Legyőzték Putyint az atomerőmű ellenzői

Publikálás dátuma
2018.04.30 07:16
Húzóhálós halászat - Ez az egyik legkörnyezetpusztítóbb halászati módszer Fotó: AFP/Ton Koene/DPA
Fotó: /
Kiosztották a nemzetközi Goldman Környezetvédelmi Díjakat, a 2018-as kitüntetettek között csupán egy férfi található.

A zöld Nobel-díjként is emlegetett kitüntetést a világ hat különböző régiójában élő olyan aktivisták kaphatják meg, akik a legsürgetőbb környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak, arra motiválva ezzel a helyi közösségeket, hogy vegyenek részt a természetvédelmi tevékenységekben és álljanak ki jogaikért. A nemzetközi zsűri az alulról jövő, a helyi közösségeket megmozgató kezdeményezésekre figyel leginkább, bizalmas információk alapján választja ki a hat kitüntetettet, akik támogatást és pénzt is kapnak működésük folytatásához.

Francia Márquez, Latin-Amerika

Márquez egy afro-kolumbiai közösség vezetője, aki 80 nő tíz napos, 560 kilométeres menetét szervezte meg az Amazonastól fővárosig, Bogotáig. Céljuk az volt, hogy rávegyék a kormányt, küldjön csapatokat az illegális bányászat megállítására, ami cianidokkal és higannyal szennyezi a folyókat. A régióban nem veszélytelen vállalkozás az ilyen tiltakozás, az utóbbi években két Goldman-díjast is meggyilkoltak, egyiküket Hondurasban, a másikat Mexikóban.

Makoma Lekalakala, Liz McDaid, Afrika

Ők azért kaptak díjat, mert bírósági úton elérték, hogy Vlagyimir Putyin és a most februárban a korrupciós botrányok miatt lemondott volt elnök, Jacob Zuma több milliárd dollár értékű titkos, a demokratikus utat megkerülő módon kötött nukleáris megállapodása megvalósuljon. A szerződés értelmében Dél-Afrika atomerőműveket vásárolt volna Oroszországtól összesen 76 milliárd dollár értékben. Ötéves bíróságon folytatott harcukat követően a legfelsőbb bíróság törvényen kívül helyezte a szerződést, elfogadva érvelésüket, hogy az a parlament jóváhagyása nélkül születetett meg.

Claire Nouvian, Európa

A francia volt újságíró a mélytengeri húzóhálós halászat ellen vezetett kampányt, mondván, az a legkárosabb halászati forma, amely a legtörékenyebb ökoszisztémát károsítja. Nouvian a vámpírtintahalat kutatta, amely 4000 méterrel a tenger szint alatt él a kaliforniai Monterey –öbölben. A felfedezésből fakadó öröme hamar elszállt, amikor rájött, hogy a halászat milyen gyors tempóban változtatja sivataggá a tengerfeneket. 2005-ben megalakította a Bloom Associationt, ezzel a társasággal kampányba kezdett, és komoly fordulatot ért el: 2016-tól tilos 800 méternél mélyebben lévő tengeri talajon halászniuk az EU flottáinak.

LeeAnne Walters, Egyesült Államok

A Michigan államban, Flint városában élő Walters négy gyermekén tapasztalt egészségügyi problémákat a csapból folyó barnás víznek tulajdonította. Kiderítette, hogy a város vízvezetékrendszerében a megengedettnél jóval magasabb az ólomszint. A hatóságok azonban nehezen akarták elismerni igazát, a városi tanács egyszerűen hazugságnak minősítette állításait. Végül azonban a százezer lakosú város visszakapcsolódott arra a hálózatra, ahonnan a szennyezés előtt kapta a vizet.

Khanh Nguy Thi, Ázsia

A vietnámi kitüntetett tudományos kutatásokat felhasználva azért indított harcot országában, hogy kormánya szüntesse meg a függést a környezetszennyező szénalapú villamosenergia termeléstől, és támogassa fenntartható energiatermelési módok bevezetését. A gyorsan fejlődő Vietnámban évente 12 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben az energiaszükséglet, amelyet szénerőművekben állítanak elő, és a jövőben is ezt tervezték. Nguy Thi egy központot alapított, amely a zöldenergia bevezetését segíti elő, és szakértőkkel kidolgozott egy tanulmányt, amely a szénfelhasználás csökkentésének módjait mutatja be. 2016-ban a kormány új tervvel állt elő, amelyben átértékelték a szénalapú energiatermelés szerepét.

