Kétmillió alulfizetett

Publikálás dátuma
2018.04.28. 07:22
IDÉNYMUNKA - Nyáron a foglalkoztatás csúcsra jár FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egyre javulnak a foglalkoztatottsági mutatók, ám a dolgozók fele csupán a legkisebb kötelező bért vagy annál alig többet kap munkájáért.

Tovább bővül a foglalkoztatottság: a KSH legfrissebb adatai szerint a január–márciusi időszakban 67 ezerrel dolgoztak többen, mint tavaly ilyenkor, a foglalkoztatottak létszáma elérte 4 millió 435 ezret. A munkanélküliek száma 29 ezer fővel, 178 ezerre csökkent, ami 3,9 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

A foglalkoztatottak száma várhatóan a nyári hónapokban átlépi majd a 4,5 millió főt - az 1980-as évek óta először -, a munkanélküliségi ráta ekkorra 3 százalékra süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet – kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője. Megjegyezte: a képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a foglalkoztatottság bővülését, ami most 73,8 százalékos a 20-64 éves korosztály körében. Ez kissé meghaladja az uniós átlagot, ám elmarad például Csehország 78,5 százalékos mutatójától. Horváth András szerint e téren további 4-5 százalékos javulásra van még lehetőség, ami 250-300 ezer új munkahelyet jelent.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a bővülést „főként a kormány piacot támogató foglalkoztatáspolitikájának” tudja be, és úgy véli: a növekedést nagyban segítette többek között a hatéves bérmegállapodás, a minimálbérek érdemi emelése. A tárca közleménye arra ugyanakkor már nem tér ki, hogy a több mint 4,4 millió foglalkoztatottból hányan kapják most a 138 ezer és a 180 500 forintos legkisebb béreket. Pedig például a gyakran emlegetett munkaerőhiány vizsgálatakor ez sem mellékes. A KSH ugyan havonta közli az átlagbér összegét, ám az messze nem a valós helyzetet mutatja, hiszen néhány kiugró fizetés rögtön megdobja az átlagot, ami azonban a dolgozók többsége számára csak vágyálom marad.

Az átlagbérnél valójában kevesebbet keres a dolgozók kétharmada – mondja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A valós fizetési viszonyokhoz közelebb állna a bérek medián értéke, ami úgy jön ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, a középen lévő medián összegnél pedig a dolgozók fele kevesebbet, másik fele többet keres. Ez kutatások szerint az átlagkeresethez képest 20 százalékkal alacsonyabb értéket mutat: a most nagyjából 310 ezer forint körüli átlagbérrel számolva tehát 250 ezer forint körüli összegre jön ki.

Ilyen adatokat azonban a KSH nem közöl, mint ahogyan a legkisebb béreken foglalkoztatottak számát sem. Kordás László emlékeztetett: egy 2014-es európai bizottsági ajánlás szerint az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek nemekre és bérkategóriákra lebontva kellene fizetési adatokat szolgáltatniuk, ám a kormány az ehhez szükséges cselekvési tervvel adós maradt.

Év elején a kormányközeli Magyar Idők arról írt: már kevesebben, csak mintegy 1,2 milliónyian dolgoznak minimálbérért vagy bérminimumért. Kordás László szerint azonban ennél jóval többen lehetnek, akik a legkisebb kötelező béreket vagy annál alig valamivel magasabb összegeket keresnek. Számuk az utóbbi időben valószínűleg csak tovább emelkedett, a legkisebb bérek kötelező megemelése miatt ugyanis egyre többen esnek bele ezekbe a fizetési kategóriákba. A leglátványosabban ez a közszférában ütközik ki. A közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékát lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum, ami azt jelenti, hogy a mintegy 800 ezer közalkalmazott kétharmada csak a legkisebb béreket keresi meg. A bértábla ügye egyébként a differenciálás hiánya miatt már az Alkotmánybíróság előtt van.

