Az Orbán-kormány stratégiai megállapodást köt az amerikai ExxonMobillal – derül ki az április végi Magyar Közlönyből. A határozat pontos szövege szerint Orbán Viktor kormányfő felhívja a külgazdasági és külügyminisztert: „szükség szerint az általa kijelölt személy útján” gondoskodjon arról, hogy a magyar kormány nevében az ExxonMobil Üzletsegítő Központ Magyarország Kft.-vel stratégiai együttműködési megállapodás köttessék.
A terv első látásra meglehetős fura. Az amerikai ExxonMobil – legalábbis hazai cégei jelenlegi állapota alapján – eddig nem igazán találta meg Magyarországon a számításait. Az Opten-adatbázis szerint hét egykori vállalkozásából már csak az említett egy működik. 2007-ben eladták 40 Esso-kútjukat az azóta szintén eltűnt Agip olasz tulajdonosának, az országból azóta hasonlóképp távozó olasz ENI-nek. Akkori hírek az eladást az elvárt 20 százalék alatti megtérüléssel indokolták. Hatalmas veszteségeket hozott makói kalandjuk is: miután a kanadai Falcon lényegében felhagyott a feltételezett „gázkincs” kutatásával, az amerikaiak a Mol mellett 2007-2009 között több százmillió dolláros, utóbb teljes kudarcba fulladó fúrási programot hajtottak végre. Az ExxonMobil Hungary Exploration and Production Kft.-t 2012-ben törölték is. 2004 és 2012 között halkan üzemelt egy, Magyarország offshore-szerű kedvezményeit kihasználó hazai vállalkozásuk is ExxonMobil Hungary Finance Csoport-finanszírozó Kft. néven. A 2008-ban alapított Production Ventures East, illetve a 2009-ben induló ExxonMobil Hungary Services Kft. egyaránt 2012-ig élt.
Az egyetlen életben maradt, a határozatban is említett ExxonMobil Üzletsegítő Központ Kft. 2004 óta működik. Fő profilja számvitel, könyvvizsgálat, adószakértés. Ahhoz képest, hogy az anyacég Magyarországon alaptevékenysége szerint lényegében nincs jelen, a kft. 2014 óta viszonylag egyenletesen 30 milliárd körüli árbevétel mellett egymilliárdos nyereséget hoz.
Mindazonáltal az Orbán-kabinet a stratégiai megállapodással bizonyára nem az amerikaiak adószakértői tehetsége előtt hajt fejet. Az okokat sokkal inkább a határokon túl kell keresni. Lázár János kancelláriaminiszterként február elején említette meg először, hogy Magyarország gázt vásárolna Romániából az „Exxontól”. Eme – Orbán Viktor által is megerősített - bejelentések idővel erőteljes pontosításra szorultak. Eszerint az ExxonMobil és az osztrák OMV közösen lelt jelentős gázkincsre a Fekete-tenger romániai partvidékén. Ám még a pályázatot se írták ki a lehetséges vevők számára. Ennek kapcsán román politikai körök határozottan cáfolták Orbán Viktort, aki szerint a teljes mennyiséget Magyarországra szállítják.
A – különösebb súlyt nem képviselő, lényegében a gazdasági mosolydiplomácia részének tekintett – stratégiai megállapodás előhírnökének tekinthető Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly októberi találkozója Peter Clarke-kal, az ExxonMobil nemzetközi gázpiaci alelnökével. Szijjártó nyilatkozatában a találkozó kapcsán kizárólag a román gázmezőket említette, mondván, „számolunk” a fekete-tengeri gáz kelet-európai megjelenésével. Hozzáfűzte: a hazai rendszerek felszereltsége lehetővé teszi, hogy Magyarország gázelosztó-központtá váljék.
Ennyi erővel a Fidesz-kabinet éppígy az ExxonMobil romániai partnerével, az OMV-vel is köthetne stratégiai megállapodást. Ám mivel az osztrák vállalkozás tíz éve egy elvetélt felvásárlási támadást indított a Mol ellen, egy ilyen gesztusig még bizonyára sok víznek kell lefolynia a Dunán.
