Az idei első két hónap adatai a tavalyinál élénkebb gazdasági folyamatokat jeleznek, a februári növekedési ütemek azonban már az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben is érezhetően elmaradtak a januáritól - írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. szokásos havi értékelésében. Az év során főleg az építőiparban és a kiskereskedelemben az egyre magasabb tavalyi bázis következtében lassulás várható. Az év egészében a belföldi felhasználás GDP-nél erőteljesebb növekedése miatt – a beruházás 7, a fogyasztás 4 százalék körüli ütemben emelkedik – az import dinamikája lesz a gyorsabb. Így az egyébként nagyon magas külkereskedelmi aktívum el fog maradni a tavalyitól.
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalékról 10 százalék körülire fékeződik, ami hozzávetőleg 7 százalékos, a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér a tavalyi 15 százalék után idén „csak” 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, de a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős lesz. A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, a közmunkás-létszám több mint 20 százalékos mérséklődése mellett ment végbe. Ha a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk – a közmunkások száma jelenleg megközelíti a statisztikailag is munkanélküliekét -, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4 százalék körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál.
