Időközi ellenzéki együttműködés kellene

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:07
Horváth Csaba és Kocsis Máté. Időközi voksolás lesz a VIII. kerületben. MTI FOTÓ: Kovács Tamás.
Szerdán ülnek össze a baloldali ellenzéki pártok, hogy egyeztessenek az időközi választásokon való indulásuk összehangolásáról – értesült a Népszava.

A szocialisták fővárosi politikusa, Horváth Csaba a múlt héten azért hívta tárgyalóasztalhoz a Demokratikus Koalíciót, az LMP-t, a Párbeszédet, a Momentumot, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, valamint a Liberálisokat, hogy megállapodjanak egy esetleges előválasztás feltételeiről. Ezek a szabályok kizárólag a józsefvárosi és a XV. kerületi időközi polgármester-választásra vonatkoznának, ám lapunk információi szerint a pártok hűvösen fogadták a javaslatot.

- Nem mondanám, hogy boldoggá tettem a pártokat az előválasztás ötletével, de a cél ettől függetlenül még ugyanaz: egy jelölt álljon majd a Fidesz indulójával szemben. Még egyszer nem fordulhat elő, hogy a választások előtt egy nappal még mindig a visszalépésekről egyezkednek a pártok – mondta Horváth Csaba. Úgy vélte, az előválasztás nem cél, hanem csak egy eszköz, s ha a pártok más módon is meg tudnak állapodni egy közös jelöltben, akkor nincs is rá szükség.

Ha az előválasztás ötletével nem is, az összefogás szükségességével valószínűleg egyetértettek a pártok - erre utal legalábbis, hogy mindegyik meghívott azt ígérte, jelen lesz az egyeztetésen. (Horváth Csaba azt mondta, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselőinek is küldtek e-mailt, azonban arra még nem érkezett semmilyen válasz.) Az összefogás kérdése azért égető az ellenzéki számára, mert ha egymás ellen indulnak a polgármester-választáson, akkor ugyanúgy kiüthetik egymást, mint az országgyűlési voksoláson, s nevető harmadikként megint a Fidesz győzhet.

Csökkenti ugyanakkor egy esetleges előválasztás megrendezésének esélyét, hogy a józsefvárosi időközi választás időpontját július 8-ra tűzték ki, azaz mindössze két hónap lenne a szabályok lefektetésére, az előválasztás lebonyolítására, valamint a győztes jelölt kampányára. Ráadásul a korai időpont elsősorban a Fidesznek kedvezhet: a parlamenti választások után gyakran azok is a győztesre, vagyis az új kormánypártok jelöltjére szavaznak, akik korábban más pártra voksoltak.

Horváth Csaba lapunknak azt mondta, a Jobbikot nem hívták meg az egyeztetésekre, szerinte ez Budapesten nem is lenne indokolt, mert a fővárosban önállóan is győzni tud a baloldal.

Az előválasztáson résztvevőknek vállalniuk kellene, hogy ha veszítenek, akkor visszalépnek a győztes javára és segítik a kampányát is. Szavazni csak személyesen, egy értéknyilatkozat aláírásával lehetne, ebben pedig azt fejeznék ki a balliberális szimpatizánsok, hogy elutasítják az Orbán-rendszert. Az előválasztáson való részvételhez támogató aláírásokat is kellene gyűjteni.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ki lesz a kormánypártok jelöltje Józsefvárosban és a XV. kerületben, de a VIII. kerületben a jogász Sára Botondot, Kocsis Máté polgármester korábbi kabinetfőnökét, majd alpolgármesterét, eddigi általános helyettesét tartják a legesélyesebbnek.

A két budapesti kerületben azért kell időközi polgármester-választást tartani, mert Kocsis Máté józsefvárosi és a Hajdu László XV. kerületi polgármester parlamenti mandátumot szerzett április 8-án, és az összeférhetetlenségi szabály alapján mindketten az országgyűlési munkát választották.

Szerző

Orbán személyesen irányítja a Miniszterelnöki Kormányirodát

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:05
FOTÓ: Molnár Ádám
Az új kormány minisztereit már megnevezte Orbán Viktor miniszterelnök, de továbbra is sok a kérdőjel a tárcákhoz tartozó feladatkörökkel kapcsolatban. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szombaton azt közölte: a miniszterek közötti pontos feladatmegosztásról két hét múlva dönt a kormány illetve az Országgyűlés.

Az ugyanakkor egészen biztos, hogy továbbra sem lesz önálló tárcája az oktatásügynek és az egészségügynek, sőt egyelőre azt sem tudni, lesz-e önálló oktatási államtitkárság. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL Klub-nak adott interjúban ezzel kapcsolatban azt mondta: az Emberi Erőforrás Minisztérium élére jelölt Kásler Miklós és a Nemzeti Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetésével megbízott Palkovics László munkája "jót fog tenni a magyar egészségügynek és a magyar oktatásnak is".

