Előfizetés

Gólkirályi cím? Most a csapat sikere az első

Hatos Szabolcs
Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:53
17 találat - Eddig idén az NB I-ben ennyi jutott Vargának Fotó: Molnár Ádám

A Videoton mögött két ponttal lemaradva második FTC szélsője, Varga Roland 17-szer talált a kapuba a labdarúgó NB I jelenlegi szezonjában, a játékost mégsem a gólkirályi cím, sokkal inkább a bajnoki aranyérem lehetősége foglalkoztatja.

- Elszántabbá vagy feszültebbé tette a csapatot, hogy már a Videotonnál van az előny?

- Nem mondanám, hogy feszültek vagyunk ebben a szituációban. Igyekszünk megőrizni a higgadtságunkat, a következő feladatra és csak magunkra koncentrálunk. Tudjuk, hogy már a Videoton vezet, de azt se felejtsük el, hogy ugyanúgy, mint nekünk, nekik is lesznek még nehéz mérkőzéseik, a jövő héten ráadásul egymással játszunk majd. Persze, előtte a Haladás elleni meccsünk sem kevésbé fontos, mindenképpen győznünk kell.

- A legutóbbi három mérkőzésen betalált, továbbra is vezeti a góllövőlistát. A Haladás ellen nyilván folytatná a sorozatot.

- Remélem, én is hozzá tudok majd tenni a Ferencváros sikeréhez, ám ha nem találok be, de nyerünk, ugyanolyan boldog leszek. Ebben a helyzetben nem az egyéni dolgok számítanak, a csapat érdeke a legfontosabb, ennek szellemében lépünk pályára.

- Azért néha hátranéz, hogy állnak ön mögött a riválisok a góllövőlistán?

- Ha mondjuk kilenc ponttal vezetnénk a bajnokságot, azaz már nagyjából eldőlni látszana a bajnoki cím kérdése, akkor talán egy kicsit komolyabban venném ezt a témát, így viszont, hogy még egyáltalán nem lefutott a bajnokság, a csapat sikere az első a számomra.

- Eppel Márton tavaly szeretett volna külföldre szerződni, de a gólkirályi cím is kevés volt neki – ön szerint milyen értéke, rangja lehet ennek az elismerésnek?

- Erre azért nem tudok válaszolni jelenleg, mert még nem voltam gólkirály. Az biztos, hogy magamnak jó visszajelzés volna, ha én nyerném a címet.

- Korábban futballozott Olaszországban. Nem vágyódik ismét külföldre?

- Hosszú távú szerződés köt a Ferencvároshoz, így jelen pillanatban nem foglalkoztat a nemzetközi karrier lehetősége. Jól érzem magam a Fradinál, szeretek itt lenni és egyébként is: most az a legfontosabb, hogy a bajnokságból hátralévő hat mérkőzés úgy sikerüljön, ahogy mindenki szeretné.

- Eredményesség szempontjából a jelenlegi pályafutása legjobb idénye. Mi a titka a remeklésnek?

- Az utóbbi időben talán higgadtabb lettem a pályán néhány szituációban. Pontrúgásból is szereztem pár gólt, valamint többször odaérek a kapu elé is. Szokták mondani: az rúg gólt, aki keresi – én pedig keresem! Mostanában tényleg jól összejönnek a dolgok, remélem, sokáig kitart ez a formám.

Jégkorong-vb - Megmaradt a remény!

Vas András
Publikálás dátuma
2018.04.26. 23:20
Fotók: Molnár Ádám
A képre kattintva galéria nyílik!

A mondás szerint Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki - vagyis: lengyel, magyar, két jó barát, együtt harcol, együtt issza borát -, ám csütörtök estére úgy két és fél óra erejéig felfüggesztetett a nagy cimboraság – a szurkolók, mondjuk a tétel második részének megfeleltek, csak éppen a bort sörre cserélték… – , hiszen a budapesti divízió 1/A csoportos jégkorong-világbajnokságon sorsdöntő mérkőzés várt a két csapatra. Az első három kör eredményei ugyanis úgy alakultak, hogy hiába állt egyaránt egy győzelemmel és két verséggel mindkét válogatott, a nap egyetlen derbijének győztese továbbra is álmodozhatott az A-csoportba jutásról, míg a vesztes nagyon nehéz helyzetbe került, s megérintette a kiesés szele.

Utóbbiról persze a sportarénában senki sem akart beszélni, a hangulatfelelősök is csak a szépre tudtak gondolni, így meglehetősen sokszor előkerült a három évvel ezelőtti krakkói vb zárónapja, amikor is éppen a lengyelek legyőzésével jutott fel a legjobbak közé a magyar csapat. Más kérdés, hogy azóta tétmeccsen kétszer is – a hazai olimpiai selejtezőn, illetve a tavalyi vébén – vereséget szenvedtek legjobbjaink az északi jóbarátoktól.

Akik ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek az első három fordulóban, mint a mieink: képtelenek voltak a mérkőzések elejétől a végéig jól játszani – ahogy a magyar csapat a kazahoktól, úgy a lengyel a britektől könyvelhetett el egy 0-3-as utolsó harmadot… Azt sejteni lehetett, ekkora hendikep ezúttal nem fér bele a finn Jarmo Tolvanen irányította magyar csapat meccsébe, mint ahogy a lelátón és a szakemberek között abban is nagy egyetértés mutatkozott, hogy az eladott korongok számát feltétlenül csökkenteni, az értékesített gólhelyzetekét pedig mindenképpen növelni kell, hogy a britek ellen ne a kiesés ellen kelljen jégre lépnie a nemzeti csapatnak.

