Legyőzték Putyint az atomerőmű ellenzői

Publikálás dátuma
2018.04.30 07:16
Húzóhálós halászat - Ez az egyik legkörnyezetpusztítóbb halászati módszer Fotó: AFP/Ton Koene/DPA
Fotó: /
Kiosztották a nemzetközi Goldman Környezetvédelmi Díjakat, a 2018-as kitüntetettek között csupán egy férfi található.

A zöld Nobel-díjként is emlegetett kitüntetést a világ hat különböző régiójában élő olyan aktivisták kaphatják meg, akik a legsürgetőbb környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak, arra motiválva ezzel a helyi közösségeket, hogy vegyenek részt a természetvédelmi tevékenységekben és álljanak ki jogaikért. A nemzetközi zsűri az alulról jövő, a helyi közösségeket megmozgató kezdeményezésekre figyel leginkább, bizalmas információk alapján választja ki a hat kitüntetettet, akik támogatást és pénzt is kapnak működésük folytatásához.

Francia Márquez, Latin-Amerika

Márquez egy afro-kolumbiai közösség vezetője, aki 80 nő tíz napos, 560 kilométeres menetét szervezte meg az Amazonastól fővárosig, Bogotáig. Céljuk az volt, hogy rávegyék a kormányt, küldjön csapatokat az illegális bányászat megállítására, ami cianidokkal és higannyal szennyezi a folyókat. A régióban nem veszélytelen vállalkozás az ilyen tiltakozás, az utóbbi években két Goldman-díjast is meggyilkoltak, egyiküket Hondurasban, a másikat Mexikóban.

Makoma Lekalakala, Liz McDaid, Afrika

Ők azért kaptak díjat, mert bírósági úton elérték, hogy Vlagyimir Putyin és a most februárban a korrupciós botrányok miatt lemondott volt elnök, Jacob Zuma több milliárd dollár értékű titkos, a demokratikus utat megkerülő módon kötött nukleáris megállapodása megvalósuljon. A szerződés értelmében Dél-Afrika atomerőműveket vásárolt volna Oroszországtól összesen 76 milliárd dollár értékben. Ötéves bíróságon folytatott harcukat követően a legfelsőbb bíróság törvényen kívül helyezte a szerződést, elfogadva érvelésüket, hogy az a parlament jóváhagyása nélkül születetett meg.

Claire Nouvian, Európa

A francia volt újságíró a mélytengeri húzóhálós halászat ellen vezetett kampányt, mondván, az a legkárosabb halászati forma, amely a legtörékenyebb ökoszisztémát károsítja. Nouvian a vámpírtintahalat kutatta, amely 4000 méterrel a tenger szint alatt él a kaliforniai Monterey –öbölben. A felfedezésből fakadó öröme hamar elszállt, amikor rájött, hogy a halászat milyen gyors tempóban változtatja sivataggá a tengerfeneket. 2005-ben megalakította a Bloom Associationt, ezzel a társasággal kampányba kezdett, és komoly fordulatot ért el: 2016-tól tilos 800 méternél mélyebben lévő tengeri talajon halászniuk az EU flottáinak.

LeeAnne Walters, Egyesült Államok

A Michigan államban, Flint városában élő Walters négy gyermekén tapasztalt egészségügyi problémákat a csapból folyó barnás víznek tulajdonította. Kiderítette, hogy a város vízvezetékrendszerében a megengedettnél jóval magasabb az ólomszint. A hatóságok azonban nehezen akarták elismerni igazát, a városi tanács egyszerűen hazugságnak minősítette állításait. Végül azonban a százezer lakosú város visszakapcsolódott arra a hálózatra, ahonnan a szennyezés előtt kapta a vizet.

Khanh Nguy Thi, Ázsia

A vietnámi kitüntetett tudományos kutatásokat felhasználva azért indított harcot országában, hogy kormánya szüntesse meg a függést a környezetszennyező szénalapú villamosenergia termeléstől, és támogassa fenntartható energiatermelési módok bevezetését. A gyorsan fejlődő Vietnámban évente 12 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben az energiaszükséglet, amelyet szénerőművekben állítanak elő, és a jövőben is ezt tervezték. Nguy Thi egy központot alapított, amely a zöldenergia bevezetését segíti elő, és szakértőkkel kidolgozott egy tanulmányt, amely a szénfelhasználás csökkentésének módjait mutatja be. 2016-ban a kormány új tervvel állt elő, amelyben átértékelték a szénalapú energiatermelés szerepét.