Manny Calonzo, Izland

Az egyetlen férfi díjazott a Fülöp szigeteken azért küzdött, hogy az ólomtartalmú festékek előállítását, árusítását, használatát az egész országban betiltsák. Közreműködésének eredményeként 2017-ben a boltokba került festékek 85 százaléka rendelkezett független szervezet által kiállított ólommentességi bizonyítvánnyal. A fejlett országokban a festékek ólomtartalmát már negyven éve szabályozzák, a fejlődő országokban azonban a festékek a környezetből származó egészségi problémák elsődleges okozóinak számítanak, noha az ólom, amelynek hatására jobban fednek, gyorsabban, simábban száradnak, pótolható más anyagokkal. A kisgyerekkori ólomfertőzés későbbre is kihathat, az agyi funkciók sok területen károsodnak.

Az elismerés
A fejenként 175 ezer dolláros (44 millió forint) pénzjutalommal járó Goldman-díjat 1990-ben alapította Richard N. Goldman, egy San Franciscó-i biztosítótársaság tulajdonosa feleségével, a helyi, spontán módon szerveződött környezetvédelmi mozgalmak elismerésére és támogatására. A díjat minden évben hat földrajzi régió - Afrika, Ázsia, Európa, kis szigetországok, Észak-Amerika, valamint Dél- és Közép-Amerika - egy-egy jelentős, e téren aktív személyiségének ítélik oda.
A Goldman-díjnak magyar kitüntetettje is volt már: 1990-ben Vargha János biológus, a Duna-kör szervezője volt az egyik díjazott.

2018.04.30 07:16

Több ezer pár szeretkezik az óriási, közös hálóteremben

Publikálás dátuma
2018.08.21 12:11
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A denevérek különleges és titkokkal teli világába nyerhetnek betekintést a látogatók augusztus 25-én az Abaligeti-barlang előtti téren a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.
 A denevérek násza nyár végén bonyolódik: ebben az időszakban gyakori, hogy a "repülőegerek" úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang, ahol több ezer denevér fordul meg augusztus végén, szeptember elején.  
A Denevérest elnevezésű program keretében a Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója, az Abaligeti-barlang előtti téren szakavatott denevérkutató ismerteti meg a látogatókkal a faj kutatásának módszereit és jelentőségét, a fajok egyedi jellemzőit pedig a barlangnál hálóval befogott denevéreken lehet közelről megnézni. 
A tóparton a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevéreket is megfigyelhetik a látogatók, tájékozódásukat segítő hangjukat detektor teszi az emberi fül számára hallhatóvá.
2018.08.21 12:11
Frissítve: 2018.08.21 12:12

Ara papagájokkal gazdagodott a debreceni állatkert

Publikálás dátuma
2018.08.21 11:52
A kép illusztráció: AFP
Fotó: /
Egy zöldszárnyú és két sárga-kék ara papagáj látta meg a napvilágot a debreceni állatkertben - közölte az MTI a nagyerdei kultúrpark igazgatójának keddi sajtótájékoztatója alapján.
A zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) május másodikán kelt ki a tojásból, és mintegy három és fél hónap odúban eltöltött időszak után repült ki. Jó egészségnek örvend, és idén már láthatják a látogatók a röpdében. A nemét még ezután állapítják meg, így egyelőre nevet nem adtak neki - mondta Nagy Gergely Sándor. 
Június tizedikén két sárga-kék ara (Ara ararauna) is napvilágot látott a debreceni állatkertben, őket egyelőre a szüleik etetik, szépen fejlődnek, de odújukat még egy hónapig nem hagyják el - tájékoztatott az igazgató, aki elmondta azt is: 2019-ben az állatkert saját forrásból egy olyan tér kialakítását tervezi, amelyben a papagájok a jelenleginél jobb körülmények között élhetnek, és látványetetésekkel a látogatók is jobban megismerhetik a viselkedésüket. Az ara papagájok 50-70 évig élnek, általában két tojást raknak, a fiókák 28-32 nap után kelnek ki a tojásból. A szülők a kicsinyeket felváltva etetik, a kifejlett példányok egy életre választanak párt maguknak. 
A látogatók testközelből is találkozhatnak azokkal az állatokkal, amelyeket gondozóik neveltek fel. A park vendégei a jövő héttől közelebbről megismerkedhetnek Pepítóval, az egyéves zöldszárnyú ara papagájjal, Perjámossal, a pápaszemes pingvinnel és Boborjánnal, az Apella csuklyásmajommal - mondta Nagy Gergely Sándor.
2018.08.21 11:52