Legelőből látványosság

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:45
A képek forrása: liget.bparchiv.hu
Hogyan válik egy mocsaras terület Budapest meghatározó turisztikai célpontjává? A Fővárosi Levéltár A Liget egykor című kiállítása ezt az utat mutatja be.

A Fővárosi Levéltárban látható kiállítás három fő részből áll. A földszinten két tablósorozat látható: az egyik kronológiailag mutatja be a Városliget fejlődéstörténetét a legfontosabb időpontokat kiemelve, a XVIII. századtól kezdve, amikor Ökrösdűlő, a külvárosi gazdák kedvelt legeltetőhelye Pest tulajdonába került, egészen 1950-ig, a Vidámpark megnyitásáig. A tablók illusztrálására különböző városi rendeleteket, leveleket, hirdetményeket és plakátokat használtak fel.

A másik sorozat a Városliget és a város kapcsolatát mutatja be, elsősorban azokat a főbb átalakításokat és építkezéseket kiemelve, amelyek alapjaiban járultak hozzá ahhoz, hogy a Liget a város legpezsgőbb területévé, szórakoztató központtá és alkalmi kiállítások helyszínévé váljon. Az Andrássy út megépítésének koncepciójától kezdve, az Iparcsarnok, a Műcsarnok, a Vurstli és a Milleniumi tér felhúzásán keresztül a Felvonulási tér kiállításáig minden fontosabb konstrukcióról átfogó képet kaphatunk metszetekkel, tervrajzokkal és korabeli fotókkal.

Fotó: Biró Csaba

Fotó: Biró Csaba

A kiállítás célja ugyanis nem az, hogy egy minden részletre kiterjedő fejlődéstörténetet mutasson be, hanem, ahogy a tárlat egyik készítője, Hidvégi Violetta fogalmazott: „csak néhány jellemző dolgot szerettünk volna megmutatni abból a nagy egészből, ami a Városliget történetét meghatározza.”

A történetnek hirtelen szakad vége: a Vidámpark 2013-as bezárása a tárlat utolsó főbb pontja. A Liget azóta is folyamatosan változik. Hidvégi elmondása szerint a jelen megosztó beruházásait szándékosan nem érintették a készítők.

A földszinti tablókon látható tervrajzok közül néhány eredeti formájában is megtekinthető. Az emeleti teremben helyszínrajzok, tervrajzok és fotók láthatók a különböző épületekről és persze magáról a Ligetről. Olyan különleges dokumentumokat állítottak ide ki, mint Nebbien Henrik 1813-as terve a Városliget megreformálására, az Állatkert és a Majomház tervrajza – vagy éppen Feszl Frigyes akvarelljei. Utóbbi Hidvégi személyes kedvence: „Ezekre a tervekre én bukkantam rá 1999-ben az Építészeti Múzeum kiállításainak előkészítésekor. Ez a tizenkét szögletű épület nemcsak 1860-62 környékén nyűgözött le mindenkit, hanem még manapság is csak elismerő szavakat vált ki az emberekből.”

Mindez, persze főként a szakemberek, várostörténészek számára volna érdekes, ha az emeleti kiállítás a képi világát nem egészítené ki számos anekdota és háttértörténet. Ilyen többek között az, hogy a milleniumi kiállításon merényletet terveztek az anarchisták. Ehhez a kiállításhoz kapcsolódóan alakították ki az Ős-Budavára multikulturális mulatónegyedet is, ahol a török, a francia, a skót és a magyar világ keveredett. A jelenhez közelítve a mulatónegyedet felváltotta a Vidámpark és a Petőfi Csarnok. A Vidámparknak emléket állító vitrinben belépőjegyek és ajándéktárgyak sorakoznak, a PeCsáéban pedig az ügyeleti jelentésbe pillanthatunk bele: „A buli elején befújt tűzriadó kicsit megtörte a hangulatot. Ez már sorozatban a 4. rendezvény, ahol képtelenség időben elkezdeni a bulit. A műszaki feltételek nem megfelelőek, az időbeni kezdés nem megoldható.”

A fenti terem falán rendeletek, hirdetések, és PeCsa plakátok mellett a szépirodalom is helyet kap. A magyar irodalom Városligetet említő részletei, a többi közt Krúdy Gyula, Vajda János, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza írásai olvashatók.

A kiállítás a társadalom és a kultúra minden szintjét érintő, átfogó képet ad, ezáltal mindenki találhat benne olyat, ami igazán megragadja: akár előjöhet belőle is a kutatói kíváncsiság, netán újraélheti pár kép láttán az ifjúságát.

Infó: A Liget egykor, Fővárosi Levéltár

A kiállítás május 11-ig még megtekinthető.

Egyházi intő a bajor kormányfőnek

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:34
Fotó: AFP/Christof Stache

A német katolikus egyház ismét, immár sokadszorra példát mutatott abból, hogyan kell viszonyulni azokhoz a politikusokhoz, akik vallási jelképeket, érzéseket használnak fel politikai célra. Miután múlt hét elején Markus Söder bajor miniszterelnök bejelentette, rendeletben rögzítik, hogy a bajorországi közintézményekre tegyék ki a keresztet, a katolikus egyház nemhogy nem állt mellé, élesen bírálta a politikust. Wolfgang Bischof müncheni segédpüspök utalt arra, már arra is több napot kellett várni, hogy a bajor miniszterelnök belássa, a feszület vallási jelkép. (Eredetileg azt állította, hogy a kulturális identitás kifejezésének jelképe.) A Bild napilapban írt vendégkommentárjában rámutatott, Söder számára sokkal fontosabb a „bajor identitás”. A kereszt azonban nem Bajorország szimbóluma, még kevésbé „választási kampánylogó”. A feszület annak a kifejezése, hogy kötelességünk Krisztust követni – emlékeztet a bajor segédpüspök.