A nagyobb hatékonyság kedvéért Tolvanen komolyan belenyúlt a sorokba, a másodikbban csak Galló Vilmos, a harmadikban pedig Nagy Gergő maradt a helyén, a többiek fel-le lifteztek a kapitányi idea alapján, Sofron István pedig könyöksérülés miatt maradt ki. A hangulatra viszont továbbra sem lehetett panasz, főleg, hogy 64 másodperc elteltével már vezettek is a kedvencek: Sebők Balázs váltott gólra egy emberelőnyt – a vb öt magyar találatából három a finn elitligás KalPa csatárának nevéhez fűződött ezzel.

A megfelelő kezdés tehát végre összejött, s ez láthatóan megfogta a lengyeleket, hiszen az első öt percben nem jutottak el lövésig sem, igaz, utána a sokkból ocsúdva 13 szekundum alatt háromszor is megkínálták a Sebők mellett mindhárom meccsen dicséretes teljesítményt nyújtó Vay Ádámot. Az ellen kapujában viszont Przemyslaw Odrobny jóval bizonytalanabbnak tűnt, a harmad felénél csúnyán kijött róla Magosi Bálint lövése, Benk András pedig élt a lehetőséggel, s megduplázta az előnyt. Melynek birtokában egyre felszabadultabban és ennek megfelelően tetszetősen és veszélyesen játszott a hazai csapat, amit a harmadvégi 15-7-es lövési arány is jelzett.

Értelemszerűen egy harciasabb lengyel válogatott jött ki a középső játékrészre, amit hét gyors lövés is jelzett, igaz, ebből csak négy találta el a kaput. Gólt mégis a mieink szerezhettek volna, egy remek kontra végén Sebők és Hári János is közel járt, hogy Odrobny mögé jutassa a pakkot. Ami nekik nem jött össze, az sikerült Filip Komorskinak, aki kihasználva a hazai védők – a vébén alatt sajnos megszokott – bizonytalanságát, Vay mögé kotort egy kipattanó korongot – lehetett izgulni megint… Főként, mert a mieink játéka egyre inkább szlovénok elleni első két harmadot idézte. S jött is az ellenfél kékvonalán menetrendszerűen eladott korong, belőle pedig a 3 a 2 elleni lengyel attak, melyet Aron Chmielewski annak rendje és módja szerint be is vert, lerombolva, amit a magyar csapat az első harmadban oly reményteli módon felépített. Az egyenlítéssel persze jött a kisebb pánik, s vele az újabb hibák, melyek velejárója az emberhátrány, ám Nagy Krisztián büntetését okosan kibekkelték a társak, hogy valami jó is történjen a harmad végén.

Ennél is jobban indult az utolsó játékrész, hiszen Hári lövése már az első percben úgy pattant meg a kapu előtt tömörülőkön, hogy a lengyel kapus nem tudta követni az útját, így ismét vezetést szereztünk. Derűre borúként Pozsgai Tamást küldték ki a bírók, a többiek azonban ismét helytálltak, majd jött egy magyar emberfór, szintén az eredménytelen kategóriából. A következő lehet, jobban sikerült volna, ám fél perc után Pozsgai ismét kiállíttatta magát, s hogy megmaradjon a hazai előny, ahhoz Vay eszméletlen spárgázása kellett. Varga Arnold büntetése miatt ismét gyakorolni kellett az emberhátrányos védekezést, s többek között Vas János önfeláldozó vetődésének hála, megint elmaradt az egyenlítés. Melyért a rivális mindent megtett az utolsó percekben, a végén még kapusát is levitte egy mezőnyemberért cserébe kapitányuk, de sikerült kivédekezni minden attakot, így második győzelmét is begyűjtötte a magyar válogatott.

Ami azt jelentette, az egymás elleni összevetésben bizton jobb a lengyeleknél a Tolvanen-gárda, más kérdés, hogy a körbeverések miatt ettől még előttünk végezhet a meccs végén a hazai közönség által is éltetett jóbarát. A hazai sikerrel ráadásul megmaradt a remény az A-csoportra – igaz, ehhez is komoly, s számunkra kedvező körbeverés szükséges. No és persze alapként: szombaton este le kell győzni a briteket!

Divízió 1/a világbajnokság, Budapest:

Magyarország-Lengyelország 3-2 (2-0, 0-2, 1-0)

Gól: Sebők (Hári, Galló, 2.), Benk (Magosi, 10.), Hári (41.), illetve Komorski (Dronia, 26.), Chmielewski (Rompkowski, 33.)

Kiállítás: 8, illetve 8 perc.

Horváth Bencét dopping miatt négy évre eltiltották

Publikálás dátuma
2018.04.26. 20:20
Fotó: Szalmás Péter

A kajakozó Horváth Bencét doppingvétség miatt négy évre eltiltották, és megfosztották világ- és Európa-bajnoki ezüstérmétől is.

A magyar szövetség (MKKSZ) szerda esti sajtóközleménye szerint a 25 éves sportoló tavaly június 12-én, egy versenyen kívüli ellenőrzésen adott pozitív doppingmintát. Szervezetében eritropoetin (EPO) nyomaira bukkantak.

A Magyar Antidopping Csoport (MACS) visszamenőleges hatállyal, a tesztelés napjától számítva tiltotta el négy évre.

A Graboplast Győri VSE versenyzője a tárgyalás során nem ismerte el a tiltott szer használatát, azonban magyarázattal sem tudott szolgálni arra vonatkozóan, a szer hogyan került a szervezetébe.

Horváthot az MKKSZ elnöksége atipikus mintája miatt visszahívta a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpiára készülő csapatból. A nemzetközi szövetség (ICF) honlapjának beszámolója emlékeztet rá, hogy Horváth Bence tavaly a racicei világbajnokságon, majd a plovdivi Európa-bajnokságon is ezüstérmes lett egyesben, 200 méteren, és mindkét eredményétől megfosztották.