Rogán Antal az új struktúrával kapcsolatban azt is elárulta, hogy a miniszterelnök közvetlen irányításával működik majd egy új közigazgatási egység, a Miniszterelnöki Kormányiroda, amely a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli. A kormány kabinetstruktúrában dolgozik majd, az eddig stratégiai és gazdasági kabinet mellett kiemelt szerepet kap a nemzetbiztonsági kabinet Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

A politikus azt is megerősítette, hogy önálló pénzügyminisztérium lehet a Nemzetgazdasági Minisztériumból. - A jövőben is kulcsfontosságú a pénzügyi stabilitás, ezért a Varga Mihály vezette tárcának kiemelten kell foglalkoznia a költségvetési hiány alacsonyan tartásával - indokolta.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszűnik, a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi ügyeket várhatóan a Palkovics László vezette minisztérium veszi át, az energetikai ügyek a Miniszterelnökséghez kerülhetnek, míg az állami vállalatok működését és az állami vagyont tárca nélküli miniszterként Bártfai-Máger Andrea felügyeli majd.

Rogán Antal szerint nem azért kellett változtatni a kormány összetételén, mert egyes területek nem voltak sikeresek. Minden kormányzati ciklusnak vannak új céljai - mondta, hozzátéve: amikor a kormányfő elbúcsúztatta kormányának tagjait a választás után, azt mondta, sikeres négy év áll mögöttük.

Szerző

Közmunka, a nógrádi gyermekálom

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:04
Nógrádban befejeződött a romák nyelvi asszimilációja, már otthon is csak magyarul beszélnek. FOTÓ: Népszava
Elszegényedés, elszigetelődés, jövőkép és kitörési lehetőség szinte teljes hiánya - ez jellemzi a Nógrád megyei roma családokat az MTA friss vizsgálata szerint.

Az elmúlt 15 évben erősödött a cigány családok szegregálódása a Nógrád megyei településeken - ez az egyik legfőbb megállapítása annak a kutatásnak, amit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézete végzett még 2017-ben. Az eredményekről néhány napja tartott beszámolót az Akadémia kutatócsoportja, melynek vezetője, Kállai Ernő egykori kisebbségi ombudsman. A vizsgálatba tíz települést vontak be: Bátonyterenyén, Drégelypalánkon, Kállón, Karancsságon, Magyargécen, Mátraverebélyen, Nógrádmegyeren, Pásztón, Salgótarjánban és Tereskén összesen kétszáz családot kerestek fel.

Mint kiderült, a roma háztartások nagy része erősen szegregált környezetben található, a legutóbbi, Kemény István-féle 2003-as kutatás óta megduplázódott azoknak a cigány családoknak a száma, amelyek közvetlen közelében csak más cigány családok élnek. - Az általános vélekedéssel ellentétben viszont meglepően alacsony a gyerekek aránya. Az általunk meglátogatott háztartásokban átlagosan 4,65 volt a családtagok száma, közülük 1,61 volt 15 évesnél fiatalabb - mondta Kállai. A háztartások jelentős részében nincs fürdőszoba és vécé, sok helyen vezetékes víz sincs, a családok közkutakra járnak. A fűtést a háztartások 70 százalékában kályhával oldják meg. A felmérés igazolta: a nyelvi asszimiláció mára teljesen befejeződött, családon belül is szinte mindenhol a magyart használják.

A kutatók nem csak kérdőívekkel keresték meg a családokat, személyes interjúkat is készítettek. A családok mellett polgármestereket, roma önkormányzati vezetőket, iskolaigazgatókat, pedagógusokat is felkerestek. Az interjúk számos konfliktusra is rávilágítottak, például az kap közmunkát, aki jóban van a polgármesterrel.

- Az iskolában, ahova szinte csak roma gyerekek járnak, többségében képesítés nélküli pedagógusok tanítanak. Bár a faluban van pedagógus diplomával rendelkező lakó, politikai nézetei miatt nem akarják alkalmazni. A gyerekeknek nincs kitörési lehetősége, iskola után sokan a közmunkában helyezkednének el. Volt olyan kislány, aki bevallotta, hogy szexmunkásként szeretne majd dolgozni - osztotta meg tapasztalatait a helyi kutatást vezető Máté Dezső.

A felmérés további eredményeit, tapasztalatait egy kötetben ismertetik majd a kutatók, melynek megjelenését nyárra tervezik.

Gettósulik és fehériskolák
A kutatás során nagy hangsúlyt fektettek az oktatás helyzetének vizsgálatára, a kutatók valamennyi településen felkeresték az iskolákat, óralátogatásokat is tettek. Mindenhol nagy problémát jelent a tanár- és szakemberhiány. Általános tapasztalat az úgynevezett "white flow", vagyis amikor a helyi állami iskolákból a nem cigány szülők kiveszik és egy közeli, az esetek többségében egyházi iskolába viszik gyermekeiket. A vizsgált településeken vagy azok közelében jellemzően 2011 után nyíltak egyházi iskolák. Ezek erősen szelektálnak a diákok között, a roma gyerekeknek szinte esélyük sincs, hogy bekerüljenek. Voltak ugyan jó kezdeményezések, a tereskei iskola például egy "integrációs bázisintézmény" volt 2003-tól, ám a 2010-es kormányváltást követően megakadt a fejlődés, a központosított állami irányítás ellehetetlenítette a programokat.



Szerző
Frissítve: 2018.04.30. 12:58