Legyőzték Putyint az atomerőmű ellenzői

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:16
Húzóhálós halászat - Ez az egyik legkörnyezetpusztítóbb halászati módszer Fotó: AFP/Ton Koene/DPA
Kiosztották a nemzetközi Goldman Környezetvédelmi Díjakat, a 2018-as kitüntetettek között csupán egy férfi található.

A zöld Nobel-díjként is emlegetett kitüntetést a világ hat különböző régiójában élő olyan aktivisták kaphatják meg, akik a legsürgetőbb környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak, arra motiválva ezzel a helyi közösségeket, hogy vegyenek részt a természetvédelmi tevékenységekben és álljanak ki jogaikért. A nemzetközi zsűri az alulról jövő, a helyi közösségeket megmozgató kezdeményezésekre figyel leginkább, bizalmas információk alapján választja ki a hat kitüntetettet, akik támogatást és pénzt is kapnak működésük folytatásához.

Francia Márquez, Latin-Amerika

Márquez egy afro-kolumbiai közösség vezetője, aki 80 nő tíz napos, 560 kilométeres menetét szervezte meg az Amazonastól fővárosig, Bogotáig. Céljuk az volt, hogy rávegyék a kormányt, küldjön csapatokat az illegális bányászat megállítására, ami cianidokkal és higannyal szennyezi a folyókat. A régióban nem veszélytelen vállalkozás az ilyen tiltakozás, az utóbbi években két Goldman-díjast is meggyilkoltak, egyiküket Hondurasban, a másikat Mexikóban.

Makoma Lekalakala, Liz McDaid, Afrika

Ők azért kaptak díjat, mert bírósági úton elérték, hogy Vlagyimir Putyin és a most februárban a korrupciós botrányok miatt lemondott volt elnök, Jacob Zuma több milliárd dollár értékű titkos, a demokratikus utat megkerülő módon kötött nukleáris megállapodása megvalósuljon. A szerződés értelmében Dél-Afrika atomerőműveket vásárolt volna Oroszországtól összesen 76 milliárd dollár értékben. Ötéves bíróságon folytatott harcukat követően a legfelsőbb bíróság törvényen kívül helyezte a szerződést, elfogadva érvelésüket, hogy az a parlament jóváhagyása nélkül születetett meg.

Claire Nouvian, Európa

A francia volt újságíró a mélytengeri húzóhálós halászat ellen vezetett kampányt, mondván, az a legkárosabb halászati forma, amely a legtörékenyebb ökoszisztémát károsítja. Nouvian a vámpírtintahalat kutatta, amely 4000 méterrel a tenger szint alatt él a kaliforniai Monterey –öbölben. A felfedezésből fakadó öröme hamar elszállt, amikor rájött, hogy a halászat milyen gyors tempóban változtatja sivataggá a tengerfeneket. 2005-ben megalakította a Bloom Associationt, ezzel a társasággal kampányba kezdett, és komoly fordulatot ért el: 2016-tól tilos 800 méternél mélyebben lévő tengeri talajon halászniuk az EU flottáinak.

LeeAnne Walters, Egyesült Államok

A Michigan államban, Flint városában élő Walters négy gyermekén tapasztalt egészségügyi problémákat a csapból folyó barnás víznek tulajdonította. Kiderítette, hogy a város vízvezetékrendszerében a megengedettnél jóval magasabb az ólomszint. A hatóságok azonban nehezen akarták elismerni igazát, a városi tanács egyszerűen hazugságnak minősítette állításait. Végül azonban a százezer lakosú város visszakapcsolódott arra a hálózatra, ahonnan a szennyezés előtt kapta a vizet.

Khanh Nguy Thi, Ázsia

A vietnámi kitüntetett tudományos kutatásokat felhasználva azért indított harcot országában, hogy kormánya szüntesse meg a függést a környezetszennyező szénalapú villamosenergia termeléstől, és támogassa fenntartható energiatermelési módok bevezetését. A gyorsan fejlődő Vietnámban évente 12 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben az energiaszükséglet, amelyet szénerőművekben állítanak elő, és a jövőben is ezt tervezték. Nguy Thi egy központot alapított, amely a zöldenergia bevezetését segíti elő, és szakértőkkel kidolgozott egy tanulmányt, amely a szénfelhasználás csökkentésének módjait mutatja be. 2016-ban a kormány új tervvel állt elő, amelyben átértékelték a szénalapú energiatermelés szerepét.

