"Manapság nincsenek szabadon elfoglalható földek, mint a római korban, azonban vannak uniós források. Azt tapasztaljuk, hogy az uniós pénzek egyesek számára úgy állnak rendelkezésre, mint a rómaiaknak a frissen hódított földek. Ez olyan mértékben vállalhatatlan része a mai magyar közéletnek, amit a keresztény értelmiség nem tud, és nem is akar tovább magyarázni" - ilyen és ehhez hasonló kijelentések sorjáznak az Újra nevén nevezzük című vitairatban, írja az Index. Csakhogy a rendszerkritikát ezúttal "belülről" fogalmazták meg, a mintegy százoldalas kötetet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre készítette el. És Balog Zoltán ajánlotta a nagyérdemű közönség figyelmébe, aki leköszönő miniszterként már sokkal szabadabban fogalmazva arról beszélt: hiánypótlóan valóságos kritikát fogalmaz meg a Fidesszel és személyen Orbán Viktorral szemben is a vitaira - amit végre nem szolgalelkű, netán rosszindulatú emberek jegyeznek.
És ugyan a kötet senkit nem nevez néven, de egyértelműen Orbánnak is beszólnak a szerzők, akik szerint "a hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal, mert azt hisszük, csak mi tudjuk megoldani a dolgokat". A másik miniszterelnöknek szóló üzenet pedig a konszolidáció fontosságát hangsúlyozza, miszerint: "az ember, illetve a közössége gyengeségét jelzi, ha kifelé folyamatosan harcol. Ez azt jelenti, hogy bizonytalan, és nem tud nyugalmat biztosítani az általa vezetetteknek. Az erősség nem állandó harc kifelé, hanem kitartás a vezetettek hosszú távú boldogsága érdekében".