A szakszervezeti szövetség saját felmérése szerint ráadásul a munkavállalók 51 százaléka éppen annyit keres csak, hogy a napi szükségleteit fedezni tudja, de egy váratlan kiadás már problémát jelentene. Egészségmegőrzésre, pihenésre nem tudnak költeni, megtakarításuk nincsen, a nyugdíjas évekre nem tudnak félretenni. Ezek a dolgozók Kordás László szerint a minimálbért, a bérminimumot, illetve az akörüli összegeket kereső emberek körét nagyjából lefedik, vagyis bátran állítható, hogy a 4,4 millió foglalkoztatott fele, több mint 2 millió ember csak a kötelező legkisebb bérek összege körüli fizetést kap.

A kisebb cégek harmada csak a minimumot fizeti
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 1204 cég megkérdezésével készült márciusi felmérése szerint a vállalatok létszámának 7-7 százalékát teszik ki a minimálbéres vagy bérminimumos dolgozók, de a kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak a legkisebb béreken, mint a nagyobb cégek.
A 11-20 főt foglalkoztató cégeknél például a bérminimumot keresők aránya már 30 százalékos. Kiemelkedő a minimálbéresek és bérminimumosok száma a kereskedelemben és az építőiparban – éppen azokban az ágazatokban, ahol komoly kihívást jelent a munkaerőhiány.

Szerző

Kormánycsapás a napelemekre

Publikálás dátuma
2018.04.28. 07:20
Shutterstock illusztráció
A napelem-Kánaánt ígérő Orbán-kabinet váratlanul beszüntette a napelemerőmű-beruházók Metár nevű - a korábbinál amúgy is szerényebb - támogatására vonatkozó kérelmek befogadását.

A hazai napelem-iparból élő körülbelül 10 ezer munkavállaló foglalkoztatását veszélyezteti a kormány április 20-i rendelete, amelyben mindössze öt munkanapot adott a kisebb (50-500 kilowattos - kW -) napelem-erőművet tervező hazai vállalkozóknak a jövőbeni támogatásra vonatkozó kérvények benyújtására – közölte lapunkkal Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. (E határidőt az igények befogadását végző közműhivatal az informatikai rendszer összeomlása miatt - a fejlemények tükrében honlapjukon folyamatosan átírt - közleményük szerint egy nappal, vagyis tegnap éjfélig meghosszabbította.) Az érdekképviseleti elnök több százra becsüli ama vállalkozók számát, akik a váratlan lépés nyomán a - jellemzően 10-20 millió forintos költséggel előkészített – terveiket most „kidobhatják a kukába”.

A napelemek által termelt áramot az állam kilowattóránként 32 forintért veszi át, ami a piaci ár több mint két és félszerese. A 2017 előtti, Kötelező Átvételi Tarifának (KÁT) nevezett rendszerben ezt az erőmű működésének kezdetétől 25 évig, míg az azóta érvényes Megújuló Energiák Támogatási Rendszerben (Metár) valamivel több mint 12 évig biztosítják. Így, ha csökkenő mértékben, de továbbra is ösztönzik a napenergia-hasznosítást. Míg a KÁT-rendszerben a támogatási kassza a lakosságon kívüli áramfogyasztók befizetéseiből állt össze és kiapadhatatlannak tűnt, addig a Metár-rendszerben a forrás az EU, a felső határt pedig a magyar kormány évi egymilliárd forintban határozta meg. Hírek szerint ugyanakkor már most két évre való, vagyis mintegy kétmilliárd forintos beruházási igény áll a hivatalban.

A szigorítás nem érinti az 50 kW-nál kisebb napelem-telepeket – így az önellátó háztartásokat -, illetve az 500 kW-nál nagyobb, akár több 10 megawattos (MW) fejlesztéseket sem. (A Magyar Napelem – Manap – Iparági Egyesület becslései szerint a háztartási napelemek összesen mintegy 225 MW-t, az 50-500 kW-sak - melyek egyenként jellemzően ez utóbbi mérethez közelítenek –, illetve a nagyobb naperőműtelepek egyaránt körülbelül 50-50 MW-t képviselnek. Ezek így összeadva a teljes hazai áramtermelő-képesség körülbelül 2 százalékát képviselik.) Szintén nem érintettek az engedélyüket 2017 előtt megkérő 50-500 kW közötti, a Metárnál jóval kedvezőbb feltételekre számító elképzelések sem.

