Legyőzték Putyint az atomerőmű ellenzői

Publikálás dátuma
2018.04.30 07:16
Húzóhálós halászat - Ez az egyik legkörnyezetpusztítóbb halászati módszer Fotó: AFP/Ton Koene/DPA
Kiosztották a nemzetközi Goldman Környezetvédelmi Díjakat, a 2018-as kitüntetettek között csupán egy férfi található.

A zöld Nobel-díjként is emlegetett kitüntetést a világ hat különböző régiójában élő olyan aktivisták kaphatják meg, akik a legsürgetőbb környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak, arra motiválva ezzel a helyi közösségeket, hogy vegyenek részt a természetvédelmi tevékenységekben és álljanak ki jogaikért. A nemzetközi zsűri az alulról jövő, a helyi közösségeket megmozgató kezdeményezésekre figyel leginkább, bizalmas információk alapján választja ki a hat kitüntetettet, akik támogatást és pénzt is kapnak működésük folytatásához.

Francia Márquez, Latin-Amerika

Márquez egy afro-kolumbiai közösség vezetője, aki 80 nő tíz napos, 560 kilométeres menetét szervezte meg az Amazonastól fővárosig, Bogotáig. Céljuk az volt, hogy rávegyék a kormányt, küldjön csapatokat az illegális bányászat megállítására, ami cianidokkal és higannyal szennyezi a folyókat. A régióban nem veszélytelen vállalkozás az ilyen tiltakozás, az utóbbi években két Goldman-díjast is meggyilkoltak, egyiküket Hondurasban, a másikat Mexikóban.

Makoma Lekalakala, Liz McDaid, Afrika

Ők azért kaptak díjat, mert bírósági úton elérték, hogy Vlagyimir Putyin és a most februárban a korrupciós botrányok miatt lemondott volt elnök, Jacob Zuma több milliárd dollár értékű titkos, a demokratikus utat megkerülő módon kötött nukleáris megállapodása megvalósuljon. A szerződés értelmében Dél-Afrika atomerőműveket vásárolt volna Oroszországtól összesen 76 milliárd dollár értékben. Ötéves bíróságon folytatott harcukat követően a legfelsőbb bíróság törvényen kívül helyezte a szerződést, elfogadva érvelésüket, hogy az a parlament jóváhagyása nélkül születetett meg.

Claire Nouvian, Európa

A francia volt újságíró a mélytengeri húzóhálós halászat ellen vezetett kampányt, mondván, az a legkárosabb halászati forma, amely a legtörékenyebb ökoszisztémát károsítja. Nouvian a vámpírtintahalat kutatta, amely 4000 méterrel a tenger szint alatt él a kaliforniai Monterey –öbölben. A felfedezésből fakadó öröme hamar elszállt, amikor rájött, hogy a halászat milyen gyors tempóban változtatja sivataggá a tengerfeneket. 2005-ben megalakította a Bloom Associationt, ezzel a társasággal kampányba kezdett, és komoly fordulatot ért el: 2016-tól tilos 800 méternél mélyebben lévő tengeri talajon halászniuk az EU flottáinak.

LeeAnne Walters, Egyesült Államok

A Michigan államban, Flint városában élő Walters négy gyermekén tapasztalt egészségügyi problémákat a csapból folyó barnás víznek tulajdonította. Kiderítette, hogy a város vízvezetékrendszerében a megengedettnél jóval magasabb az ólomszint. A hatóságok azonban nehezen akarták elismerni igazát, a városi tanács egyszerűen hazugságnak minősítette állításait. Végül azonban a százezer lakosú város visszakapcsolódott arra a hálózatra, ahonnan a szennyezés előtt kapta a vizet.

Khanh Nguy Thi, Ázsia

A vietnámi kitüntetett tudományos kutatásokat felhasználva azért indított harcot országában, hogy kormánya szüntesse meg a függést a környezetszennyező szénalapú villamosenergia termeléstől, és támogassa fenntartható energiatermelési módok bevezetését. A gyorsan fejlődő Vietnámban évente 12 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben az energiaszükséglet, amelyet szénerőművekben állítanak elő, és a jövőben is ezt tervezték. Nguy Thi egy központot alapított, amely a zöldenergia bevezetését segíti elő, és szakértőkkel kidolgozott egy tanulmányt, amely a szénfelhasználás csökkentésének módjait mutatja be. 2016-ban a kormány új tervvel állt elő, amelyben átértékelték a szénalapú energiatermelés szerepét.