Manny Calonzo, Izland

Az egyetlen férfi díjazott a Fülöp szigeteken azért küzdött, hogy az ólomtartalmú festékek előállítását, árusítását, használatát az egész országban betiltsák. Közreműködésének eredményeként 2017-ben a boltokba került festékek 85 százaléka rendelkezett független szervezet által kiállított ólommentességi bizonyítvánnyal. A fejlett országokban a festékek ólomtartalmát már negyven éve szabályozzák, a fejlődő országokban azonban a festékek a környezetből származó egészségi problémák elsődleges okozóinak számítanak, noha az ólom, amelynek hatására jobban fednek, gyorsabban, simábban száradnak, pótolható más anyagokkal. A kisgyerekkori ólomfertőzés későbbre is kihathat, az agyi funkciók sok területen károsodnak.

Az elismerés
A fejenként 175 ezer dolláros (44 millió forint) pénzjutalommal járó Goldman-díjat 1990-ben alapította Richard N. Goldman, egy San Franciscó-i biztosítótársaság tulajdonosa feleségével, a helyi, spontán módon szerveződött környezetvédelmi mozgalmak elismerésére és támogatására. A díjat minden évben hat földrajzi régió - Afrika, Ázsia, Európa, kis szigetországok, Észak-Amerika, valamint Dél- és Közép-Amerika - egy-egy jelentős, e téren aktív személyiségének ítélik oda.
A Goldman-díjnak magyar kitüntetettje is volt már: 1990-ben Vargha János biológus, a Duna-kör szervezője volt az egyik díjazott.

Szerző

Véletlenül rögzítették egy pingvin rekordmerülését

Publikálás dátuma
2018.04.28. 19:17
Illusztráció: AFP
A világ leghosszabb pingvinmerülését rögzítették a Déli-sarkvidéken: 32,2 percet töltött víz alatt egy császárpingvin.

Az állat öt perccel többet töltött víz alatt, mint az eddigi rekorder - írja az MTI a The Guardian brit napilap honlapja alapján. A kizárólag a Déli-sarkvidéken élő császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) a világ legnagyobb és legnehezebb pingvinjei, ráadásul a legjobb merülési képességekkel rendelkeznek: akár 500 méter mélyre is képesek leúszni a világ leghidegebb és legkegyetlenebb vizeiben.

A rekordnak számító merülést akkor sikerült rögzíteni, amikor 2013-ban az állatok táplálkozási és merülési szokásainak jobb megértése érdekében 20 állatot jeladóval láttak el tengerbiológusok. A kutatást Kim Goetz, az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet szakértője, Gerald Kooyman, a kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet és Brigitte McDonald, a kaliforniai Moss Landing Tengeri Laboratórium munkatársa vezette. Eredményeiket a Journal of Marine Ecology Progress Series című szaklapban mutatták be. Bár Goetz és csoportja a fiókát nevelő pingvinek viselkedését akarta tanulmányozni, véletlenül nem a megfelelő madarakat jelöltek meg: húsz olyan állaton rögzítettek jeladót, amelyek az év nagy részét táplálékszerzéssel töltötték a távoli Ross-tengeren.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Goetz és társai felfedezték, hogy a császárpingvinek távolabbra úsznak és mélyebbre merülnek, mint azt valaha lehetségesnek gondolták. A tanulmányozott időszakban 273 és 9000 kilométer közötti távolságot tettek meg, és olyan merüléseket hajtottak végre, amelyek egy perc és 32,2 perc közöttiek voltak. Goetz szerint a császárpingvinek fiziológiája alapján az állatok számára legfeljebb 8 percig lehet kényelmes a merülés, ezután kifogynak az oxigénből, és az anaerob - oxigént nem igénylő - rendszer lép működésbe. Az ilyen jellegű mozgás után hosszabb pihenési szakaszra van szükség. "Még mindig nem tudjuk, hogy azért merülnek mélyebbre, mert nehezebbé válik számukra táplálékhoz jutni, vagy mert valamilyen oknál fogva letérnek a tervezett útról, nem találnak léket a jégen, és amíg nem találnak rést, addig nem tudnak feljönni levegőért" - mondta Goetz. "Ha egy állat mélyebbre megy és teljesen kimeríti magát, felhasználva minden oxigénjét, hogy lejusson, az általában azért van, mert megéri" - tette hozzá.

