Szegedi zajrendelet: lenyomta az ellenzék a Fideszt

Publikálás dátuma
2018.04.27. 14:29
A szegedi Dóm tér. Illusztráció: Tóth Gergő
Komoly vitát váltott ki a szegedi zajrendelet módosítása a város közgyűlésének pénteki ülésén, de még egyetemisták is tüntettek ellene - írja az MTI. Az új szabályozás szerint hétköznapokon 22 óráig, pénteken és szombaton éjfélig tarthatók hangosított rendezvények a teraszokon és közterületen, kivéve az állami és önkormányzati programokat. A nagyobb rendezvényekre külön szabályokat alkalmazhatnak.

A rendeletmódosítást az MSZP, az Összefogás Szegedért és az Együtt képviselői támogatták, a Fidesz, KDNP és a Jobbik képviselői nemmel szavaztak.

Botka László (MSZP) polgármester az előterjesztés vitája során elmondta, áprilistól októberig szinte egymásba érnek a közterületi rendezvények a városban. A módosítás a vendéglátóhelyek nyitva tartását nem befolyásolja, csupán a teraszokon és közterületeken a hangosított rendezvényeket szabályozza, melyek hétköznap 22 óráig, pénteken és szombaton éjfélig tarthatnak. Ez alól az állami és önkormányzati rendezvények képeznek csak kivételt. A módosítás mellett érvelő MSZP-s képviselők hangsúlyozták, mindenkinek joga van éjszaka a nyugodt pihenéshez.

Az előkészítés során a rendezvényszervező cégek mellett az egyetem vezetésével is egyeztettek, amennyiben szükséges, a több ezer látogatót vonzó programokra speciális szabályokat alkalmaznak.

Haág Zalán, a KDNP frakcióvezetője kijelentette, a módosítást nem előzte meg érdemi egyeztetés, és jogszerűtlen, hogy tulajdonosuk alapján megkülönbözteti az önkormányzati és magán cégeket. A politikus módosító indítványában azt javasolta, hogy a kedvezményezett rendezvények közé kerüljenek be az egyetem és Szeged-Csanádi Egyházmegye eseményei is. Nógrádi Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szintén sérelmezte, hogy a város a saját rendezvényeit nem korlátozza a szabályozással.

A közgyűlés ülése előtt több mint félszáz egyetemista tartott demonstrációt a városháza előtt. Azt kérték, az egyetem rendezvényei is kerüljenek be a kedvezményezett körbe.

Szerző

Sorozatgyilkosság Magyarországon - Hamis tanúzásért felfüggesztett börtön

Publikálás dátuma
2018.04.27. 14:25
Temetés Tatárszentgyörgyön 2009-ben - Fotó: Újvári Sándor
Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hamis tanúzásért a Pesti Központi Kerületi Bíróság pénteken a romák ellen elkövetett, hat halálos áldozatot követelt gyilkosságsorozat első fokú büntetőeljárásában tanúként szereplő Fehérné Nyalka Évát - írja a RomNet.

A baráti körében Nyafi becenévvel illetett nő, mind a négy jogerősen elítélt tettes munkáltatója, illetve az elsőrendű vádlott  szeretője ellen még 2014. április 18-án tett hamis tanúzás miatt tett feljelentés Miszori László, a sorozatgyilkossági ügyben első fokon eljáró bíró tanács elnöke.

Fehérné Nyalka Éva a tárgyalás során maga is elismerte, hogy az elsőfokú bíróság tárgyaláson több mint 30 alkalommal tett tanúvallomása során több alkalommal is hamis tanúvallomást tett, de állítása szerint ezt csak azért tette, hogy saját magát és gyermekét védje - írja a cikkben Hidvégi-B. Attila főszerkesztő.

A pénteken tartott tárgyaláson az ügyész a perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vádlott tiltott kapcsolatot tartott fenn az előzetes letartóztatásan lévő Kiss Árpád vádlottal, akivel nem csak telefonon beszélt, hanem csomagot, pénzt küldött számára, és levelet küldtek egymásnak. Az ügyész szerint a bizonyítékok egyértelműen cáfolják, hogy nem lehetett szó fenyegetettségről, mert a levelek tartalma egy bensőséges kapcsolatot bizonyítottak. Az ügyész azt is bizonyítottnak látta, hogy Fehérné Nyalka Éva maga kezdeményezte a kapcsolatfelvételt Kiss Árpáddal, akinek korábban a szeretője volt, és ennek érdekében vásárolt két telefonkészüléke és két SIM-kártyát, amin a kapcsolatot tartották, és a csomagokat is az előzetes letartóztatásban lévő férfi édesanyja nevében küldte be a fegyintézetbe. Az ügyész megemlítette, hogy Fehérné Nyalka Éva, akit a nyomozás során 16 alkalommal hallgatott ki tanúként a Nemzet Nyomozó Iroda, elismerte, hogy tudott az általa működtetett Perényi 1 nevű debreceni szórakozóhelyen rejtegetett fegyverekről, mert az Kiss Árpád maga mutatta meg neki.