Kiss Ernővel együtt Szolnoki Balázs Manap-elnök is értetlenségének adott hangot a kormány váratlan rendelete kapcsán. Utóbbi adatai szerint a hivatalban talán ha 30, 2017 óta beadott és be is fogadott engedélykérelem fekszik. Ezek értékben a keret alig harminc százalékára rúgnak. Kétségkívül tudni még további több mint 200 beadványról, ám ezek jó része a jelentős spekulációs hányad miatt valószínűleg nem megy át a rostán. A tekintetben, hogy az elmúlt öt nap során hányan éltek a lehetőséggel, egyikük se bocsátkozott becslésekbe. Ugyanakkor Szolnoki Balázs szerint a kérelem javítására rendelkezésre álló egy hónap szinte semmire se lesz elég: az előkészítés legalább fél-egy évet vesz igénybe. Kiss Ernő bízik abban, hogy a magyar kormány megemeli az EU-forrásokból e célra elkülönített keretet. Bár a Metár-rendszer 2027-ig évi egymilliárdot biztosít, Szolnoki Balázs szerint a rendelet a fennmaradó nyolcmilliárd eltörléseként értelmezhető. Eszerint tehát az érdeklődő vállalkozókat a jövőbeni forrástól is megfosztották. Így az ország körülbelül 700-800 MW-nyi napelemteleptől esik el.

Míg a Metár-rendszert tíz év alatt dolgozták ki, az EU végleges engedélye miatt a – KÁT-nál jóval bonyolultabb – engedélyeztetés csak a múlt év második felében indulhatott meg. Egy ilyen folyamat egy-másfél év, amit a kabinet a rendelettel ellehetetlenített - véli Kiss Ernő. Mivel a beadvány egyes elemei néhány hónap alatt hatályukat vesztik, a költségek a keret későbbi feltöltése esetén is kidobott pénznek számítanak.

Bár Metár-alapon egyelőre jóval kevesebben vágnának napelem-beruházásba, mint az azt megelőző KÁT-rendszer szerint, még ez is biztosít megtérülést – véli Szolnoki Balázs. A zuhanó napelemárak ellenére támogatás nélkül, teljesen szabad piaci alapon viszont még mindig nem érné meg a tevékenység – vélekedett.

Abból a szempontból, hogy az Orbán-kabinet a hazai áramtermelés felét napelem-alapra helyezné, a mostani lépés teljesen érthetetlen – fogalmazott Szolnoki Balázs.

A vártnál lassabb kivitelezés
A vártnál lassabb ütemben halad a 2016 végi hatállyal, vagyis még a kedvezőbb KÁT-szabályok szerint engedélyezett 2500 terv kivitelezése. A Manap adatai szerint az összesen 1,2-2 ezer MW-t kitevő tervből eddig körülbelül 40 MW valósult meg. Abban mindkét szakértő egyetért, hogy az átadások zöme még hátravan. Kiss Ernő szerint többségük megvalósul, Szolnoki Balázs viszont úgy véli, 40-60 százalékukat sose adják át.
A támogatási stop annak kezdeti állapota miatt nem érinti a választások előtt meghirdetett agrár-napelemprogramot sem. Szolnoki Balázs üdvözli a kezdeményezést, ám szerinte alapvetően mégse mezőgazdasági vállalkozókra, inkább szakmai befektetőkre kellene bízni a hazai napelemipar zömét. Kiss Ernő adatai szerint az Agrárkamaránál e tárgyban túljelentkezést tapasztaltak.

Szerző

Durván drágultak az üzemanyagok

Publikálás dátuma
2018.04.27. 10:04
Illusztráció: Népszava
Emelte bruttó hat-hat forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. pénteken - írta meg az MTI.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 375 forintra, a gázolajé 383 forintra nőtt.

Az üzemanyagok ára legutóbb április 18-án változott, a benzin két forintos emeléssel 369 forintra, a gázolaj hat forintos emeléssel 377 forintra drágult.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Szerző