Kétmillió alulfizetett

Publikálás dátuma
2018.04.28 07:22
IDÉNYMUNKA - Nyáron a foglalkoztatás csúcsra jár FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Egyre javulnak a foglalkoztatottsági mutatók, ám a dolgozók fele csupán a legkisebb kötelező bért vagy annál alig többet kap munkájáért.

Tovább bővül a foglalkoztatottság: a KSH legfrissebb adatai szerint a január–márciusi időszakban 67 ezerrel dolgoztak többen, mint tavaly ilyenkor, a foglalkoztatottak létszáma elérte 4 millió 435 ezret. A munkanélküliek száma 29 ezer fővel, 178 ezerre csökkent, ami 3,9 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

A foglalkoztatottak száma várhatóan a nyári hónapokban átlépi majd a 4,5 millió főt - az 1980-as évek óta először -, a munkanélküliségi ráta ekkorra 3 százalékra süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet – kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője. Megjegyezte: a képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a foglalkoztatottság bővülését, ami most 73,8 százalékos a 20-64 éves korosztály körében. Ez kissé meghaladja az uniós átlagot, ám elmarad például Csehország 78,5 százalékos mutatójától. Horváth András szerint e téren további 4-5 százalékos javulásra van még lehetőség, ami 250-300 ezer új munkahelyet jelent.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a bővülést „főként a kormány piacot támogató foglalkoztatáspolitikájának” tudja be, és úgy véli: a növekedést nagyban segítette többek között a hatéves bérmegállapodás, a minimálbérek érdemi emelése. A tárca közleménye arra ugyanakkor már nem tér ki, hogy a több mint 4,4 millió foglalkoztatottból hányan kapják most a 138 ezer és a 180 500 forintos legkisebb béreket. Pedig például a gyakran emlegetett munkaerőhiány vizsgálatakor ez sem mellékes. A KSH ugyan havonta közli az átlagbér összegét, ám az messze nem a valós helyzetet mutatja, hiszen néhány kiugró fizetés rögtön megdobja az átlagot, ami azonban a dolgozók többsége számára csak vágyálom marad.

Az átlagbérnél valójában kevesebbet keres a dolgozók kétharmada – mondja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A valós fizetési viszonyokhoz közelebb állna a bérek medián értéke, ami úgy jön ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, a középen lévő medián összegnél pedig a dolgozók fele kevesebbet, másik fele többet keres. Ez kutatások szerint az átlagkeresethez képest 20 százalékkal alacsonyabb értéket mutat: a most nagyjából 310 ezer forint körüli átlagbérrel számolva tehát 250 ezer forint körüli összegre jön ki.

Ilyen adatokat azonban a KSH nem közöl, mint ahogyan a legkisebb béreken foglalkoztatottak számát sem. Kordás László emlékeztetett: egy 2014-es európai bizottsági ajánlás szerint az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek nemekre és bérkategóriákra lebontva kellene fizetési adatokat szolgáltatniuk, ám a kormány az ehhez szükséges cselekvési tervvel adós maradt.

Év elején a kormányközeli Magyar Idők arról írt: már kevesebben, csak mintegy 1,2 milliónyian dolgoznak minimálbérért vagy bérminimumért. Kordás László szerint azonban ennél jóval többen lehetnek, akik a legkisebb kötelező béreket vagy annál alig valamivel magasabb összegeket keresnek. Számuk az utóbbi időben valószínűleg csak tovább emelkedett, a legkisebb bérek kötelező megemelése miatt ugyanis egyre többen esnek bele ezekbe a fizetési kategóriákba. A leglátványosabban ez a közszférában ütközik ki. A közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékát lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum, ami azt jelenti, hogy a mintegy 800 ezer közalkalmazott kétharmada csak a legkisebb béreket keresi meg. A bértábla ügye egyébként a differenciálás hiánya miatt már az Alkotmánybíróság előtt van.

A szakszervezeti szövetség saját felmérése szerint ráadásul a munkavállalók 51 százaléka éppen annyit keres csak, hogy a napi szükségleteit fedezni tudja, de egy váratlan kiadás már problémát jelentene. Egészségmegőrzésre, pihenésre nem tudnak költeni, megtakarításuk nincsen, a nyugdíjas évekre nem tudnak félretenni. Ezek a dolgozók Kordás László szerint a minimálbért, a bérminimumot, illetve az akörüli összegeket kereső emberek körét nagyjából lefedik, vagyis bátran állítható, hogy a 4,4 millió foglalkoztatott fele, több mint 2 millió ember csak a kötelező legkisebb bérek összege körüli fizetést kap.

A kisebb cégek harmada csak a minimumot fizeti
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 1204 cég megkérdezésével készült márciusi felmérése szerint a vállalatok létszámának 7-7 százalékát teszik ki a minimálbéres vagy bérminimumos dolgozók, de a kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak a legkisebb béreken, mint a nagyobb cégek.
A 11-20 főt foglalkoztató cégeknél például a bérminimumot keresők aránya már 30 százalékos. Kiemelkedő a minimálbéresek és bérminimumosok száma a kereskedelemben és az építőiparban – éppen azokban az ágazatokban, ahol komoly kihívást jelent a munkaerőhiány.

Szerző
2018.04.28 07:22

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53