Manny Calonzo, Izland

Az egyetlen férfi díjazott a Fülöp szigeteken azért küzdött, hogy az ólomtartalmú festékek előállítását, árusítását, használatát az egész országban betiltsák. Közreműködésének eredményeként 2017-ben a boltokba került festékek 85 százaléka rendelkezett független szervezet által kiállított ólommentességi bizonyítvánnyal. A fejlett országokban a festékek ólomtartalmát már negyven éve szabályozzák, a fejlődő országokban azonban a festékek a környezetből származó egészségi problémák elsődleges okozóinak számítanak, noha az ólom, amelynek hatására jobban fednek, gyorsabban, simábban száradnak, pótolható más anyagokkal. A kisgyerekkori ólomfertőzés későbbre is kihathat, az agyi funkciók sok területen károsodnak.

Az elismerés
A fejenként 175 ezer dolláros (44 millió forint) pénzjutalommal járó Goldman-díjat 1990-ben alapította Richard N. Goldman, egy San Franciscó-i biztosítótársaság tulajdonosa feleségével, a helyi, spontán módon szerveződött környezetvédelmi mozgalmak elismerésére és támogatására. A díjat minden évben hat földrajzi régió - Afrika, Ázsia, Európa, kis szigetországok, Észak-Amerika, valamint Dél- és Közép-Amerika - egy-egy jelentős, e téren aktív személyiségének ítélik oda.
A Goldman-díjnak magyar kitüntetettje is volt már: 1990-ben Vargha János biológus, a Duna-kör szervezője volt az egyik díjazott.

2018.04.30 07:16

Kína átpasszolta a műanyagszemét-feldolgozást

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ Wang feng
2018-ben Kína már nem vette újrafeldolgozásra az Európai Unió és az Egyesült Államok szennyező, szétválogatatlan műanyaghulladékát. Az amerikai cégek kisebb ázsiai országokba kezdték szállítani a hulladékot.
Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak – írta a Piac és Profit.
A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, hátha lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének, de őszre kiderült, hogy a kisebb dél-kelet-ázsiai országok hajlandók átvenni szemetünket. Míg 2017-ben a hulladék 70 százaléka Kínába és Hongkongba ment, addig 2018 első félévében az amerikai szemétexport több mint fele Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba - állítja az Amerikai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a Greenpeace.
“Amikor az átlagember bedob egy darab műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe, azt hiszi, hogy azt újrahasznosítják, pedig Kínába vagy újabban Dél-Kelet-Ázsiába küldik, ahol valószínűleg elégetik vagy szeméttelepre helyezik”
- mondta John Hocevar, a Greenpeace amerikai szervezetének óceánnal kapcsolatos kampányokért felelős munkatársa a The Guardiannek.
Kiemelte, a Távol-Keletre küldött szemét gyakran mérgező anyagokat is tartalmaz, amelyek újra feldolgozva, többek között gyerekjátékokba építve ismét az amerikai piacon kötnek ki.
2018.12.15 11:11
Frissítve: 2018.12.15 11:11

"Herkulesi erőfeszítéseket" tervez a gyilkos bálnák védelmére a washingtoni kormányzó

Publikálás dátuma
2018.12.14 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP/ Christopher Swann
A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója - írta az MTI.
A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek - vagy más néven gyilkos bálnák - száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. 
"Herkulesi erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megmenthessük ezeket az ikonikus teremtményeket" - fogalmazott a közleményben Jay Inslee, az Egyesült Államok északnyugati államának kormányzója. Hozzátette: "a környezetvédelem minden szintjén és Washington államban mindenütt cselekvésre van szükség".
Inslee kormányzó a 2019-2021 közötti költségvetés részleteinek bemutatásakor jelentette be, hogy a leendő büdzsé összeállításakor kiemelt figyelmet fordítottak a gyilkos bálnák védelmére. A több mint egymilliárd dollárból helyreállítják és megvédik a lazacok természetes élőhelyeit, kivált a Chinook lazacokéit, amelyek a gyilkos bálnák legkedveltebb zsákmányai, továbbá megtisztítják a vizeket és a lazacok vonulási útvonalába eső átereszeket, és csökkentik a hajóforgalmat. 
A kormányzó tervei szerint növelik az úgynevezett no-go zónák számát, vagyis azokat a helyeket, ahol a hajók 365 méteren belül egyáltalán nem közelíthetik meg a kardszárnyú delfinek élőhelyeit, és kötelező lesz a lassított közlekedés az emlősök élőhelye körüli 926 méteres sávban. Emellett betiltják a bálnalesre induló hajótúrákat is, és átállítják a helyi kompokat a csöndesebb üzemelésük érdekében.
Jelentős összegeket terveznek költeni a fókák és oroszlánfókák áttelepítésére vagy állományuk ritkítására, mivel ezek az állatok felfalják a Columbia folyó gátjainál elakadó lazacokat. A környezet- és állatvédelemre fordítandó összeget a kormányzó új tőkenyereség-adó bevezetésével és a már meglévő üzleti adók emelésével kívánja előteremteni.
2018.12.14 17:17
Frissítve: 2018.12.14 17:17