jobban járt, mint egyik ismerőse, akit a földre is letepertek a rendőrök. – Nem szeretem azt látni, hogy mindig a leggyengébbekbe tapos bele a kormány – mondta. A rabszolgatörvénnyel szerinte azok „fognak a legnagyobbat szívni”, akiknek nincs választási lehetőségük, nem tudnak elmenni más munkahelyre dolgozni. Az apja által felvázolt perspektívák közül Kata, ha csupán ez a két lehetőség adódik, a totális diktatúra helyett a forradalmat választaná. A legjobban mégis azt szeretné, ha nem sorvadnának el a tüntetések, és békés úton sikerülne elzavarni a kormányt: „bíróság elé kellene állítani őket”.
2018.12.14 20:50