Wolfgang Bischof szombaton megjelent írásában hozzátette, Söder ugyan a keresztény értékekkel hozta összefüggésbe a kereszt kifüggesztésével kapcsolatos rendeletet, ám aki a feszület szellemében akar cselekedni, annak a más emberekkel való cselekedetei révén kell megmutatnia, hogy valóban komolyan gondolja mindezt, s elsősorban a bajba jutottaknak kell segédkezet nyújtania. Fel kell lépnie az elesettekért, a betegekért, tennie kell azért, hogy a gyermekek előtt legyen perspektíva. „A hitelesség érdekében először a tettekkel kell meggyőzni az embereket, még mielőtt valaki a médiafellépést, a jelképek politikáját választja” – fejtette ki.

Szerző

Politikai botrány a brit kisfiú halála miatt

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:33
Európa-szerte emlékeztek az elhunyt kisfiúra Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto

Az utóbbi napokban kissé háttérbe szorultak a koalíciós tárgyalások Olaszországban. A közvélemény egy súlyos neurológiai betegségben szenvedő kisfiú, Alfie Evans sorsért aggódott. A gyermek 23 hónapos korában szombaton halt meg a liverpooli Alder Hey gyermekkórházban, esete a belpolitikára is hatással volt. „Megszakad a szívünk. Mindenkinek köszönjük a támogatást” – írták a gyermek szülei, Kate james és Thomas Evans a Facebookon.

A kisfiút életben tartó lélegeztető gépeket még hétfőn kapcsolták le. Ezt követően azonban továbbra is magától vette a levegőt, s életfunkciói – az orvosok legnagyobb meglepetésére - nem mondták fel a szolgálatot percek alatt. A szülők, amikor úgy érezték, nagy a baj, szájon át lélegeztették gyermeküket. Kedden aztán az orvosok úgy döntöttek, visszateszik a gépekre, ám a kisfiú szervezete ekkor már a halállal küzdött.

A szülők hónapokon át jogi úton követelték a kórháztól, tartsák életben a kisfiút, ám nem jártak sikerrel. Az orvosok szerint agyának nagy része megsérült egy megmagyarázhatatlan betegség következtében. A gyermek 2016 decemberében került a liverpooli kórházba, az orvosok azonban úgy látták, a kisfiú állapota annyira súlyos, hogy nem érdemes gépeken tartani. Az eset az olaszokat is lázban tartotta, mert a Vatikán jelezte: befogadná a kisfiút a Bambino Gesú klinikára.

Az olasz hatóságok valóban mindent megtettek azért, hogy semmiféle jogi akadálya sem legyen a kisgyermek Olaszországba szállításának. Paolo Gentiloni miniszterelnök gyorsított eljárásban olasz állampolgárságot adományozott a gyermeknek. Ferenc pápa pedig arra kérte a hatóságokat, legyenek tekintettel a szülőkre, s részesítsék további ellátásban a gyermeket. Az egyházfő másfél hete a Vatikánban fogadta Alfie édesapját, s azt közölte, csak Isten dönthet arról, mikor érünk életünk végére. „Mindent meg kell tennünk az élet védelméért” – hangoztatta Ferenc pápa. Mariella Enoc, a Bambino Gesu igazgatója múlt hétfőn Liverpoolba utazott, hogy – az olasz légierő segítségével - előkészítse a kisfiú Rómába szállítását. Kedden Olaszország Londonba akkreditált nagykövete azt közölte, a gyermeket akár azonnal az olasz fővárosba szállíthatják.

A kórház azonban nem volt hajlandó teljesíteni a kérést. Az orvosok azt állították, a kisfiú nincs szállítható állapotban. Hasonlóképpen vélekedett egy brit bíróság is, amely a szülők kérése ellenére nem engedélyezte a szállítást arra hivatkozva, a gyermek gyógyulását nem tenné lehetővé, ha máshol kezelnék. A szülők a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál emeltek panaszt, a testület azonban gyorsított eljárásban úgy döntött: nem foglalkozik beadványukkal.

Az olasz politikai életet is felkavarta az eset. Matteo Salvini, az Északi Liga elnöke a Twitteren azt közölte, nem érti, hogy a szülők kérése ellenére miért vették le a gépekről a kisfiút. Múlt szerdán Andrzej Duda lengyel elnök is azt írta, meg kell menteni Alfie Evanst. „Bátor kis teste megmutatta, hogy az élet csodája erősebb a halálnál” – fejtette ki. Nikolas Haas német gyermekkardiológus élesen bírálta a liverpooli orvosok eljárását és a brit igazságszolgáltatást. Bár a gyermek nem gyógyulhatott volna meg, de érthetetlen, miért nem teljesítették a szülők kérését – mondta el a német dpa hírügynökségnek. „Mi lehet veszélyesebb annál, mint hogy hozzájárulnak egy gyermek életfunkcióinak leállításához?” – tette fel a költői kérdést. A német szakember – szemben a brit orvosokkal – úgy vélte, nem lett volna veszélyes Olaszországba szállítani Alfie Evanst. Nikolas Haas szerint a háttérben nem orvosi, hanem egészen más okok keresendőek. Úgy véli, a britek attól tartottak, hogy a szállítás komoly költségeket rótt volna a brit egészségügyi ellátó rendszerre, az NHS-re. A britek mindenesetre nem értenek egyet a nemzetközi bírálatokkal, úgy vélik, a lehető legjobban cselekedtek.

Európában sokakat megindított Alfie tragikus története. A Szent Péter téren múlt csütörtökön több százan imádkoztak Alfie-ért. Gyertyákat gyújtottak érte.