Manny Calonzo, Izland

Az egyetlen férfi díjazott a Fülöp szigeteken azért küzdött, hogy az ólomtartalmú festékek előállítását, árusítását, használatát az egész országban betiltsák. Közreműködésének eredményeként 2017-ben a boltokba került festékek 85 százaléka rendelkezett független szervezet által kiállított ólommentességi bizonyítvánnyal. A fejlett országokban a festékek ólomtartalmát már negyven éve szabályozzák, a fejlődő országokban azonban a festékek a környezetből származó egészségi problémák elsődleges okozóinak számítanak, noha az ólom, amelynek hatására jobban fednek, gyorsabban, simábban száradnak, pótolható más anyagokkal. A kisgyerekkori ólomfertőzés későbbre is kihathat, az agyi funkciók sok területen károsodnak.

Az elismerés
A fejenként 175 ezer dolláros (44 millió forint) pénzjutalommal járó Goldman-díjat 1990-ben alapította Richard N. Goldman, egy San Franciscó-i biztosítótársaság tulajdonosa feleségével, a helyi, spontán módon szerveződött környezetvédelmi mozgalmak elismerésére és támogatására. A díjat minden évben hat földrajzi régió - Afrika, Ázsia, Európa, kis szigetországok, Észak-Amerika, valamint Dél- és Közép-Amerika - egy-egy jelentős, e téren aktív személyiségének ítélik oda.
A Goldman-díjnak magyar kitüntetettje is volt már: 1990-ben Vargha János biológus, a Duna-kör szervezője volt az egyik díjazott.

Recészsiráf-bébi született Debrecenben (fotók)

Publikálás dátuma
2019.03.20 16:28

Fotó: MTI/MTVA/ Czeglédi Zsolt
Ismét zsiráf született a debreceni állatkertben: az 50 kilogramm súlyú, 175 centiméter magas, jó étvágyú, életerős kisbika február utolsó napján jött a világra - közölte az állatkert igazgatója szerdán, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján.
2017 nyarán született Debrecenben az ország első recészsiráf-bébije, Jabari, akit most testvérrel örvendeztetett meg Európa egyik legjobb génállományú zsiráfpárja, Emma és Szilveszter. A kis zsiráfcsikó megszületésével 163-ra nőtt Európában a recés zsiráfok száma, az állatokat 55 állatkertben gondozzák a kontinensen - mondta Nagy Gergely Sándor.
A kisbika a sajtótájékoztatón cumisüvegből másodpercek hörpintett föl hat deciliter 4,2 zsírtartalmú szürkemarha-tejet.
A recés zsiráf az egyik legritkább zsiráf alfaj, amely Szomália, Etiópia és Kenya területén fordul elő, és szerepel a kihalással fenyegetett fajok vörös listáján. Magyarországon csak Debrecenben láthatóak recés zsiráfok, amelyek az európai fajmentő program keretében 2006 óta élnek a Nagyerdő fái alatt.
Szerző

Éjjel hivatalosan is elkezdődik a tavasz

Publikálás dátuma
2019.03.20 16:16
Illusztráció
Fotó: AFP/ Adam Klingeteg
Márciusi napéjegyenlőség idején a Föld mindkét féltekéjén ugyanolyan hosszú a nappal és az éjszaka.
Idén március 20-án, közép-európai idő szerint 22 óra 58 perckor kezdődik a csillagászati tavasz. 
Napéjegyenlőség idején, évente kétszer: márciusban és szeptemberben a világon mindenhol ugyanannyi ideig tart a nappal és az éjszaka, mert a Nap 90 fokos magasságban delel az Egyenlítő felett – írta a Sokszínű Vidék. Csillagászati szempontból tehát pontosan tudható, mikor kezdődik a tavasz, de ez nem feltétlenül esik egybe a hőmérséklet emelkedésével, ezért azt csak remélhetjük, csütörtöktől, a tavasz első napjától Benedek meghozza a zsákjában a meleget.
A tavaszi napéjegyenlőséget régen a rituális tisztálkodás, a böjt, a megfiatalodás és a megújulása hagyománya kísérte. Ajánlatos volt a múlt „ügyeit” lezárni, és lelkesen, bizalommal tekinteni a nyíló virágok és a szerelem évszakára.
A napéjegyenlőség legközelebb csak 2102-ben esik ismét március 21-re. A négyévenként bekövetkező szökőévek miatt pedig 2048-ban pedig március 19-én lesz - írta az MTI. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján arról is tájékoztat, hogy március 31-én vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, egy órával előre kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. A kutatók és a szakemberek megosztottak abban a kérdésben, hogy van-e értelme az óraátállításnak, de az emberek közérzete általában jobb lesz tőle, már csak azért is, mert innentől kezdve tudatosul az emberekben, hogy közeleg a nyár.
Frissítve: 2019.03.20 16:16