A felhelyezett jeladók nagy része 2013 márciusa és az év vége között több mint 96 ezer merülést rögzített. Goetz szerint a kutatás következő szakaszában azt tervezik, hogy kamerákat helyeznek el az állatokon, hogy lássák is, mit csinálnak a jég alatt - mire vadásznak, amiért megéri ekkora erőfeszítést tenni.

Szerző

Le a nejloncsomagolással!

Publikálás dátuma
2018.04.28. 07:15

Európában már több helyen bevált az a bolthálózat, ahol csomagolás nélkül árusítják az élelmiszereket. Nemrégiben Újlipótvárosban nyitott boltot Sipos Melinda.

Mérhetetlenül sok hulladékot termelünk az ételek csomagolásával. Még akkor sem lehet igazán nyugodt a lelkiismeretünk, ha szelektíven gyűjtjük ezeket. Épp emiatt nyitott Budapesten csomagolásmentes boltot Sipos Melinda. Most már saját üvegbe, dobozba, zsákba is vásárolhatunk nála.

Piliscsabáról költözött az Újlipótvárosba a Ligeti Bolt. Sipos Melinda azért döntött a költözés mellett, mert úgy érezte, itt éri el igazán a célközönséget. Nem is csalódott, a híre az első napon körbefutott a városban, és állandó vásárlói lettek a környezettudatosak. Ők azok, akik figyelnek arra, hogy minél kevesebb szemetet, hulladékot termeljenek: tapasztalata szerint leginkább a fiatalok, a 40 év alattiak.

Mikor összeállította a bolt kínálatát, a saját háztartásából indult ki, majd egyre bővítette a termékek listáját. Ami a legfontosabb a csomagolásmentességen túl, hogy minden adalékanyag-, tartósítószer- és pálmaolaj-mentes legyen. Szem előtt tartja azt is, hogy jó minőségű, hazai, kézműves terméket áruljon.

Melinda büszkeségei a Velencéről érkezett aszalt gyümölcsök, mindegyik adalék-, tartósítószer- és cukormentes. A gabonát a Piszkei Öko Kft. lábatlani biomalmában ­őrlik, a tésztát az Óföldeáki Tésztaüzemben készítik. Vannak spenóttal, paradicsommal, medvehagymával ízesített tészták, teljes kiőrlésű lisztből vagy tönkölyből gyúrtak.

Lenyomható karú vagy felnyitható tetejű tárolókból magunk mérhetjük ki a szárazárut (a magoktól a fűszereken át a rizsig.) A saját vászonzsákba, üvegedénybe, dobozkába, papírzacskóba tölthetjük, és mindenki annyit szed magának, amennyire szüksége van. Nem kell feleslegesen fél vagy egy kilogrammot venni, ha csak kétmaréknyiból főznénk. (Aki nem visz magával tárolót, megvásá­rolhatja a boltban is, majd többször felhasználhatja.)

A tejtermékek a hűtőben pihennek. Míg Piliscsabán lehetett kapni kimért joghurtot és krémtúrót, itt az üveges rendszert ­választották. Egyszer kell megvenni az ­üveget, utána cserélik. Tejfölt, vajat, tejszínt nem árulnak, mert a tej beszállító nem választja szét, teljes tejet hoz.

Biozöldségek és gyümölcsök is kaphatók, akárcsak az előző üzletükben. Ebben a jelszó a szezonalitás. Vegán édességekben is gondolkodnak meg palackozott magtejben, kimért teákban, olívaolajban és mézben.

Lesznek tisztítószerek is, de annyira szigorúak a szabályozások Magyarországon, hogy nem lehet kimérve árulni. Ez a műanyag doboz lesz a bolt egyetlen fekete foltja, mondja, de legalább vásárolhatunk alternatív tisztítószert.

Azt gondolná az ember, ha nincs vagy becserélhető a csomagolás, akkor minden olcsóbb. Nem feltétlenül – vágja rá a bolt tulajdonosa. Akkor adhatja kedvezőbb áron, ha nagy kiszerelésben veszi meg a terméket, de a kézműves, házi termékek mindig drágábbak, mint a nagyüzemiek. A csomagolásmentes bolttal mindenesetre azt szeretné elérni Sipos Melinda, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a háztartásba, amit aztán ki kell dobni vagy iparilag újrahasznosítani.

Szerző