Az ügyész perbeszédének végén az alapügyben kimondott jogerős döntést idézve úgy fogalmazott: olyan ember, aki elvetemült, a társadalomra rendkívül veszélyes embert véd hamis tanúvallomással, az az ugyanolyan veszélyes a társadalomra. Mindezekért, tekintettel a törvényi tényállásra, az ügyész letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottra, azt indítványozva, hogy a végrehajtást ne függessze fel, mert olyan súlyú a vádlott által elkövetett cselekmény, amely nem indokolható a feltételes szabadlábon hagyással.

Fehérné Nyalka Éva védőügyvédje a vádlott felmentését kérte, azzal indokolva, hogy a hamis tanúvallomást kényszerfenyegetettség alatt tette. Az asszony az utolsó szó jogán azt mondta: „én egy érző, élő ember vagyok, az élet a legfontosabb és legszentebb dolog a számomra”. Állítása szerint az anyai ösztönét használta a hamis tanúvallomásával azért, hogy a tanúvédelmi program során külföldre vitt fiát védje.

A hatályos törvények szerint: az a tanú, aki a bíróság, vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Dr. Gyovai Mihály bíró egy órányi tanácskozás után kihirdette ítéletét, amely szerint Fehérné Nyalka Évát a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint hamis tanúzás bűntettében bűnös, ezért őt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, de a végrehajtást 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. A szóbeli indoklás után az ügyész bejelentette, hogy súlyosításért fellebbez a döntés ellen, mert a vádlott megbánást nem tanúsított, és a törvény letöltendő börtön kiszabását rendeli. A vádlott és védője pedig felmentésért szintén fellembbezést nyújtott be. Így a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken folytatódhat.

Az alábbi, a Bőrük volt a bűnük c.  videón színészik idézik fel a soha el nem felejthető, soha meg nem bocsátható történetet. A szöveg oroszlánrészét Kulka János mondja el, a szikárnak szánt előadásmód közben el-elcsukló hangon, alighanem képtelenség is lenne másként.

Szerző

Életbe lép a fővárosi nyári hajózási menetrend

Publikálás dátuma
2018.04.27. 14:09
Fotók: BKK/Facebook
Új margitszigeti kikötővel, sűrűbb járatkövetéssel és megnövelt üzemidővel 2018. április 28-tól életbe lép a fővárosi hajóvonalak nyári menetrendje - informál a BKK.

 A kedvező időjárás beköszöntével egyre többen utaznak a D11-es és a D12-es hajón, ezért a nyári menetrend kedvező változása, hogy a belvárosi szakaszon mind hétköznap, mind hétvégén félóránként indulnak a hajójáratok. Április 28-tól (szombattól) új kikötővel gazdagodik a D12-es hajójárat vonala: a Margitsziget Szabadtéri Színpad és Víztorony megállóhely a sziget Pesthez közelebb eső oldalán található. Az új kikötőt óránként egyszer érintik azok a hajójáratok, amelyeknek dél felől közlekedve Margitsziget a végállomásuk. A hajóvonalakon ugyanezen a napon életbe lépő nyári menetrend további kedvező változásokat is kínál. A jó időben várhatóan megnövekvő utasforgalomhoz igazodva a hajók sűrűbben indulnak: mind hétköznap, mind hétvégén félóránként közlekednek a belvárosi szakaszon, a teljes vonalon pedig óránként. Reggel korábban elindul az első hajó, és estéként az utolsó járatok is később indulnak, mint a tavaszi menetrendben - írják. 

Május 1-e (kedd) a munka ünnepe, amelyhez április 28-tól egy négynapos hosszú hétvége kapcsolódik. Szombaton a megszokott szombati, vasárnap a munkaszüneti napi menetrend lesz érvényben, hétfőn a szombati, kedden pedig az ünnepnapokon érvényes menetrend szerint lehet utazni Budapesten. A négynapos hétvége három napján, április 29-én, 30-án és május 1-én a kényelmesebb utazás érdekében az M3-as metró egész nap közlekedik a Lehel tér és Kőbánya-Kispest között - informál a BKK a honlapján, ahol további részletekkel is szolgálnak.

Szerző