Tovább bővül a foglalkoztatottság: a KSH legfrissebb adatai szerint a január–márciusi időszakban 67 ezerrel dolgoztak többen, mint tavaly ilyenkor, a foglalkoztatottak létszáma elérte 4 millió 435 ezret. A munkanélküliek száma 29 ezer fővel, 178 ezerre csökkent, ami 3,9 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.
A foglalkoztatottak száma várhatóan a nyári hónapokban átlépi majd a 4,5 millió főt - az 1980-as évek óta először -, a munkanélküliségi ráta ekkorra 3 százalékra süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet – kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője. Megjegyezte: a képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a foglalkoztatottság bővülését, ami most 73,8 százalékos a 20-64 éves korosztály körében. Ez kissé meghaladja az uniós átlagot, ám elmarad például Csehország 78,5 százalékos mutatójától. Horváth András szerint e téren további 4-5 százalékos javulásra van még lehetőség, ami 250-300 ezer új munkahelyet jelent.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a bővülést „főként a kormány piacot támogató foglalkoztatáspolitikájának” tudja be, és úgy véli: a növekedést nagyban segítette többek között a hatéves bérmegállapodás, a minimálbérek érdemi emelése. A tárca közleménye arra ugyanakkor már nem tér ki, hogy a több mint 4,4 millió foglalkoztatottból hányan kapják most a 138 ezer és a 180 500 forintos legkisebb béreket. Pedig például a gyakran emlegetett munkaerőhiány vizsgálatakor ez sem mellékes. A KSH ugyan havonta közli az átlagbér összegét, ám az messze nem a valós helyzetet mutatja, hiszen néhány kiugró fizetés rögtön megdobja az átlagot, ami azonban a dolgozók többsége számára csak vágyálom marad.
Az átlagbérnél valójában kevesebbet keres a dolgozók kétharmada – mondja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A valós fizetési viszonyokhoz közelebb állna a bérek medián értéke, ami úgy jön ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, a középen lévő medián összegnél pedig a dolgozók fele kevesebbet, másik fele többet keres. Ez kutatások szerint az átlagkeresethez képest 20 százalékkal alacsonyabb értéket mutat: a most nagyjából 310 ezer forint körüli átlagbérrel számolva tehát 250 ezer forint körüli összegre jön ki.
Ilyen adatokat azonban a KSH nem közöl, mint ahogyan a legkisebb béreken foglalkoztatottak számát sem. Kordás László emlékeztetett: egy 2014-es európai bizottsági ajánlás szerint az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek nemekre és bérkategóriákra lebontva kellene fizetési adatokat szolgáltatniuk, ám a kormány az ehhez szükséges cselekvési tervvel adós maradt.
Év elején a kormányközeli Magyar Idők arról írt: már kevesebben, csak mintegy 1,2 milliónyian dolgoznak minimálbérért vagy bérminimumért. Kordás László szerint azonban ennél jóval többen lehetnek, akik a legkisebb kötelező béreket vagy annál alig valamivel magasabb összegeket keresnek. Számuk az utóbbi időben valószínűleg csak tovább emelkedett, a legkisebb bérek kötelező megemelése miatt ugyanis egyre többen esnek bele ezekbe a fizetési kategóriákba. A leglátványosabban ez a közszférában ütközik ki. A közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékát lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum, ami azt jelenti, hogy a mintegy 800 ezer közalkalmazott kétharmada csak a legkisebb béreket keresi meg. A bértábla ügye egyébként a differenciálás hiánya miatt már az Alkotmánybíróság előtt van.
A szakszervezeti szövetség saját felmérése szerint ráadásul a munkavállalók 51 százaléka éppen annyit keres csak, hogy a napi szükségleteit fedezni tudja, de egy váratlan kiadás már problémát jelentene. Egészségmegőrzésre, pihenésre nem tudnak költeni, megtakarításuk nincsen, a nyugdíjas évekre nem tudnak félretenni. Ezek a dolgozók Kordás László szerint a minimálbért, a bérminimumot, illetve az akörüli összegeket kereső emberek körét nagyjából lefedik, vagyis bátran állítható, hogy a 4,4 millió foglalkoztatott fele, több mint 2 millió ember csak a kötelező legkisebb bérek összege körüli fizetést kap.
