Virágba borult az Állatkert

Publikálás dátuma
2018.05.01. 13:11
Illusztráció: Facebook/Fővárosi Állat- és Növénykert
A cseresznyevirágzás utolsó napjai sziromszőnyeget terítenek a Japánkertre, a japán bazsarózsák pedig teljes szépségükben pompáznak - olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.

Az állatkert gazdag botanikai gyűjteménnyel is rendelkezik, az évnek ebben a szakában igazán burjánzanak a növények. Mostanában a Japánkert a leglátványosabb: végéhez közeledik a cseresznyevirágzás, ami ugyan azt jelenti, hogy a díszcseresznyék ágain napról napra kevesebb virág látható, viszont a lehullott szirmok valóságos szőnyeget terítenek a Japánkert középső részére. Ugyancsak feltűnőek a japán bazsarózsa tenyérnyinél is nagyobb, látványos virágai, amelyek közül némelyik csak nemrég bontotta ki a szirmait.

A kert többi pontján is sok szép virágot láthatunk. A liliomfa virágairól már lekéstünk, de például rengeteg nefelejcs kéklik a kert sétaútjai mentén, sőt a lilaakácok is teljes pompájukban láthatók. A Sziklakertnél – egy kis szerencsével még a törpe nőszirmot is meg lehet csodálni.

Szerző

Növelik a rákosi vipera élőhelyét Bugacon

Publikálás dátuma
2018.04.30. 19:17
Illusztráció: AFP
Határon átnyúló együttműködési programmal növelik a kihalással veszélyeztetett rákosi vipera élőhelyét Bugacon - közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Kisméretű kígyófajunk, a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, vadon élő állományát alig több mint 500 példány körülire becsülik. Ráadásul ez az alfaj a Kárpát-medencében csak Erdélyben és Magyarországon fordul elő. Hazánkban mára csak a Hanság és a Kiskunság gyepein, legelőin maradtak fenn. A Kiskunságban Dabas, Táborfalva és Kunpeszér környékén, illetve a Bugac-Bócsa pusztákon vannak még populációi.

A rákosi viperának Bugacon két élőhelye maradt, a Nagypusztán és az egykori katonai lőtéren. A két területet viszont egy csaknem 20 hektáros, zömmel akác és erdei fenyő fajokból álló erdő választja el egymástól. Az apró termetű kígyóknak az erdő áthatolhatatlan akadályt jelent, így a két populáció nem tud keveredni egymással. A most indult Interreg-IPA Magyarország - Szerbia projektben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kapcsolatot teremt a két terület között. Így nem csak újra összeköttetésbe kerülnek a viperapopulációk, hanem megnövelik az élőhelyüket is. A pályázati program során 13 hektárnyi akácos-fenyves erdőt előbb átminősítenek, majd kitermelik, meghagyva az őshonos, hazai fafajokat. Az így kialakított fás legelőn a fenyőtű avar eltávolítása után fűmag felülvetéssel segítik elő a gyep regenerációját.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A rákosi vipera rejtőzködő életmódú állat, mivel a kistermetű, 40-60 centiméter hosszúságú kígyó számos állat kedvelt tápláléka. Vadászik rá a gólya, a gém, a szalakóta, a fácán és a túzok is. A róka, a borz és a vaddisznó pedig földalatti rejtekéről is kitúrja. Mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, marása méhcsípés-szerű. A faj fokozottan védett, eszmei értéke 1 millió forint. A projekt célja a Pannonrégió két meghatározó állatfaja, a rákosi vipera és a túzok megőrzése a két ország területén. A túzok Európa ritka és veszélyeztetett madárfaja, amely Szerbiában kizárólag Észak-Bánátban él. A pályázat keretén belül a szerb partnerek a Túzok Legelői Speciális Természeti Rezervátumban 115 hektáros területet kerítenek be vadvédelmi kerítéssel azért, hogy a mintegy 11 példányból álló populáció költő madarainak zavartalan körülményeket biztosítsanak. A kerítés építése mellett növényi kultúrák vetésével és dúvadirtással teszik kedvezőbbé az életfeltételeket Szerbia utolsó túzokélőhelyén.

Szerző

Lebukott a csaló természetfotós

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:18
A fotón szereplő termesz nem véletlenül hasonlít a természetvédelmi park látogatóközpontjánál látható kitömött állatra A képek f
Kitömött állatot fotózott nyertes felvételéhez, ezért kizárással sújtották a Az év természetfotósa pályázat egyik kategóriagyőztesét.

Az éjszakai rabló című felvételt, amely egy termeszvárat éjszaka megközelítő hangyászt ábrázol egy brazil természetvédelmi parkban készítette Marcio Cabral. A fotópályázatot évtizedek óta meghirdető londoni Természettudományi Múzeum közölte, hogy a szabályokat megsértve a fotós kitömött állatot használt a képhez.

Cabral tagadja, hogy meghamisította volna a jelenetet, és közölte, van tanúja, aki vele volt azon a napon. Más fotósok és turisták is voltak a parkban, ezért nagyon valószínűtlen, hogy valakinek ne tűnt volna fel, hogy egy kitömött állatot szállítanak, és óvatosan elhelyezik abba a pozícióba nyilatkozta Cabral a BBC News-nak. A felvétel körülményeire emlékezve a fotós arról írt, hogy teljesen váratlan volt az állat megjelenése: egyenesen besétált a fotózásba. Cabral megjegyezte, sajnos nincs másik képe az állatról, mivel a felvétel hosszú, 30 másodperces expozíciós idővel és ISO 5000 érzékenységgel készült. Hozzátette, hogy a vaku villanásai miatt az állat elhagyta a helyszínt, így nem tudott róla másik felvételt készíteni.

Szerző